Mit lehet kezdeni Teheránnal?
Mialatt odahaza már az utódlásáért folytatott küzdelem áll a szavazók figyelmének középpontjában, az „elfelejtett elnök”, George W. Bush ambíciózus közel-keleti körútra vállalkozott. Egyik fő célja a a Washingtonnal konfrontáló Irán megfékezése volt.
Néhány másodpercen múlt a háborús konfliktus kialakulása a Perzsa-öbölben
Irán „a terrorizmus első számú szponzora” és „a világ biztonságát veszélyezteti” – szögezte le George W. Bush amerikai elnök az Egyesült Arab Emirátusokban elmondott beszédében. Bush szerint az Egyesült Államoknak és arab szövetségeseinek össze kell fogniuk és szembe kell nézniük a veszéllyel, „mielőtt még túl késő lenne”. Az amerikai elnök beszédében elmondta: Teherán terroristákat finanszíroz, a libanoni béke ellensége, megfélemlítő retorikát alkalmaz szomszédaival szemben, felrúgja az ENSZ határozatait, és átláthatatlan nukleáris programjával destabilizálja a térséget.
A Perzsa-öbölben a múlt héten lezajlott iráni provokáció szintén alátámasztani látszik az amerikai elnök aggodalmait. A drámai percek során amerikai hadihajók majdnem tüzet nyitottak az őket veszélyesen megközelítő és provokáló iráni járőrhajókra. A hormuzi tengerszorosban történt eseményről félórás videofelvétel is készült, amelyet a Pentagon a napokban nyilvánosságra hozott.
A héten Ehud Olmert izraeli miniszterelnök hasonló hangnemben szólt Iránról, amikor leszögezte: Izrael nem tolerálhatja azt, hogy Irán nukleáris hatalommá váljon. Kijelentésével egyértelművé tette: Izrael nem fog elzárkózni attól sem, hogy katonai erőt vessen be Iránnal szemben, amennyiben ez szükségessé válik.
Az arab világon belül azonban Bush már hitelét vesztette – állítja számos Közel-Kelet-szakértő. A térségben élők és vezetőik szíve már inkább Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnökhöz, mint a hitelét vesztett George Bushhoz áll közelebb. „Az Egyesült Államok elfogadottsága az arab világon belül mélypontra süllyedt, míg Irán – az egyedüli állam a Közel-Keleten, amely Washingtonnal nyíltan konfrontálni mer – egyre népszerűbb” – állítja az al-Dzsazíra hírügynökségnek nyilatkozva Seyed Mohammad Marandi egyetemi professzor.
Tagadhatatlan, hogy Washingtonnak mindeddig nem sikerült Iránt kriminalizálnia az arabok szemében. Amikor felmerült egy esetleges katonai megelőző csapás Teherán atomlétesítményei ellen, az arab világ egy emberként hördült fel az ötlettel szemben. Sőt, több arab ország egyenesen szorosabbra fűzte kapcsolatát Iránnal. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács decemberi éves gyűlésére Ahmadinezsád meghívást kapott, míg néhány héttel később a szaúdi Abdullah király invitálta az iráni elnököt mekkai zarándoklatra.
Úgy tűnik, még Egyiptom is békejobbot nyújt a perzsák felé: huszonhét éve először hangzik el a két ország között az, hogy ismét felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatot, és Kairóban újból megnyílhatna az iráni nagykövetség. Az elmúlt hetekben az egyiptomi és iráni nagykövet találkozott is egymással.
Az amerikaiak szerint Irán az elmúlt időben még nagyobb szerepet vállalt az iraki lázadók felfegyverzésében is. Az Irakban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka, David Petraeus tábornok kijelentette: drámaian megnőtt az amerikai katonák elleni bombatámadások száma az országban. A támadásokat az iraki lázadók iráni gyártmányú, úgynevezett EFP-bombákkal hajtják végre. Ez a robbanószerkezet olyan lövedéket képes útjára bocsátani, amely tankok páncélzatát is képes átütni.
Washingtonnal szemben a térségben sokan látják úgy, hogy Teherán mára kikerülhetetlenné vált. „Irakról csak Iránnal összefüggésben lehet beszélni. Irán szerepet vállalt Libanonban és Afganisztánban is, kapcsolatokat ápol Szíriával és a palesztinokkal. Aki tehát megbékélést szeretne a térségben, annak Iránhoz kell fordulnia” – állapítja meg Fahmy Howeidy egyiptomi Irán-szakértő.
