Szabó János volt kisgazda miniszter cigányellenes megnyilvánulása után felkorbácsolódtak a kedélyek Győrött. Várható volt, hogy a mai közgyűlés nem lesz izgalommentes. A megyei cigányszövetség szervezésében a Városháza előtt közel százan demonstráltak a Magyar Gárda ellen. A téren velük szemben a Magyar Gárda tagjai és szimpatizánsai gyülekeztek.
A jelenlévők bevonultak a díszterembe, ahol a Magyar Gárdával kapcsolatban alakította ki álláspontját a képviselőtestület. A biztonságra rendőrök felügyelnek.
Ha mindenki elhatárolódik, akkor min megy a vita?
Győrött a KDNP kivételével valamennyi párt elhatárolódott Szabó Jánosnak, az önkormányzat közigazgatási bizottsága külsős tagjának cigányellenes megnyilvánulásaitól. Hogy miért maradt ki a KDNP? Talán, mert Herkely Ákos, az ő képviselőjük az elnöke annak a bizottságnak, melyben elhangzottak a „cigánybűnözéssel” és a Magyar Gárda üdvözlésével kapcsolatos gondolatok.
Herkely mindeddig egyetlen nyilatkozatában ezt a demokratikus véleménynyilvánítás kategóriájába sorolta, s emiatt még az egykor közös frakcióban politizáló Fidesz is egyenesen lemondásra szólította fel a KDNP-s képviselőt. Nem mellesleg ugyanezt kérte Szabótól is, aki ezt visszautasította.
Gárdista sok árpádsávval a közgyűlésben (Fotó: Varga Károly) A szocialisták egyenesen „a botrányok városának” titulálták Győrt az eset miatt, a Fidesz viszont felszólította a szocialistákat, hogy „szálljanak le a döglött lóról”. Az MDF igyekszik lekaparni magáról a Szabó János két évvel ezelőtti képviselőjelölésének foltját, az SZDSZ szerint viszont mindenért a Fidesz a felelős. A közgyűlés civil résztvevője, a Pro Urbe Egyesület egy nemrég kötött megállapodás nyomán szekundál a Fidesznek.
Ilyen légkörben kezdődött meg délután a közgyűlés, mely 3. napirendi pontként tárgyalta a város elhatárolódását mindenfajta szélsőséges megnyilvánulástól, szervezettől, de a határozati javaslat- a szocialisták kérése ellenére- nem tartalmazza név szerint a Magyar Gárdát, melynek 13 tagja egyenruhában vonult be a győri Városházára, egyikük egy nagyméretű árpádsávos zászlóval.
MSZP: név szerint kell említeni a Magyar Gárdát
Bécsi Zoltán (MSZP) szerint az elhatárolódásnál név szerint kell említeni a Magyar Gárdát, s kitiltani az önkormányzati rendezvényekről. Eredics Imre (MSZP) úgy vélte: az ügy nem „cigánykérdés”. A szocialisták szerint kiszabadult egy szellem a palackból, amely nem szabad, hogy veszélyeztesse Győr élhetőségét, biztonságát. Kitért az országos médiának is ügyet szolgáltató bizottsági ülésre, annak botrányos voltát kiemelve. Győrben eddig még nem volt etnikai kérdés, most van – tette hozzá, majd sorolta a Magyar Gárda néhány parancsnokának bűneit.
Szabó József (MDF) nem gondolta volna, hogy a munkásőrség után valaha még lesz párthadsereg, amelytől minden magyar településnek, így a győrinek is el kell határolódnia.
A Fidesz-frakció olyan módosító javaslatot terjesztett elő, amely a Magyar Gárda megnevezése nélküli elhatárolódást jelent. Ezt követte a szavazás a két beterjesztett módosító javaslatról.
Bécsi Zoltán (MSZP) javaslata (mely szerint minősítsék nemkívánatosnak a Magyar Gárdát, s minősítsék azt az önkormányzati rendezvények nemkívánatos szervezetének) tíz igen, négy nem szavazatot kapott, tizenhét tartózkodás mellett. Ezt tehát Győr képviselő-testülete nem támogatta. Elfogadta viszont harminchárom igen szavazattal a Fidesz javaslatát, amely nemkívánatosnak minősíti Győrben a szélsőséges szervezeteket, melyek gyűlöletkeltő, vagy rasszista módon, etnikai vagy bármely más alapon embereket, embercsoportokat bélyegez meg. A Magyar Gárdát a határozati javaslatban nem nevezték meg.
A Gárda vastapssal köszönte meg a Fidesznek, hogy név szerint nem határolódott el tőle a közgyűlési többség.
Dusza András
