Szűrös: amerikai zsidók vigyáztak Apró Antalra

Forrás: Népszava

Igencsak meglepő kijelentéseket tett Szűrös Mátyás a szélsőjobboldali Magyar Fórum című hetilap legfrissebb számában. Az egykori moszkvai nagykövet - akit mostanában a Fidesz rendezvényein látni leggyakrabban - a lapnak adott interjúban többek között azt mondta, hogy Apró Antalt a New York-i "zsidók" támogatták 1956-ban és jártak közben érdekében a szovjet vezetésnél. Az interjút Győri Béla, a MIÉP szóvivője, a rádió egyik MSZMP-alapszervezeti párttitkára készítette. Varga László történész szerint ez a párton - az egykori MSZMP-n - belüli antiszemitizmus legocsmányabb felmelegítése.

Terjedelmes interjút adott a Csurka István által vezetett MIÉP lapjának Szűrös Mátyás. A Magyar Fórum legfrissebb számában megjelent beszélgetést Győri Béla pártszóvivő, maga is egykori MSZMP alapszervezeti titkár jegyzi. Szűrös Mátyás meghökkentő pályaívet tudhat magáénak. A karrierdiplomatából, a pártállami idők egyik külpolitikai irányítójából a nagypolitikából való kiszorulása után nép-nemzeti, a Fideszhez csapódó, a kommunista időket ostorozó politikus lett. Szűrös az ötvenes évek végén moszkvai diplomával a zsebében a Külügyminisztériumban előadóként kezdte munkásságát. A Rákosi-korszakban az MDP tagja volt, majd az 1956-os forradalom leverése után azonnal "átiratkozott" a frissen alakult MSZMP-be. A hatvanas években harmadtitkárként dolgozott a berlini nagykövetségen, majd 1965-ben az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának politikai munkatársa lett. 1975-ben berlini, majd 1978-1982 között moszkvai nagykövet lett. 1982-től 1983-ig az MSZMP KB Külügyi Osztálya vezetőjeként, ezután pedig 1989-ig a KB külügyi titkáraként a magyar külpolitika és diplomácia egyik irányítója volt. A Kádár-­korszak végelgyengülése ide­jén, 1985-ben országgyűlési képviselő lett, és 1989 márciusában az Országgyűlés elnökének választották. Tisztségéből fakadóan ő elnökölt a rendszerváltó Nemzeti Kerekasztal Tárgyalásokon. 1989. október 23-án ő kiáltotta ki a köztársaságot, amelynek 1990 májusáig első ideiglenes elnöke volt. 1990-ben még nagy népszerűségnek örvendett, hiszen a választásokon ő volt az MSZP egyetlen olyan politikusa, aki egyéni képviselőként jutott be a parlamentbe. A ciklus végéig az Országgyűlés alelnökeként is dolgozott, majd az 1994-es választásokon ismételni tudott. Képviselőségének egy fideszes ellenfele vetett véget, aki 1998-ban "elorozta" tőle az egyéni mandátumot, de az MSZP területi listájáról mégis bejutott az Országgyűlésbe. 2002-ben lépett ki az MSZP-ből, először az Új Baloldal, majd a "történelmi" Szociáldemokrata Párt elnökeként dolgozott. Ez utóbbi tisztségéről tavaly mondott le. Szűrös, a magát nép-nemzeti gyökerűnek valló közéleti szereplő gyakran lép fel Fidesz-rendezvényeken. Legutóbb a Kossuth téren a kormányfő lemondását követelő tüntetők előtt mondott beszédet, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását követelte.

Íme néhány részlet a helyenként meglepő kijelentéseket tartalmazó interjúból:

"Szűrös Mátyás: (...) Aztán volt még egy érdekes dolog, ez a bizonyos MDF-SZDSZ-paktum, ami azért siklatta ki az eseményeket és a történelmi folyamatot rossz irányba, mert a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum egy nemzetietlen politikai erővel fogott össze, és ettől kezdve deformálódtak az események. (...) Ez a paktum akkor történelmi hiba volt, ennek isszuk ma a levét. (...)

- Győri Béla: De Horváth (Horváth István volt belügyminiszter, a szerk.) nem verette meg az embereket 89-ben. Most meg ezek itten megverették a magyarokat.

- Szűrös: Igen, az az érdekes, hogy Horváth István reformer volt, és gondoskodtak róla; gyor­san kiiktatták. Ezután lett megbízott miniszter Gál Zoltán. Viszont a neoliberálisok nagy része védett helyzetben volt a rendszerváltás előtt is. Aczél György meg mások gondoskodtak arról, hogy bántódásuk ne legyen. Ezt bizonyítja a következő eset. 1986-ban a politikai bizottság ülésén napirenden volt a téma: mi legyen Konrád Györggyel. Ő Nyugat-Berlinben jól megvolt annak idején, útlevelet kapott. Erről folyt a vita. Fölállt Losonczi Pál, és azt mondta: elvtársak, nem jó, hogy ezzel a Konrád Györggyel foglalkozunk, aki egyébként úgy jár itt a határok között, mint szitán a víz, de ha valaki Ózdon szidja Kádár Jánost, azt évekre lecsukják. (...) Apró Antal nevét a forradalommal kapcsolatban hoztam szóba. 1956-ban, amikor már Kádárék hátat fordítottak harcostársaiknak és felvonultak a szovjetekhez - vitték is őket meg mentek is -, három jelölt volt az ország élére: Kádár, Münnich, Apró.

