A legjelentősebb pénzek politikai alapon mozogtak valószínűleg az ifjúsági pályázatok finanszírozásában, ezen egyetlen eddigi kormány sem tudott, és feltehetőleg nem is nagyon akart változtatni. Bár egy egységes ifjúsági ernyőszervezet létrehozására több kísérlet is történt, minden bizonnyal mindenkinek jobb volt, hogy maradtak a táborok.
A mai helyzetet akár az elmúlt évek természetes következményének is tekinthetjük. A politika ugyanis már a kezdetektől rátelepült a magyar ifjúsági szervezetekre, és- mint az alább közölt példákból is kitűnik- gyakran elsősorban a megfelelő ideológiai irányultság volt a legfőbb szempont, de az sem járt rosszul, aki éppen ráérzett az éppen aktuális idők „ízére”. (Ezzel persze nem állítjuk, hogy ne létezne számos nemes céllal létrejött, jól működő szervezet.)
A rendszerváltást követően az ifjúsági szférában is hamar kialakultak az ideológiai alapon szerveződő táborok. Bár még 1988-ban Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) néven ernyőszervezet alakult, amely céljai szerint egységes képviseletet látott volna el, már 1992-ben megindult a fragmentálódás. A MISZOT-ból előbb a jobboldali tagszervezetek távoztak 1992-ben, majd a később a „balosok” is- ezzel az „ernyő” szépen ki is múlt (képzavar).
Örökletes betegség
A két oldal néhány évre rá immár önálló szervezkedésbe fogott, így 1995-ben létrejött az Országos Gyermek, és Ifjúsági Parlament (OGYIP), amely inkább jobboldali irányultságú tagokkal rendelkezett, majd a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács (MAGYIT), amely „balos” volt. Persze létezett néhány érdekes eset. A Heti Válasz egy 2003-as cikke szerint a Fidelitast is a soraiban tudó OGYIP tagja volt az Ifjú Szocialisták Mozgalma, míg a Fiatal Baloldal a MAGYIT-ot erősítette, a két szervezet egyesülése után Ujhelyi István mindkét szövetségben szerepet vállalt.
Az MSZP mellett ugyanis évekig két „párhuzamos” ifjúsági szervezet működött, az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) és a Fiatal Baloldal (FiB). Előbbinek volt alelnöke és ügyvezető elnöke Zuschlag János, utóbbinak Ujhelyi István. A két politikus rivalizálását jól jellemzi, hogy amikor 2004. októberében Zuschlag a holokauszt áldozatain viccelődött, Ujhelyi azonnal posztjairól való lemondásra szólította fel.
Úttörő szülinapi buli két éve a Városligetben: néha ők örülnek, néha mások (Fotó: uttoro.hu)
Szocialista forrásaink szerint Zuschlag János rendkívül jó kapcsolatokat ápolt viszont Szijjártó Péterrel, a Fidesz ifjú titánjával, a Fidelitas elnökével. Ez jól jött az ISZM-nek, amikor a két ernyőszervezet közül az Orbán-kormány alatt értelemszerűen az OGYIP volt kedvezőbb helyzetben. Egy vezető MSZP-s politikus lapunknak azt mondta: „az ISZM komolyabb alkupozícióban volt, s jobban tudta érdekeit érvényesíteni. Ujhelyiékkel emiatt komoly összecsapások folytak a háttérben”. A két szocialista ifjúsági szervezet 2002-ben, a két ernyőszervezet pedig 2003-ban egyesült. A Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Mozgalma elnöke Ujhelyi, alelnöke – aki a gazdasági ügyekért felelt – Zuschlag lett.
A MAGYIT elnöke, Kordás László később (2002-2006 között) a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára lett, az OGYIP-et elnöklő Prácser László a Keresztény Diákegyesületek Kartellszövetsége elnöke és a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati kollégiumának tagja- utóbbi minőségében keresztény diákegyesületek pályázatairól is döntött, mint azt egy 2005-ös jegyzőkönyv tanúsítja.
