Forrás: Népszava

Kitüntetési ünnepség a Parlamentben, jobb szélen a három közjogi méltósággal, balra az ünneplőkkel Fotó: Kertész Gábor A korábbi évekkel ellentétben az idén csak a legmagasabb állami kitüntetéseket adja át Sólyom László köztársasági elnök – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke társaságában – az augusztus 20-i parlamenti ünnepségen. Ott összesen 27-en kapják meg a Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét és középkeresztjét. A többi elismerést – a Köztárasági Elnöki Hivatal kezdeményezésére – a felterjesztő minisztérium képviselője adja át. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője azt mondta, 2007-től csak a nagykeresztet, a középkereszteket, valamint a Kossuth-díjat és a Széchenyi-díjat adja át az államfő. Beszámolt arról is, hogy az államfő elfogadta a miniszterelnök valamennyi előterjesztését.

Magyarországon minden állami elismerést a köztársasági elnök „adományoz”. A Magyar Köztársasági Érdemrendre, illetve az érdemkeresztre irányuló személyi javaslatot a kormány tagja tehet a kitüntetési bizottságnak. A bizottság rangsorolja a javaslatokat, s ajánlást készít a kormányfő számára. Ennek alapján terjeszti elő a kitüntetendők listáját a kormányfő az elnökhöz. Az elnök adományozza a Széchenyi-díjat, illetve Kossuth-díjat is. Ezeket azonban csak évente egyszer, március 15-re ítélik oda. Javaslatot a kormány tagjai, országos köztestületek, a korábbi díjazottak, valamint a tudományos és kulturális élet reprezentatív szervezeteinek vezetése tehet. A díjjal pénz is jár (az éves nettó átlagkereset ötszöröse, az idén mintegy 6,5 millió forint). A két díj odaítéléséről a kormánynak ajánlást készítő 25 tagú testület elnöke a kormányfő, tagjai közt miniszterek, az MTA elnöke, a volt díjazottak, illetve a tudományos és kulturális élet kiemelkedő személyiségei szerepelnek.

A kitüntetések odaítélése az utóbbi években nem volt mentes a politikai felhangoktól. Az első vihar akkor tört ki, amikor 2002-ben, még Mádl Ferenc (akkor még titkos egyeztetések nyomán) nem volt hajlandó aláírni, hogy Horn Gyula volt miniszterelnök 70. születésnapjára megkapja a Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Medgyessy Péter kormányfő a botrány elkerülése érdekében néhány napi levelezés után visszavonta a javaslatot. Az ügy öt évvel később kísértetiesen megismétlődött. Sólyom László – immár az Alkotmánybíróság döntésével a háta mögött – a nagy nyilvánosság előtt vétózta meg Gyurcsány Ferenc javaslatát. Horn Gyula így 75. születésnapjára sem kapta meg a nagykeresztet.

A köztársasági elnök tavaly márciusban fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve, értelmezzék kitüntetési jogkörét. Van-e joga az aláírást megtagadni, vagyis érdemi döntést hozni, avagy köteles a javaslatot annak tartalmi vizsgálata nélkül ellenjegyezni. A kiváltó ok az volt, hogy Gyurcsány Ferenc három olyan személyiséget terjesztett fel érdemrendre, akiknek szakmai tevékenysége még a pártállami időkhöz volt köthető. Ez Sólyom szerint nem fért össze a magyar alkotmány szellemével. Az elnök miután nyilvánosan is hangot adott nemtetszésének, aláírta a három személy kitüntetését. Ám közülük kettővel az érdemrend átadásán nem fogott kezet. Az Ab nemrég született döntése szerint az elnöknek joga, sőt kötelessége mérlegelni, kinek ad magas állami kitüntetést.

