Forrás: HETEK

Az Európai Emberjogi Bíróság (EEB) ötezer euró kártérítés és 10 ezer euró perköltség megfizetésére kötelezte Ausztriát Karl Pfeifer osztrák újságíró – lapunk munkatársa – ügyében, aki hosszú évekig tartó pereskedés után fordult a nemzetközi bírósághoz. A strasbourgi ítéletet nagy feltűnést keltett, mivel elmarasztalta az osztrák bíróságokat, amelyek az újságíró elleni antiszemita rágalmazást szabad véleménynyilvánításnak minősítették.

Karl Pfeifer”1982-ben lettem a bécsi zsidó hitközség hivatalos havilapjának a szerkesztője. A Die Gemeinde 1995. februári számában írtam egy bírálatot a szélsőjobboldali Szabadság párt politikai akadémiájának évkönyvéről. A kiadványban feltűnt nekem egy cikk, amely azt állította, hogy »a zsidók 1933-ban hadat üzentek Németországnak«. Werner Pfeifenberger 52 oldalas cikkében az európai történelem utolsó kétezer évét írta le „Internacionalizmus a nacionalizmus ellen” címmel. A fércmű azt állította, hogy a francia forradalomtól fogva egészen a huszadik század végéig az európai történelemben minden „nemzetköziség” mögött a zsidók álltak, akik szerinte már 1933-ban hadat üzentek Németországnak.

Pfeifer a Die Gemeinében 1995 februárjában írt kritikájában azzal vádolta a szélsőjobboldali politológust, hogy náci hangvételű írásában „a zsidó világösszeesküvésről szóló régi náci mesét melegíti fel.” A reakció nem sokat késett – márciusban egy osztrák bíróság megküldte Pfeifenberger vádiratát, amelyben megismételte, hogy a zsidók háborút üzentek Németországnak 1933-ban. A bécsi kereskedelmi bíróság, ahol Pfeifenberger 240 ezer schilling (17 253 euró) kártérítést követelt Pfeifertől, 1997 tavaszán felmentette az osztrák újságírót. 1997 őszén a bécsi büntetőbíróság szintén felmentette Pfeifert, és ítéletében igaznak minősítette a bécsi újságíró szavait. Pfeifert végül 1998 májusában a bécsi legfelsőbb bíróság is felmentette az ellene felhozott vádak alól. Úgy tűnt, hogy az ügy végleg lezárult, ám 2000 februárjában a szélsőjobboldali FPÖ ismét bekerült a kormányba, és a bécsi ügyészség még abban a hónapban vádat emelt Pfeifenberger ellen a nemzeti szocializmust tiltó törvény megszegéséért. A vád alapja ismét Pfeifenberger ominózus cikke volt. Pfeifenbergernek 2000. június 26-án kellett volna bíróság elé állnia, de május 13-án a salzburgi hegyekben öngyilkos lett.

Két héttel később a ZurZeit című bécsi hetilap egész oldalas cikket közölt „Halálos erényterror – áldozatot követelt a tudós elleni uszítás” címmel. A lap szerint egy hecckampányt folytató csoport „a katolikus Pfeifernbergert” tudatosan halálba kergette. Az újság közölte a „vadásztársaság” tagjainak arcképeit is: az első helyen Karl Pfeifer „zsidó újságíró” állt.

Pfeifer pert indított a lap ellen. Az első fokú bíróság 50 ezer schilling (3 600 euró) kártérítésre kötelezte a lapot, amely a bécsi legfelsőbb bírósághoz fellebbezett, ahol viszont a Zur Zeitnek adtak igazat, mondván a lap csak erkölcsi véleményt fogalmazott meg cikkében.

Karl Pfeifer ekkor – mivel Ausztriában nem maradt több jogorvoslati lehetősége – az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult panaszával. Az EEB az osztrák bírók érveléseit elutasította, és ezzel ítéletében megfogalmazta, melyek a szabad véleménynyilvánítás határai. A Karl Pfeifer ellen megfogalmazott kijelentést valótlan és becsületsértő ténymegállapításnak minősítették, mivel az bűntettel vádolta meg az osztrák újságírót. Az osztrák legfelsőbb bíróság azonban nem védte meg az újságíró jó hírnévhez való jogát. Az, hogy a Zur Zeit büntetlenül tehette közzé Pfeifer, mint a „vadásztársaság” tagja fotóját, a háborítatlan magánélethez való jogát is megsértette – áll az EEB ítéletének indoklásában.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Comments are closed.