Egyesülési kísérletek
Prácser László és Ujhelyi István is az alapítói közé tartozott a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Szövetségnek (NEGYISZ), amely eredeti célja szerint egy egységes ernyőszervezet lett volna, de ilyenné sohasem tudott válni. A NEGYISZ vezetői közül ketten, Beke Márton, és Ditzendy Károly Arisztid ellenben a GYISM-ben kaptak később állást.
Az egységes ifjúsági szervezet létrehozására egyébként ezen kívül is történt kísérlet, már csak azért is, mert a különböző uniós fórumokon elvárás volt Magyarországgal szemben, hogy egyvalaki képviseljen minket. A Deutsch-Für Tamás vezette Ifjúsági és Sport Minisztérium szintén megpróbálkozott hasonlóval 2000-ben, ott végül is Ujhelyi kezdeményezésére a MAGYIT fúrta meg az elképzelést májusban, a fiatal politikus azonban többekkel együtt az év augusztusában újsághirdetésben jelentette be, hogy hasonló szervezetet akarnak létrehozni, ám ennek alakuló ülésére maga Ujhelyi István sem ment el.
Már a kormányváltás után, Gyurcsány Ferenc minisztersége alatt, 2003. október 18-ra hívták össze ismét a szervezeteket a Gyermek és Ifjúsági Konferencia megalakítására. A rendezvény azonban botrányba fulladt, mert szervezők (az OGYIP, MAGYIT, NEGYISZ képviselői) előzetes regisztrációhoz kötötték a részvételt, és erről valamilyen „technikai hiba” folytán több mint negyven érdeklődő egyesület lemaradt, akiket a terembe sem akartak beengedni, majd amikor a felháborodás hatására a jelenlévők mandátumot adtak nekik, külön bizottságot alakítottak a „tiszta” megalakulásra, egyszer csak bejelentették, hogy bombariadó miatt ki kell üríteni az épületet.
Jobb, ha nincs?
Gyurcsány Ferenc miniszterként egy ízben úgy nyilatkozott akkor, hogy „ha cinikus akarna lenni”, azt mondaná, a kormányzatnak jobb is, ha nincs egységes ifjúsági képviselet. A mindenkori kormányok gyakorlata azt mutatja, a helyzet valóban ez volt, így könnyebben lehetett politikai, ideológiai alapon pénzeket osztogatni. Minden kormány megtalálta a maga „stratégiai partnereit”, akikkel külön megállapodásokat kötött például. A Horn-kormány idejét „BIT-korszaknak” hívták ifjúsági körökben, arra utalva, hogy a Kiss Péter vezette társulás tarolt a támogatásoknál, míg a cserkészek, vagy az egyházi szervezetek jóval nehezebben jutottak pénzhez.
A Fidesz-kormány alatt aztán változott a helyzet, jöttek a cserkészek, az OGYIP csak 2001-ben 10 milliót kapott, míg mondjuk az úttörőknek be kellett érniük évi 470 ezer forint támogatással. Mint a Magyar Drámapedagógiai Társaság honlapján található felháborodott hangvételű írásból kitűnik, a zöld nyakkendősök 2000-ben csak egy tábori regös program megszervezésére többet kaptak ennél (570 ezer forintot). A millenniumi rendezvénysorozatot ügyesen meg lehetett lovagolni egyébként, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Csodaszarvas című darabjának bemutatására fél milliót kapott.
Persze Rácz Péter úttörőszövetségi elnöknek is véget ért a négy szűk esztendő 2002-után, a következő évben csak táboroztatásra 1,5 milliót kaptak, de emellett egyszeri, 6,5 milliós apanázsban is részesültek, igaz, az „árokbetemetés” jegyében Jánosi György miniszter a cserkészeket is megdobta ugyanennyivel.
(Leadképünk a Fidelitas tavalyi születésnapi partiján készült, forrása: fidelitas.hu)