Volt incidens abból is, hogy ki adja át a kitüntetést. A 2006. október 23-i parlamenti ünnepség azért torkollt kínos jelenetekbe, mert a kitüntetett közül kilencen (köztük egy volt alkotmánybíró) nem fogtak kezet a gratuláló Gyurcsány Ferenccel. Volt olyan, aki Szili Katalin házelnököt is mellőzte. Indoklásuk szerint az őszödi beszéd miatti felhorgadás vezette őket erre a különösen udvariatlan lépésre. De előfordult az is, hogy valaki visszautasította a kitüntetést. 2004-ben például a szlovákiai magyarokat képviselő Bugár Béla azért nem vette át az elismerést, mert az őt felterjesztő Medgyessy a kormányzati takarékossági csomag keretében „lefaragta” a határon túli magyaroknak folyósított pénzügyi támogatásokat. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter viszont azért, mert az indoklásban csak oktatói munkásságát említették meg, a róla elnevezett stabilizációs csomagot nem.

A kitüntetésekről szóló törvény szerint az érdemrend különböző fokozatait évente legfeljebb 540-en kaphatják meg, ebből a két legmagasabb „osztályban” mindössze 50-en. A legmagasabb magyar kitüntetés a köztársasági érdemrend a lánccal. Ezt csak külföldi államférfiak kaphatják, illetve valamennyi magyar köztársasági elnök, így Sólyom László is megkapja, hivatalba lépése napján. A legmagasabb itthon kiosztható fokozat a nagykereszt (polgári, illetve katonai), amiből ezúttal csak egyet osztanak ki, a második fokozat az érdemrend középkeresztje a csillaggal, ezt ezúttal nyolc embernek adják át. A következő a „sima” középkereszt. Ezt követi a tisztikereszt, lovagkereszt, illetve a tárcavezetők által átadott arany, ezüst és bronz érdemkereszt. A kitüntetéssel mindössze egy, a viselésre feljogosító oklevél jár – pénzjutalom vagy más juttatás nem.

Azokat, akiknek kitüntetést akarnak átadni, telefonon kapnak értesítést. Nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják-e az elismerést. Ha a válasz igen, és a kitüntetéssel pénz is jár, elkérik az illető számlaszámát. Később pedig levélben értesítik, hogy mikor hol veheti át a kitüntetést. Ez eddig nem sok formaságot jelent, ám az átadó ünnepségnek szigorú protokolláris szabályai vannak.

Görög Ibolya protokollszakértő lapunknak elmondta, a résztvevők számától függ, hogy ülve vagy állva gyülekeznek-e. Ha előbbi módot választják a szervezők, akkor a kitüntetettek az első sorban kapnak helyet, családtagjaik nélkül. Ha van elnöki asztal, akkor azt az első sor elé helyezik. Az eseményen részt vesz egy narrátor, aki köszönti a megjelenteket, felkér valakit (például az elnököt), hogy mondjon beszédet, majd vagy őt, vagy másvalakit felkér arra, hogy adja át a kitüntetéseket. Mindig az ott lévő humánpolitikai szakember adja a kitüntetést átadó személy kezébe a kitüntetést, és a narrátor szólítja a kitüntetettet. Általában a narrátor néhány szóban méltatja a kitüntetettet, aki ezek után elindul átvenni a kitüntetést, ekkor a jelenlévők tapsolnak. Amikor kiér, megkapja a kitüntetést, ezután először a kitüntető nyújt kezet, ő gratulál elsőnek, a fotók is ilyenkor készülnek. Az elnökség tagjai is gratulálhatnak, ezt nekik kell kezdeményezni kéznyújtással. Mindez persze csak állva történhet, asztal fölött nem illik kezet fogni.

A protokollszakértő elmondta azt is, hogy ha valaki nem jelenik meg az átadáson, akkor nem szabad szólítani. Ilyenkor felolvassák a nevét és a méltatást. Ha valaki helyett más – mindig közvetlen családtag – veszi át a kitüntetést, akkor azt előre jelezni kell. Ha pedig valaki elkésik, akkor utólag már nem lehet kihívni.

