Forrás: Népszava

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke jó hírnév megsértése miatt beperelte azt az újságíró kollégánkat, Szakonyi Pétert, aki egy televíziós műsorban antiszemitának minősítette a képviselő hétfői parlamenti felszólalását. Róna Péter, az ELTE tanára a Népszava tegnapi számában megjelent nyilatkozata szerint egyetért az antiszemita beszéd minősítéssel, és vállalja azt, ha a KDNP elnöke őt is bepereli. A Népszava szerkesztői – Németh Péter, Horváth István, Dési János, Katona József -, mivel hasonlóan antiszemita, a Magyar Köztársaság parlamentjében tűrhetetlen beszédnek tartják a felszólalást, csatlakoznak az ELTE tanárának kezdeményezéséhez, és személyesen állnak, ha kell, a Semjén Zsolt által indított per elé. A Népszava a jövőben közzéteszi mindazok nevét, véleményét, akik – elítélve a parlamentben elhangzottakat – szintén vállalják a perre hívást a KDNP elnökétől.

Az effajta megnyilvánulások erkölcsi, gazdasági szempontból egyaránt károsak, szétzilálják a társadalom szövetét – mondta Róna Péter. Arra figyelmeztetett, ha kirekesztőek vagyunk, öregek és fiatalok, zsidók, cigányok és magyarok nem tudnak közösséget vállalni egymással, gyengül az ország. Róna évtizedeken át tanult, élt Amerikában, Angliában. Az USA-ban fiatalként követte a feketék fájdalmas küzdelmét, amelynek a végén az ország megtanulta elfogadni a másságot. Felszabadultak az addig kirekesztésre fordított energiák, színes, erős, befogadó lett a nemzeti kultúra, szárnyalni kezdett a gazdaság. Ami az esetleges pert illeti, az egyetemi tanár úgy vélte, nálunk a személyiségi jog védelmének nevében korlátozzák a szólás szabadságot. Ezért kell vigyázni, ki mit mond Semjén Zsolt parlamenti beszédével kapcsolatban, akkor is, ha az felháborítja. Pedig aki nagy nyilvánosság előtt nyilatkozik, annak vállalnia kell a következményeket, és csak akkor perelhet, ha bírálóját bizonyíthatóan alantas szándék vezette. Amerikában ha az elnök például kijelenti, jónak tartja az iraki háborút, s ennek hatására valaki baromnak nevezi őt, tűrnie kell a minősítést. Hozzátette, sajnálja, hogy a magyar jog ilyesmit nem enged meg. Azért is kell foglalkozni a KDNP-elnök beszédével, mert az a parlamentben hangzott el, és fontos, hogy a felháborodott emberek reagálhassanak megosztást szolgáló mondataira. Az ország szellemi vezetőinek pedig kötelessége a megosztottságot korlátozni.

Gönczöl Katalin korábbi ombuds­man csatlakozik Róna Péter kezdeményezéséhez. Mint elmondta, bölcs megnyilvánulásnak tartja azt. Dés László zeneszerző is csatlakozott lapunk kezdeményezéshez, kijelentve: Sunyi, alpári, antiszemita beszédnek tartja Semjén felszólalását, de róla magáról sincs sokkal jobb véle­ménye. „Magyar állampolgárként mélyen szégyellem magam, hogy a parlamentben, ahol felelős munkának kellene folynia, ilyen beszédekkel szórakoztatja magát a jobboldal. De tudom, nem sok értelem van a sopánkodásnak, megérdemeljük a politikusainkat, hiszen magunk választottuk őket” – mondta lapunknak Dés.

– Mint lapszerkesztő és mint választópolgár egyaránt felháborítónak tartom, hogy a magyar parlamentben ez elhangozhasson – közölte Németh Péter, a Népszava főszerkesztője. – Azt is felháborítónak vélem, hogy e borzalmas szöveg előadója hihetetlen cinizmussal perbe hívjon bárkit és arról nyilatkozzon, hogy ő az, aki védi a zsidóságot. Úgy gondolom, hogy végső soron szükség is van egy ilyen perre: mondja ki a magyar bíróság, hogy tényleg itt tart-e a közéletünk. Bízom abban, olyan egységes a magyar társadalom, hogy még sokan vállalnák ezt a pert.

Népszava-összeállítás

Jogi segítséget adunk

Amennyiben erre valóban sor kerül, a csatlakozók számára lapunk jogi segítséget ad. Az állásfoglaláshoz csatlakozhatnak levélben a Népszava címén vagy e-mailben ([email protected]). Kérjük, nevük mellett (csak a szerkesztőség számára!) címet, telefonszámot is adjanak meg!

Nyílt levél a KDNP elnökének

Képviselő úr! Amennyiben Ön néhai dr. Scheiber Sándor professzorra hivatkozik, olyat idézetet említsen tőle, amelyet valóban mondott vagy leírt. Az Ön által az Országgyűlésben neki tulajdonított idézet azonban sem gondolataiban, sem szavaiban nem fordult elő. Úgy illenék, hogy a képviselő úr a magyar parlament nyilvánossága előtt kövesse meg Őt sírjában és azokat az élőket is, akik ismerték munkásságát, becsülték és szerették.

Apám 70. születésnapján így vallott önmagáról:

„Hogy mi marad meg a munkásságomból, az utókor dönti el. Azt azonban már most tudom, a hebraikát és judaikát bevittem a magyar tudomány diszciplinái közé; munkatársakat neveltem: zsidó érdeklődést ébresztettem a felnőttek és az ifjúság körében, megőriztem főiskolánk hírnevét, tanítványaim katedrákon viszik tovább: Magyarországot és Budapestet megtartottam a zsidó szellemi élet centrumai között. Ez az én munkám és nem is kevés.”dr. Scheiber Mária

Comments are closed.