Forrás: pilpul.net

andi

2008.02.08.

Dumbledore Tórát magyaráz, Harry Potter zsidó, és lehet, hogy messiás is, Rowling és a könyvterjesztők viszont antiszemiták

A Harry Potter regényfolyam utolsó (?) kötetének nyári piacra dobását nagy csindadratta vette körül. Izraelben persze még egy kicsivel nagyobb, mint bárhol máshol. A varázslós-boszorkányos sztorit az izraeli gyerekek is zabálják, kivételesen vallásra és felekezetre való tekintet nélkül.

Persze vannak fenntartások, főleg a szülők részéről, mármint hogy szegény gyerek nem fogja-e összekeverni a fiktív varázslatokat az áldásokkal és Isten csodáival, Dumbledore-t a prófétákkal stb.

Egy Jerusalem Post-os nagyi meg is írta kétségeit még az első kötet kapcsán, és miután elolvasta, úgy döntött, az ő unokája inkább valami „másik szép könyvet” kap hanukára. A harmadik kötet táján azonban már nem valószínű, hogy ellent tudott állni a tömegnyomásnak, a többség ugyanis simán túltette magát a „varázsolni tilos” tórai tiltás és a varázslótanonc életvitele körüli álproblémán.

Az utolsó kötet kiadása körüli díjnyertes csetepaté

Az utolsó kötetet (angolul) azonban épp egy szombati nap dobták piacra, és ez aztán minden biztosítékot kivert vallásos körökben (antiszemiták, antiszemiták!!!). A saszos Avi Ravitz miniszter azonnal tiltakozott és fűnek-fának nyilatkozta, hogy nem majmoljuk a világot, pláne nem a sabat megszentségtelenítése árán. A Steimatzky cég izraeli szóvivője Alona Zamr azonban füle mellett eregette el a felhevült vallásosok kiabálását válaszul különös kéjjel és nyomatékkal biztosította honfitársait, hogy a Harry Potter kötet pontosan ugyanabban az időben kerül angolul piacra Izraelben is, mint a világ összes másik táján. A könyvterjesztő és a saszos miniszter rutinszerűen reprodukálta az előző évek szekulár kontra vallásos vitáit (ld. szupermárket, étterem szombati megnyitása illetve szombati nyitva tartása kapcsán)

Judaistaként melengeti szívünket ez a látványos kontinuitás: teljes mélységben aktualizálni tudták a bibliai „legyünk olyanok, mint a többi nép” kontra „különítsd el/különböztesd meg magad a többi néptől” polémiát.

A vita kapcsán az (amerikai) világsajtó egyéb polémiákat is felelevenített, így például Harry Potter keresztény fogadtatását is. Keresztény gyülekezetekben ugyanis több amerikai közösségben tiltó listán volt a varázslással és mágiával teli gyerekkönyv, idővel azonban megenyhültek, és a konfikt helyett inkább integrálták Roxfortot és lakóit.

A canterbury érsek még csak „kiváló tréfának” nyilvánította oxfordi kollégája azonban tovább is ment. Szerinte Rowling „nagyszerű mesélő”, ahogy (na ki?) Jézus is az volt… Nincs is jobb, mint egy jó sztori, amely gondolkodásra készteti az embert, és a Potter történet segít a fiataloknak mindennapos döntéshozatalukban, nyilatkozta.

Persze a keresztény átértelmezéshez nem árt egy kis segítség, amire ott van Owen Smith, aki eredetileg a Simpson családhoz írt keresztény kommenteket, nemrég pedig a Potter sztorit lovagolta meg a „Harry Potter for Christians guide” című opuszával.

A katolikusok a megszokott határozottsággal léptek fel a kérdés kapcsán. XXVI. Benedek, (az első néhány kötet idején még csak Ratzinger bíboros) is kirohant HP ellen. Őt is aggódó anyuka kattintotta rá a témára. Ratzinger ki is fejtette rögvest, hogy az ilyen fantáziavilág csak megrontja az ártatlan gyermeklelket, demoralizálja, ezért rendes katolikus családok polcán nincs helye az ilyesminek.

Potter muszlim fogadtatása sem feltétlenül barátságos. A muhammad.net -en Khalid Baig 2003-ban közölt dörgedelmét minden kötet megjelenésekor újra aktuálisnak találják és ismét felhívják a gyanútlan, potenciális derék muszlim olvasó figyelmét arra, hogy a Korán elítéli az önmagáért való szórakozódást. Ennek kapcsán kifejtik még a kapitalista fogyasztói társadalomról szóló lesújtó nézeteket, a média propagandagépezetének káros hatásait, amely HP esetében és úgy általában is a „boszorkányságot” dicsőíti, az igazi iszlám meg ugye tiltja a boszorkányságot. Khalid Baig és csapata véleményét azért voltak, akik merték figyelmen kívül hagyni, a HP oldal arabul is elérhető.

