Schöpflin Aladár

(Maniga, 1872. okt. 4. - Bp., 1950. aug. 8.): kritikus, irodalomtörténész, író, műfordító, Kossuth-díjas (1949), az MTA tagja (l. 1948, r. 1949). Pozsonyban ev. teológiát, Bp.-en filozófiát tanult. pályáját 1898-ban a Vasárnapi Újság munkatársaként kezdte.


Schöpflin Aladár

(Maniga, 1872. okt. 4. - Bp., 1950. aug. 8.): kritikus, irodalomtörténész, író, műfordító, Kossuth-díjas (1949), az MTA tagja (l. 1948, r. 1949). Pozsonyban ev. teológiát, Bp.-en filozófiát tanult. pályáját 1898-ban a Vasárnapi Újság munkatársaként kezdte.

Laplegenda

Félő, hogy a Nyugat-év is hasonló sorsra jut, mint a mostanában meghirdetett jubileumok. Jókora késéssel kezdődik, történik egy s más az elkötelezett műhelyekben, és a megemlékezés hivatalosan kipipálva. Pedig a százéves Nyugat és a 125 éve született Babits érettségi tétel.

Megmaradt írónőnek

SZABÓ MAGDA MEGVÉTÓZOTT BAUMGARTEN-DÍJA

Alighanem a politika brutális beavatkozásának döntő szerepe volt abban, hogy a múlt héten elhunyt Szabó Magda 1949 után a líra helyett a prózát választotta.

A nemzeti képzelet fogságában

Beszélgetés Ágoston Vilmos íróval Wass Albertről és Doru Munteanuról

Népszabadság * Hovanyecz László * 2007. november 17.

Nem azért települt át Romániából Magyarországra, hogy a Vasgárdát Magyar Gárdára cserélje

Nyerges András: Színrebontás

Nyerges András

Színrebontás

Háború lesipuskások ellen

GAJDÓ ÁGNES: Ex libris

GAJDÓ ÁGNES

Ex libris

NAGY BOGLÁRKA: A nagyobb rész boldogtalansága

NAGY BOGLÁRKA

A nagyobb rész boldogtalansága

Követési távolság

Molnár Ákos: Végre egy jó házasság. Molnár Ákos művei 3., Múlt és Jövő Könyvek, Budapest, 2006. 270 oldal, 2400 Ft

Megbecstelenített ünnep

Szinte minden évben hallhatjuk a sopánkodást: 1956 októberének emléke elhomályosult, meg kellene találni a módját, hogy méltó helyre kerüljön a nemzet emlékezetében. Aztán semmi sem történik, legfeljebb a megosztottság indulata növekszik, pontosan az az érzület, amely teljesen méltatlan az ünnep szellemiségéhez.

Móricz Zsigmond 1919-es naplójegyzeteiről

CSÉVE ANNA

Móricz Zsigmond 1919-es naplójegyzeteiről

Sort sors alá tapogatva - RADNÓTI MIKLÓS IDENTITÁSVITÁJA

Az 1944-ben zsidóként megölt Radnóti Miklós identitásválasztását nem csak a zsidótörvények nyomán kérdőjelezték meg. A magyarságból kitaszítottak között is akadtak, akik a sorsközösséget megtagadónak tekintették a költőt azért, mert "egy nem normális világban" is makacsul ragaszkodott érvényesíthetetlen igazához.

Verbális rohamok - DOSSZIÉ

A baloldal rárontott nemzetére? - "Legyen szíves, adja vissza" - "Horn effektív hazaáruló" - "Kis Orbánok a kis Sztálinok mintájára"

Népszabadság Online, 2005. szeptember 15. 00:00

KŐBÁNYAI JÁNOS: Molnár Ákos

Az író (az ember) kétszer hal meg - amikor eltávozik e földről, s amikor elfelejtik. S hasonlóképp kétszer születik meg: amikor a világra jött, s ha újra felfedezik. Molnár Ákos legalább kétszer halt meg. Vajon sikerül-e másodszor is megszületnie?

Nyerges András: Színrebontás

Az Új Nemzedék 1927. április 3-án azzal állt elő, hogy Rákosi Jenő, aki "valamikor a tiszaeszlári pör idején az antiszemita fronton állt, ma írásművészetének teljes erejével a különben gyönge tollakra bízott liberalizmus szószólója".

1938.05.05 Írók, művészek, tudósok deklarációja

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett 'társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat' megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.