Remény


Seres Attila: Az időszerű Zsabotinszkij II. rész

1924-ben, a «Rasszvet» (Virradat) két egymást követő számában megjelent két írásában –«Az acélfal» és «Az acélfal etikája», Zsabotinszkij megjövendölte, hogy a zsidók és az arabok egymás mellett élését Palesztinában csak a fizikai elválasztás garantálhatja. Kíméletlen őszinteséggel fejtette ki, hogy miért nem lehet eredményes tárgyalásokat folytatni a palesztinai arabokkal.

Szigeti Róbert: Új Zsidónegyed

Ha valaki azt hiszi, hogy a Zsidónegyed klasszikus képe visszaállítható, az nagyot téved. Sem az a „zsidó élet” nem hozható vissza, ami eltűnt, s az a vallási szellem és világ sem állítható vissza, amiről az idősebbek még tudnak, arra még emlékeznek.

Megjelent a Remény 2006. nyári száma

Megjelent a Remény legújabb száma, az interneten is! A tartalom:

Seres Attila: Zsabotinszkij – újra

A britek ... 1940-ben „rehabilitálták” Zsabotinszkijt. Churchill ezt mondta: „Elégedettséggel tölthetett volna el bennünket, hogy a palesztinai zsidóknak fegyvereik vannak, és meg tudják védeni magukat. Ők voltak egyetlen hűséges barátaink abban az országban, és mégis sokkal inkább ellenőrzésünk alatt tartottuk őket, mint a szétszórt arab lakosságot."

Hrotkó Larissza: Egy híres zsidó forradalmár: Jabotinsky

Jabotinsky az ogyesszai zsidóság gyermeke volt, sokat kölcsönzött a szellemi hagyatékából, és az ottani zsidóság több jellemző vonását is örökölte. Ám születésétől kezdve szabadabb volt, mentes a kisebbrendűség és a rabszolgaság komplexusától, amely a túlélési küzdelem következményeként jellemezte a diaszpórát.

Megjelent a Remény

Megjelent a Remény zsidó társadalmi, közéleti, kulturális folyóirat 2006. tavaszi számának internetes kiadása a Sófár Média gondozásában.

A tartalom:

Bächer Iván: Hogyan csináljunk sok-sok magyar Nobel-díjast?

Át kell téríteni a tehetséges magyart egy olyan vallásra, amely folytonos, kisgyermekkortól a sírig tartó tanulást követel meg követôitôl, olyan vallásra, amely napi betevôvé teszi a folytonos olvasást, amely természetesnek tartja a többnyelvűséget, amely töprengésre, kétkedésre, örökös kérdezésre, gondolkozásra sarkall.