De vissza a zsidókhoz – siker ellen kár hadakozni: Dumbledore tóramagyarázata

„Annyira vagyunk erősek, amennyire egységesek” mondja a negyedik kötet végén Dumbledore a nemzetközi diáktársaságnak. Dov Krulwitz arra vállalkozik, hogy bebizonyítja, Dumbledore nem mond mást mint a Tóra és viszont. Dióhéjban: az egység biza fontos. Rögtön eszébe is jut a József történet, amiből pont ezt lehet tanulni. Szegény Józsefet eladják testvérei, de ő megbocsát, és végül nagy összeborulás után a Jákob család átvészeli az ínséget. Benjámin és József egymásra borulásánál József sírva fakad. Ez azért történik, mert (Rási szerint 1Móz. 45. 14-hez) József nagy szeretetében a két majdan felépítendő majd pusztulásra ítélt szentélyt siratja. A két szentély pedig Benjámin későbbi örökségén épül fel majd romboltatik le. Benjámin pedig (szintén nagy szeretettől vezérelve) azért sír, mert a frigyláda meg sokáig Silóban lesz majd, Siló pedig pont József leszármazottainak öröksége, és szintén elpusztul majdan. Apropó dumbledore-i egység: fontos ez az imákban, ünnepnapokon is, lásd újholdi áldásokban, ahol van egy kitétel a messiási időkre, hiszen az, aki kiszabadította őseinket Egyiptomból, a szolgaságból, ő hozza majd el a szabadulást mihamarabb, és összegyűjt minket a világ négy sarkából. Minden zsidó jóbarát, Ámen. Hát ezt mondta ugye Dumbledore is, ha úgy vesszük.

Rav Krulwitz tóramagyarázata ha jobban megnézzük, teljesen autentikus: fog egy verset, hogy „Annyira vagyunk erősek, amennyire egységesek” majd összekapcsolja egy másik verssel (József és Benjámin egymásra borulásával) és azt kiegészíti midrásokkal a szentélyekről. Kapcsolódási pontokat keres (ez sikerült a leggyengébben, de oda se neki) mint a szeretet és az összetartás, és a kutya sem olvasta midrás beépül a vallásos és HP rajongó gyerekek emlékezetébe. A midrásokban azért a kiinduló vers mindig bibliai Krulwitz viszont ebből azt tanulta, hogy az általánosan ismert történetet (ha Biblia, Biblia, ha HP, akkor HP) kell kezdőpontnak tekinteni, és annak az erkölcsi tartalmát kell összeasszociálni a reklámozandó szövegkorpusz (talmudi midrási irodalom) elemeivel. További próbálkozások itt olvashatók.

A Jerusalem Post-os nagyi félelme beigazolódni látszik

Igaz nem gyerekekkel kapcsolatban. Ők egész simán veszik, hogy van egy történet, aminek megvannak a belső szabályai, és van aki tud varázsolni, olvasóként mégsem feltétlenül tisztelik Isten helyett a Roxfort igazgatóját, sem Voldemortot, sőt repüléssel próbálkozva sem ugranak ki hamarabb az ablakon, mint amikor az Óz-t vagy más tündérmeséket olvasnak. Sőt, az sem nagyon érdekli őket, hogy Harry vajon körül van-e metélve.

Nem így a szüleiket, illetve korosztályukat, akik komolyan véve Harry származásának problémáját (nem mindegy, kivel barátkozik a gyerek) konkrétan konferenciát is szerveznek Harry zsidó származásának vizsgálatára.

Az egyik tüneményes résztvevő, Amy Miller szerint kétség nem férhet hozzá, hogy Harry Potter zsidó lélekkel, szakszerűen szólva „nesámá”– val rendelkezik. Azzal nincs baj, hogy se kóserság, se kipa, és a Roxfort sem kifejezetten jesiva. Miller kisasszony szerint azonban „ahogy együtt tud érezni másokkal” és egyébként pedig a hite is bizton elárulják származását.

Mások a kabalista elemeket vélnek felfedezni a varázsformulákban (kiköpött imák ugye), és ebbe az sem zavarja őket, hogy azok többnyire latinul vannak, merthogy Rowling műveltsége leginkább klasszika-filológiai, mitológiai területen meggyőző. Harry kábé felnőtté válásáról pedig egyenesen az élet fájának növekedése és a szefirák rendszere jutott eszükbe. A ráolvasásoknál egyébként lehet hogy az vezette félre a konferencia tagjait, hogy a könyveket kizárólag héberül olvasták, és az izraeli fordító Gila Bar Hillel lefordította a „misztikus szavakat.” A tudományosság nevében a konferenciára ha az eredeti köteteket nem is vették elő, a fordítót azért meghívták. Szerinte azonban Harry-ben az égvilágon semmi zsidós nincs. Feltételezem a konferencia végkicsengése nem pont ez volt.

Comments are closed.