Mivel ceremoniális eseményről van szó, a végén kötelező az egy pohár pezsgő, melyet körbekínálnak, de soha nem a széksorok között. Olyan is van – mondta a szakértő -, hogy külön teremben tartanak fogadást. Hozzátette, hogy ilyenkor tizenöt-húsz perces beszélgetésre van mód, az újságírók is ekkor készíthetik el az interjúkat. Az öltözködési szabályokról Görög Ibolya elmondta, ha jól szervezik az eseményt, akkor szerepel a meghívón, hogy az elvárt öltözet „sötét öltöny”, amit férfiak esetében szó szerint kell értelmezni (tehát sötét színű öltöny, kötelező a fehér ing és nyakkendő). Nőknél ez a kód azt jelenti – tette hozzá -, hogy sötét kosztümöt vagy szoknya-blézer kombinációt kell viselniük, ehhez lehet világosabb blúzt fölvenni, a harisnya és a zárt cipő kötelező. Mindez nem függ az évszaktól, negyven fokban is ugyanaz a szabály, mint télen.

Az oldalt írták: Arató Judit, Csík Rita közreműködött: Kepecs Ferenc, Szász István

Érmek és érdemrendek a nagyvilágban

Nehéz pontosan megmondani, milyen teljesítményekért kaphatja meg valaki a legtekintélyesebb (ám pénzjutalommal nem járó) német kitüntetést, a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjét, vagy ahogy röviden emlegetni szokták, az érdemrendet. A hivatalos megfogalmazás szerint azok, akik különösen kitűntek politikai, gazdasági, kulturális, tudományos vagy egyéb eredményeikkel. Az érdemrendet (melynek különböző fokozatai vannak) a szövetségi elnök adományozza és néha ő is adja át (többnyire a nemzeti ünnepen). Legtöbbször valakinek az ajánlására dönt a kitüntetés mellett. Az ajánló elvileg minden német állampolgár lehet.

Ausztria legrangosabb kitüntetése az Osztrák Köztársaság Érdemérme. Ezt a szövetségi elnök adományozza és alkalmanként ő is adja át, máskor azonban a feladatot rábízza valakire, többnyire egy szövetségi miniszterre vagy a helyileg illetékes tartományfőnökre. Természetesen mindegyik tartománynak megvan a saját kitüntetése, melynek odaítéléséről a tartományfőnök dönt.

A legismertebb francia kitüntetés a becsületrend. Ezt az esetek többségében katonák kapják, de részesül benne sok civil is. A kitüntetendők személyére a minisztériumok tesznek javaslatot, amelyet a becsületrend nagymesterének továbbítanak. A végső döntés az övé.

Ősrégi kitüntetés Nagy-Britanniában a térdszalagrend. Ezt sokféle – katonai, politikai, tudományos, művészeti – érdemekért lehet megkapni. A térdszalagrend birtokosa többek között Edmund Hillary, a Mount Everest első meghódítója vagy Margaret Thatcher volt miniszterelnök is. Automatikusan megkapják a királyi ház tagjai.

Az Egyesült Államokban két kitüntetés számít legrangosabbnak: az Elnöki Szabadságérem és Kongresszusi Aranyérem. Mindkettő civil jellegű és mindkettőt olyanok kapják, akik – mint a hivatalos megfogalmazás hangzik – különösen nagy érdemeket szereztek az Egyesült Államok érdekeinek és biztonságának, illetve a világbékének a védelmében vagy a tudomány és a kultúra terén. Az Elnöki Szabadságérmet – mint neve is mutatja – az elnök adományozza és néha ő is adja át (többnyire a nemzeti ünnepen). A kitüntetettek között olyan nevek szerepelnek, mint Václav Havel, Muhammad Ali vagy Helmut Kohl. A Kongresszusi Aranyérem odaítéléséről természetesen a törvényhozás dönt. Hogy milyen régi kitüntetésről van szó, azt jól érzékelteti az a tény, hogy első birtokosa ­George Washington volt. De megkapta Winston Churchill, Simon Wiesenthal és Martin Luther King is.

Kevesen kaphatnak állami kitüntetést

A kitüntetés neve Az évente kiosztható

mennyiség (darab)

Érdemrend nagykeresztje a lánccal* csak külföldi államfő

kaphatja

Érdemrend nagykeresztje 15

Érdemrend középkeresztje a csillaggal 35

Érdemrend középkeresztje 70

Érdemrend tisztikeresztje 140

Érdemrend lovagkeresztje 280

Arany érdemkereszt 200

Ezüst érdemkereszt 400

Bronz érdemkereszt 600

Kossuth- és Széchenyi-díj 40-45**

*A mindenkori magyar köztársasági elnök hivatalba lépése napjától élethosszig viselheti a legmagasabb fokozatot.

