Miért kellett Spéter Erzsébetet titokban eltemetni?

Forrás: Stop!

Spéter Erzsébet

Spéter Erzsébetet augusztus 24-én, pénteken 10 órakor kísérték utolsó útjára Budapesten, a Kozma utcai zsidó temetőben. A kulturális mecénás életének 92. évében, augusztus 17-én hunyt el a Szent Ferenc kórházban, de előtte hat éven át ágyhoz kötötte a betegsége. Egyetlen újság, egyetlen televízió sem adhatott tudósítást a szertartásról, sőt Erzsébet asszony néhány barátja és tisztelője az utolsó pillanatig nem tudta, mikor, ki és hol helyezi véső nyugalomra az elhunytat.

Csupán Esztergályos Cecília értesített néhány embert telefonon. Maroknyi barát, egy Izraelből és egy Amerikából érkezett távoli rokon volt jelen. Csak Sas József vitt koszorút. Spéter Erzsébet temetése - méltatlanul - ugyanolyan kevés megbecsüléssel zajlott, mint honi mecenatúrája. Az Egyesült Államokból hazatért Spéter Erzsébet a nyolcvanas évek közepén tűnt fel először a tévé képernyőjén, Vitray Tamás "Telefere" című műsorában. Itt jelentette be, hogy a Nemzeti Színház építésére húszezer dollárt ajánl fel. Nem sokkal később megalapította a kétszázezer dolláros Erzsébet-díjat a hazai művészvilág legjobbjainak jutalmazására. A díj 1995-ben megszűnt. A hosszú évek alatt egyedül Garas Dezső utasította el a "Magyar Oscarként" aposztrofált jelentős összeggel járó kitüntetést. Esztergályos Cecília nemcsak jó barátnője volt tizennégy éven át a különleges humorú és extravagáns öltözködésű Erzsébetnek, de fogadott anyjaként látogatta a "Vén Spinét". Erzsébet asszony nevezte magát így, sőt leveleit is gyakran ekként szignálta. Akkor ismerkedtek jobban össze, amikor Cecília átvette az Erzsébet-díjat. Cili segített mindenben Erzsébetnek, mivel egyetlen rokona sem volt Magyarországon. Esztergályos Cecília gyászolja barátnőjét, de belátja, a több agyvérzés és kar-, illetve csípő-törés után már megváltás volt fogadott anyjának a halál. Sas József és felesége is havonta látogatták Erzsébetet, karácsonyra minden esztendőben bejglit és kis fenyőfát vittek a magányos asszonynak. - A temetés előtt két nappal még semmit sem tudtunk, Görgey Gáborral, Cilikével egyfolytában hívogattuk egymást, de senki semmit sem tudott. A szertartás előtt egyetlen nappal értesített végre Cili: holnap lesz 10-kor a temetés. Nem sokan voltunk, Görgey Gábor és Iványi Ildikó éppen hazatértek a horvátországi nyaralásukból, Seregi Laciék, Erős Zoltánék és Oszvald Marika is eljöttek. Előző nap érkezett meg Izraelből Erzsébet egy távoli rokona és egy másik férfi Amerikából. Sajnos az egész szertartás nagyon snassz volt, többet érdemelt volna. Az is biztos, hogy egyedül én vittem neki egy koszorút sárga rózsából - mondta Sas József, aki nem tudja miért történt a temetés ilyen csendben, gyorsan és hírverés nélkül.S. Nagy István, bár hetente beszélt telefonon Spéter Erzsébettel, látogatni már nem tudta, mert ő is ágyhoz kötött beteg, a temetésről nem tudott. Görgey Gábor ex-miniszter és felesége havonta látogatták a kultúra méltatlanul kezelt mecénás asszonyát. - Petőfi-rajongó lett utolsó éveiben, ezért olyasmit vittünk neki, aminek örült, verses köteteket. Gábort úgy szólította: "a világ legszebb féfija", ezért lefestettem neki páromat, és a képet adtam egyszer ajándékba - mondja Iványi Ildikó. Erzsébet asszony még a betegágyában is turbánt viselt. Kedvence volt a rózsaszín-ezüst díszes, amit szintén Görgeytől kapott. Spéter Erzsébet számított a halálára. Két évvel korábban terveket készített végső útjával kapcsolatban. Elsőként a sírkövére vésett szöveget gondolta ki, de kicsit később a Dunába akarta szóratni hamvait. Végrendeletében a magyar kultúra támogatására szánta jelentős vagyonát, aztán az Erzsébet-díj kudarcát követően meggondolta magát. Paul nevű unokaöccsét tette meg örökösének.

Szerző: -gj- | egyéb írások a szerzőtől