Bibó István

Bibó István Budapesten született 1911. augusztus 7-én.


Bibó István

Bibó István Budapesten született 1911. augusztus 7-én. Édesanyja Grane Irén; édesapja Bibó István: etnológus, filozófus, a szegedi Egyetemi Könyvtár igazgatója volt.

Egy kötetben Kertész Imre

Kertész Imre Nobel-díjas író örömmel fogadta és nagy dolognak tartja, hogy Európa nyomasztó öröksége címmel egy kötetben jelentek meg az utóbbi 20 évben írt esszéi a Magvető Kiadó gondozásában, s a könyv a napokban a boltokba került.

Az író Berlinből telefonon elmondta az MTI-nek, hogy mindig fölkérésre írta az eszmefuttatásokat. Az esszék többsége a rendszerváltás óta született, mert korábban Magyarországon nem is jelenhettek volna meg.

A bibói hagyomány kötelez

A nemzeti és a demokratikus minimum hiányáról

A Bibó kollégium kiáll egyik hallgatója mellett

NOL * Népszabadság Online * 2008. május 10.

A Bibó István Szakkollégium felhívásban tiltakozik amiatt, mert az egyik tagját fenyegető hangon gyalázzák a kuruc.info-n. Az érintettől kérdeztük, hogy miért.

Budaházy csak viccelt - a jogállam nevet(séges)

NOL * NOL-KLubrádió * 2008. január 31.

Tárgyalóterem Magyarországon, 2008-ban

A történelem szele

Az alábbiakban röviden bemutatom, mi történt a Teleki Pál intézetben a háború alatt és után. A levéltári források és a még élő kollégáknál fellelhető memoárok ennél jóval többet nyújtanak. Remélem, közös erővel feldolgozva a hatalmas anyagot, rövidesen feltárhatjuk, miféle atrocitásokat követtek el a a történettudomány ellen a hatalom emberei a Rákosi-korszakban.

A budapesti Festetics-palota. 1941-től itt működött a Teleki intézet fotó: Hernád Géza)

Bátorítás a köztársaságnak

Pető Iván szerint van mire szerénynek lenni - "Az intézmény hagyomány nélkül mit sem ér"

Népszabadság * Nyusztay Máté * 2008. február 2.

Márton László, a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke és a kormányfő a konferencián

Kép: Reviczky ZsoltA köztársaság napján rendezett tegnapi konferencián felszólalók meglehetősen borús képet festettek Magyarország állapotáról. "Sajnálom, nincsenek ma közös eszmei javak Magyarországon" - mondta például Ungváry Rudolf író.

Óvni és őrizni a köztársaságot

Gyurcsány Ferenc beszédében nem csak emlékezett, üzent isFotó: Demecs Zsolt A magyar politika elmúlt 18 éve arról szólt, hogy vajon hiszünk-e a magyar polgárosodásban. Merjük-e feltenni a történelmi tétet a polgárosodás segítésére vagy megrettenve attól, hogy brutálisan magas és kemény történelmi falakon keresztül kell átjutni az autonóm és szabad polgári létformáig, visszafordulunk.

Gyurcsány: Dönteni kell, küzdeni kell

Az egyéni felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök a második Magyar Köztársaság kikiáltásának 62. évfordulóján a Parlamentben pénteken.

Gyurcsány: "áldja az ég Magyarországot!"

Belpolitikai Napló

A miniszterelnök az 1946-os köztársaság kikiáltásának évfordulóján tartott konferencián mondott beszédet

A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb kihívása, hogy mit kezdjen egy ország a megszerzett és megkapott szabadságával, ha ez az ország az elmúlt évszázadokban nem lehetett önálló és szabad és nem voltak hosszú demokratikus hagyományai. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta a Köztársaság ünnepe című pénteki budapesti tanácskozáson.

Gyurcsány: óvni és őrizni kell a harmadik Magyar Köztársaságot

Áldja az ég Magyarországot!

Gyurcsány: óvni és őrizni kell a harmadik Magyar Köztársaságot

A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb kihívása, hogy mit kezdjen egy ország a megszerzett és megkapott szabadságával, ha ez az ország az elmúlt évszázadokban nem lehetett önálló és szabad és nem voltak hosszú demokratikus hagyományai.

2008.02.01 16:34, MTI

Gyurcsány: "Óvjuk és őrizzük a harmadik Magyar Köztársaságot, áldja az ég Magyarországot!"