**A törvényben nincs meghatározva a pontos szám – az Elnöki Hivatal költségvetési fejezetében idénre 282,1 millió forint áll rendelkezésre, amiből legfeljebb 45 személynek tudják kifizetni a törvény szerinti pénzdíjat.

Mária Teréziától a köztársaságig

Az újkori magyar kitüntetéstörténet kezdete Mária Terézia császárnő nevéhez fűződik. A II. Frigyes orosz uralkodón aratott döntő Habsburg-győzelem (1757. június 18.) emlékére alapították a Mária Terézia (vitézi) rendet, csaknem közel másfél száz évig Európa egyik legrangosabb kitüntetése volt. Adományozhatták katonai és civil érdemekért, külföldi állampolgárnak is. (A Mária Terézia-rendet 1945 nyarán az ideiglenes magyar kormány miniszterelnöke, Dálnoki Miklós Béla rendeletére szüntették meg.)

A Lipót-rendet 1808-ban I. Ferenc király alapította. A kitüntetést „minden személy elnyerheti, polgári vagy katonai, aki olyan érdemeket szerzett, mely az állam és az uralkodóház javát előmozdítja, lehet az a tudomány terén vagy közhasznú munkálatokkal vagy vállalatokkal”. Trónra lépésének első évfordulóján Ferenc József hozta létre az önmagáról elnevezett Ferenc József-rendet, amely „születésre, rangra és vallásra való tekintet nélkül” az arra érdemeseket kívánta jutalmazni.

Az első világháború előtt, illetve alatt jött létre az „uralkodóházi rendjel”, az Aranygyapjas rend, valamint a Mária Terézia-rendet kiegészítő Szent István-rend. 1920 és 1944 között, tehát a Horthy-korszakban a kitüntetések döntő többsége a háborúhoz, illetve a magyar revíziós politikához kapcsolódott. A nevezetesebbek közülük a Vitézi Rend rendjele, a Magyar Érdemkereszt, a Magyar Háborús Emlékérem, a Vitézségi Emlékérem, a Nemzetvédelmi Kereszt, a Tiszti Arany Vitézségi Érem, a Felvidékért Emlékérem, az Erdélyi Emlékérem, a Tűzkereszt, valamint kiemelkedő, döntően katonai érdemekért adományozható volt a Magyar Szent Korona-rend és a Tiszti Arany Vitézségi Érem. Az 1936-os berlini olimpia nyomán a sportban elért kiemelkedő eredmények elismerésére alapították a Toldi Miklós Emlékérmet. A kulturális és tudományos tevékenységért adományozható legrangosabb kitüntetés a Corvin Lánc, a Corvin Koszorú, illetve -rendjel volt.

A népköztársaság rendkívül sok különböző rangú kitüntetést hozott létre. Közülük az 1948-ban alapított Kossuth-díj, majd a hozzá kapcsolt Állami Díj – s utóda, a Széchenyi – mindmáig élő rangos kitüntetés, miként a művészeknek adományozható kiváló művész és érdemes művész cím. A Magyar Népköztársaság fontosabb kitüntetései a teljesség igénye nélkül: a Szocialista Munka Hőse; Magyar Népköztársaság Érdemkeresztje; Magyar Népköztársaság Zászlórendje gyémántokkal; Munka Vörös Zászló Érdemrendje; Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem; a Szocialista Magyarországért Érdemrend, valamint a Munka Érdemrend (arany-, ezüst- és bronzfokozat).

A harmadik Magyar Köztársaság köztársasági elnök által adományozható legmagasabb kitüntetései: Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal; Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje; Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal; Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje; Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje; Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje; Magyar Köztársasági Érdem Aranykereszt; Magyar Köztársasági Érdem Ezüstkereszt; Magyar Köztársasági Érdem Bronzkereszt. 1999-ben számos éles társadalmi vita kíséretében az Orbán-kormány visszaállította a Corvin Láncot, illetve Corvin Koszorút.

Comments are closed.