- Győri: Apró az oroszok jelöltje volt?

- Szűrös: Nem, hanem csak szóba került. Münnich se volt határozott javaslat, de a három név felmerült. A szovjeteknél úgy alakult, hogy legyen Kádár. Tito is inkább Kádárt támogatta. Végül is Kádár mellett döntöttek. Münnich mondta is, hogy nem akar vezető lenni. Történészek szerint New Yorkból szóltak Moszkvába, hogy azért Apró Antalról teljesen ne feledkezzenek meg.

- Győri: New Yorkból?

- Szűrös: Igen, nem Washingtonból.

- Győri: A zsidók?

- Szűrös: Úgy van. A neoliberálisok támogatói lobbiztak Apróért. A pénzvilág lobbizott, mondjuk így, hogy ne zsidózzunk. Ez etnikai kérdés is. És akkor Budapestre szólt Hruscsov, vigyázzanak azért az Apróra. (...) Kádár közelében gyakran voltam mint külügyes. Tapasztaltam, hogy Kádárnak elvei voltak. (...) Akkor próbáltam rákérdezni, hogy miként volt a Rajk-per. Kádár ugye begubózott, mert barátja volt és elárulta. Kádár tehát hallgatott. Próbáltam rákérdezni, hogy hogyan volt Nagy Imrével. Csend. (...) És ő lett az ÁVH elnöke, és Péter Gábor odahívta, maga köré gyűjtötte a hasonló etnikumú, a holokausztból hazatért embereket. Az ezredesek jó része hasonló volt. Azért mondom, hogy a mostani neoliberálisok elődei és védelmezői bizonyos értelemben ugyancsak nemzetellenes és népellenes politikát folytattak, és ez forradalomba torkollott" - mondja Szűrös az interjúban.

Népszava-összeállítás

Keretes cikkek

Kedves elnök úr!

Van némi báj abban, ha egykori MSZMP-pártfunkcionáriusok - újságíró és interjúalany - megvetve lábukat a nemzetnek talaján, zsidók befolyásával döbbentik meg egymást. Aztán mintha mi sem történt volna, rosszalló fejcsóválgatással eldiskurálnak az egykor volt gaz időkről. Közben az egyik kedves elnök urazza a másikat, a másik bölcs tanár úrként oktatja a kérdezőt. A háttérben minden bizonnyal lassú csoszogásokkal telt meg a folyosó, meg-megcsörrentek a termekből összegyűjtött tányérok, az udvari hársfák közé beszüremlett a téli fény, hogy a szabott látogatási idő vidám és családias legyen. (P. A.)

Pungor András

Felmelegített antiszemitizmus

- Az Apró Antalra vonatkozó részlet az 1956 után valóban létező, párton belüli antiszemitizmus legocsmányabb felmelegítése - nyilatkozta lapunknak Varga László. A történész a Szűrös-interjúval kapcsolatban emlékeztetett: valóban elterjedt annak idején, hogy Apró Antal zsidó származású, ám ennek több történelmi tény is ellentmond. Egyfelől Apró árvaházban nevelkedett, másfelől az Apróval felálló Kádár-kormány megalakulásakor valaki felkiáltott: "Végre egy zsidók nélküli kormány!" Varga szerint a kádári szisztémától nem volt idegen az antiszemitizmus. "Szűrös egyébként számomra teljesen inkompetens, mivel tudomásom szerint 56 októberében Moszkvában tartózkodott, így nem sok fogalma lehet arról, hogy mi hogyan történt, tanúként semmiképp. Szűrös történészekre hivatkozik, ám én nem ismerek egyetlen olyan szakembert sem, aki Aprót jelöltként említette volna. Hruscsov kizárólag Münnichről és Kádárról beszélt" - mondta Varga. A Konrád Györgyre vonatkozó idézettel kapcsolatban a történész azt mondta: "A kádári időszakban ugyanezek a mocskolódások mentek, a mindentől megfosztott ellenzéket pocskondiázták a bársonyszékből. Most, hogy összeül két párttitkár (Szűrös és Győri), hogy azt csócsálják, milyen jól ment az ellenzéknek, amikor hatalmon voltak, számomra ez igencsak émelyítő" - tette hozzá Varga László történész, akinek mindez Kéthly Anna híres mondatát juttatja eszébe, aki az interjúkészítővel és nyilatkozóval nagyon is egyívású Marosán Györgyről epésen azt mondta: "A lejtőn nem lehet megállni."

Szalay Tamás