A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb kihívása, hogy mit kezdjen egy ország a megszerzett és megkapott szabadságával, ha ez az ország az elmúlt évszázadokban nem lehetett önálló és szabad és nem voltak hosszú demokratikus hagyományai. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta a Köztársaság ünnepe című pénteki budapesti tanácskozáson.

Gyurcsány: Mit kezdjen hazánk a megkapott szabadságával?

A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb kihívása, hogy mit kezdjen egy ország a megszerzett és megkapott szabadságával, ha ez az ország az elmúlt évszázadokban nem lehetett önálló és szabad és nem voltak hosszú demokratikus hagyományai. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta a Köztársaság ünnepe című pénteki budapesti tanácskozáson.

Gyurcsány is felszólal a Köztársaság ünnepén

Az 1946. február 1-jén kikiáltott köztársaság 62. évfordulója alkalmából ma konferenciát rendeznek az Országház Felsőházi termében, a rendezvényen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólal. A konferenciát a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Bibó István Közéleti Társaság szervezi.

Gyurcsány a "Köztársaság ünnepén"

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vesz és beszédet is mond a "Köztársaság ünnepe" alkalmából rendezett konferencián. A Parlament  Felsőházi termében rendezett összejövetelen az 1946 február elsején kikáltott második magyar köztársaságra emlékeznek.

A 62. évforduló alkalmából a Bibó István Közéleti Társaság, valamint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége szervezte konferenciát. Az eseményre civil szervezetek és közéleti személyiségek kaptak meghívást.

Gyurcsány Ferenc is felszólal a Köztársaság ünnepén

NOL * Népszabadság Online * 2008. február 1.

Az 1946. február 1-jén kikiáltott köztársaság 62. évfordulója alkalmából ma  konferenciát rendeznek az Országház Felsőházi termében; a rendezvényen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólal.

A konferenciát a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Bibó István Közéleti Társaság szervezi. A  tanácskozáson a kormányfőn kívül beszédet mond Boross Péter volt miniszterelnök, az MDF országgyűlési képviselője is.

"Orbán nem vaktában lövöldöz"

Ha valaki nem tudta volna - és vannak még akik jóhiszeműségükben nem tudják -, a közelmúlt hónapok meglepően kendőzetlen megnyilatkozásaiból megtudhatta: elítéltettünk. Elődeinkig visszamenően, utódainkra kiterjedően, hetedíziglen. Az ítélet azokat illeti, akik a világ dolgairól baloldali vagy/és liberálisként vélekednek. Sőt, mindazokat, akiknek világszemléletüket nem az új (egyre inkább régi-új) jobb-szélsőjobb kánonjához igazítják.

Hetedíziglen

Ha valaki nem tudta volna - és vannak még, akik jóhiszeműségükben nem tudják -, a közelmúlt hónapok meglepően kendőzetlen megnyilatkozásaiból megtudhatta: elítéltettünk. Elődeinkig visszamenően, utódainkra kiterjedően, hetedíziglen. Az ítélet azokat illeti, akik a világ dolgairól baloldaliként vagy/és liberálisként vélekednek. Sőt, mindazokat, akiknek világszemléletüket nem az új (egyre inkább régi-új) jobb-szélsőjobb kánonjához igazítják.

BÍRÓ BÉLA: Bibó és az autonómia

Az önbecsapás kényszerei

Bibó István az úgynevezett magyar alkat újkori eltorzulásának kiindulópontjául a kiegyezést jelöli meg. Ekkor "Magyarország felelős parlamenti kormányt kapott, de azzal a feltétellel, hogy parlamentje mindenkor olyan parlamenti többséggel rendelkezzék, mely a kiegyezést magára nézve kötelezőnek fogadja el." És rögtön föl is teszi a kérdést: "Mi történik, ha nincs ilyen többség?" A válasz közismert: "Akkor jön a dinasztia katonai ereje..." (Bibó 1994, 371.)

Trianontól Schengenig

Az 1867-es kiegyezéssel évszázados magyar politikai törekvések váltak valóra. A Bécs és Budapest közötti megegyezés értelmében helyreállt a történelmi magyar állam egysége. Nemcsak Erdély és az ún. Határőrvidék került a magyar parlament és kormány fennhatósága alá, hanem széles körű autonómiával felruházva Horvátország is. Bár a teljes függetlenséget továbbra sem sikerült kivívni, a magyar politikai elit jelentős része bízott abban, hogy előbb vagy utóbb az is elérhető lesz.