Forrás: HETEK

Rajongói szerint írófejedelem, zseni, a magyarság lelkiismerete volt, kritikusai viszont náci háborús bűnösként és csapnivaló szerzőként értékelik. A száz évvel ezelőtt, 1908. január 8-án született Wass Alberttel kapcsolatban többen mégis azt tartják a legfelháborítóbbnak, hogy a magyar állam az adófizetők pénzéből támogatja ünneplését.

Legalább kétszáz szimpatizáns rekedt kívül a budavári Kulturinnov díszteremének falain, a Wass Albert századik születésnapját ünneplő Kráter Műhely Egyesület keddi rendezvényén – még Szörényi Levente, a műsor egyik fellépője is kénytelen volt megelégedni egy állóhellyel.

A meghívó többek mellett Kondor Katalin, a legendás orgánumú hírolvasó, ma már nyugdíjas Bőzsöny Ferenc, továbbá Dörner György, Bánffy György és Szersén Gyula színészek szereplését ígérte.

Bár a Jobbik Magyarországért mozgalom körlevelében azt vetítette előre, hogy rajta kívül egyetlen párt sem fog méltóképpen megemlékezni az erdélyi grófról, a keddi eseményen jelen volt, és Wass Albert erkölcsi üzenete címmel fel is szólalt a KDNP-s Szászfalvi László, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke.

A politikus kérdésünkre kifejtette, hogy teljes mértékben meg van győződve róla: Wass tiszta életet élt, a fasiszta, náci, hungarista vádak „méltatlan támadások, senki által nem bizonyított rágalmak” csupán. Arra a felvetésre, hogy az erdélyi grófot 1946-ban – távollétében – háborús bűncselekményekért halálra ítélte a román népbíróság, Szászfalvi azt mondta: Wass koncepciós per áldozata lett, hiszen életműve az alábbi idézetekkel jellemezhető leginkább: „Szeresd az Urat, a te Istenedet, és szeresd felebarátodat, mint önmagad!”

Cs. Gyimesi Éva, kolozsvári irodalomtörténész merőben másként értékeli a Wass-életművet: „1944-ben, a deportálások előtt néhány nappal jelent meg Kolozsváron Wass Patkányok honfoglalása című írása, amely fröcsög a zsidóellenességtől, miközben az összegyűjtött zsidók a téglagyárban várakoztak további sorsukra.”

Cs. Gyimesi a Heteknek azt mondta, vannak arra utaló jelek is, hogy a gróf tevékenyen részt vett a nácik elől bujkáló zsidók felkutatásában és hóhérkézre juttatásában. Az irodalomtörténész felhívta a figyelmet Ágoston Vilmos tavaly megjelent Wass Albert-monográfiájára, melyből kiderül: az író több művében tetten érhető a holocaust tagadása, az antiszemitizmus, a román- és cigányellenesség.

„Fasisztának tartom – összegezte álláspontját az irodalomtörténész, – de ennél is felháborítóbb az az ízlésficam, hogy a magyar állam bizonyos intézményei, közalapítványai az adófizetők pénzéből támogatják ennek a fasiszta írónak az emlékét.”

És valóban: a Wass életművet ápoló Kráter Műhely Egyesület jelenleg is támogatói között említi a kulturális tárcát, valamint az Országgyűlés által létrehozott Nemzeti Kulturális Alapot.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.