Forrás: Múlt és Jövő

A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a rendszerváltás alkalmával egyszer már elutasított kísérletet – a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását – bárki ismét szóba hozza. Nemcsak a kétes értékű aláírásgyűjtés és annak elfogadása ellen emeljük fel szavunkat – az ugyanis ellenőrizhetetlen, hogy ki és milyen indíttatásból írja alá –, hanem az álkérdés médiumokban történő erőszakolt sulykolása ellen is.

Az ötlet a holokausztban elpusztított magyar zsidóság emlékének meghamisítása. A magyar zsidóság soha nem szerveződött kisebbségként, vagy nemzetiségként. Történelmi hagyománya és szerepe abban az irányban bontakozott ki, hogy ereje, munkája, kapcsolatrendszere a magyar nemzet és kultúra dominanciáját erősítse – éppen más, Trianont érlelő igényekkel szemben. Nyelve egyértelműen és visszavonhatatlanul magyar. Ezt a történeti irányt a tragikus pusztulás ellenére sem másíthatja meg senki, és nem fordíthatja visszájára. Ez lezárt történet, aminek az emlékét meg kell őrizni, és tanulságait levonni. A nemzetiségi biznisz azonban a szembesítést, a gyászmunkát tereli el olyan végzetesen megosztó irányba, ami a magyar zsidóság teljesítményének még az emlékét is eltörölné. Egyúttal felment a kultúrába szervítés lehetősége és felelőssége alól. Különösen elítélendő egyes médiumok tüsténkedése a rosszul értelmezett liberalizmus nevében. Meggondolatlan „tájékoztatásuk a nemzeti azonosság még végzetesebb megosztását szolgálja.

Felhívjuk a kormányzat s minden felelős társadalmi szervezet tagjainak figyelmét, vizsgálja meg ki-ki a maga területén: a holokauszt, az egypártrendszer, majd a legutóbbi 15 év milyen anyagi, demográfiai és társadalmi változást idézett elő a zsidóság életében, ami a zsidóság képviseletének az előző rendszerben kialakult rendjét túlhaladottá tette. Kezdeményezzenek sokszínűbb, új demokráciánknak megfelelőbb zsidó képviseletet, amely a zsidósággal kapcsolatos partneri viszonyt magasabb színvonalon, hatékonyabban képes ellátni. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem elsősorban állami feladat, hanem a magyar társadalom minden szegmenséé. Azé a modern, most újabb erőpróbája előtt álló magyar társadalomé, amelynek fejlődése az itt élő zsidóság lététől elválaszthatatlan.

A rendszerváltás hajnalán magyarként és zsidóként felléptünk már ilyen visszaminősítés ellen. Ezúttal nemzsidó honfitársainkat is csatlakozásra kérjük, mert ezt az újabb kísérletet a nemzetiséggé nyilvánításra a magyarságról való leválasztásnak, s a mindeddig elmaradt gyászmunka végső elutasításának tekintjük.

Bella István, költő,
Csordás Gábor író, könyvkiadó, Pécs,
Gyáni Gábor, történész, egyetemi tanár,
Haraszti György, történész, egyetemi tanár,
Heller Ágnes, filozófus, egyetemi tanár,
Kathy Horváth Lajos, zeneszerző, a Napház igazgatója,
Klein Rudolf, építészettörténész, egyetemi tanár,
Kőbányai János, író, lap- és könyvkiadó,
Láng Zsolt, író, szerkesztő, Marosvásárhely,
Lányi András, filmrendező, közíró,
Majsai Tamás, lelkész, közíró,
Mayer István, kvantumkémikus, c. egyetemi tanár,
Miskolczy Ambrus, történész, egyetemi tanár,
Ormos Mária, történész, egyetemi tanár,
Röhrig Géza költő, New York,
Selyem Zsuzsa, filozófus, egyetemi tanár, Kolozsvár,
Simon Anna, tanár,
Sós Mária, filmrendező,
Tatár György, filozófus,
Temesi Ferenc, író,
Zayzon Márta újságíró

10 hozzászólás to “Nyilatkozat a magyar zsidóság nemzetiséggé visszaminősítéséről”

  1. ajsher

    Egy masik macesz recept….
    Na most ehhez mit lehet hozzatenni? Elkepzelheto , hogy ez a vita a kisebbsegi statuszrol retorikai alapon dontetik majd el ? Aki nagyobbat,szebbet,szivhezszolobbat tud mondani,irni – aze lesz az ezust
    kidduspohar ? Visszalepesnek minosulne az , ha egy ilyen kerdesrol a zsidok es csakis a zsidok dontenenek – elarulva ezzel lojalitasukat a magyar zaszlo , a magyar identitas irant , mi tobb arulasszamba veheto alnok tevekenyseguk ? Tegyuk fel az osszes zsido szarmazasu magyar allampolgar elne szavazati jogaval es az urnakhoz jarulva maga dontene el hovatartozasat nep-nemzeti alapon — kiderulne -e vajon,hogy az asszimilacio vegzetes opiuma a magyarorszagi zsidosagnak mit jelent , mely` erdekes modon soha nem volt es erzesem szerint nem is lesz teljes ,tii. a befogadonak is van szava , ha egyaltalan a tisztelt alairok ezt szamba is veszik. Woody Alen sokat citalt filmbeli mondata (miszerint „nem lennek a tagja annak a klubnak,mely` befogadna”) nemikepp` valasz is lehetne . Amint befogadnak devians leszek,amig kivulalllo (lasd. budos zsido) , addig megturt alatvalo , boldogan lihego kiskutya , amelyik mar azt is a gazdihoz valo felhotlen odatartozasnak eli meg,ha nem rugnak bele egyet.A ciganysors nem konnyu Magyarorszagon, de ok legalabb vallaljak magukat,kirekesztettseguk an global tarsadalmi szinten deklaralt,volt ver a pucajukban a Nemzetkozi Birosag ele vinni gyalazatos esetuket, sunyi megbelyegzesuket,stb. Ok is magyarok(is),megis buszken felvallaljak kisebbseguket,aminek jellemzoje nem feltetlenul ugyanazon behatarolt ertekrendszer (lasd. kultura,nyelv,szokasok,stb.). En azt gondolom,hogy ez a – jeles szemelysegek altal alairt – dekretum nagyon behatarolodott feltetelrendszernek akarna megfelelni,elutasito es meg azt is meg mernem kockaztatni , hogy nem demokratikus hangvetelu.
    Nem irom ala , tobb – itt es most felsorolhatatlan oknal fogva . Ha mar „mas” vagyok , akkor azt en akarom mondani ,felemelt fejjel , nem pedig mastol kelljen „megtudnom” . Mert figyelmeztetnek ra , amint elfelejtkeznek rola .

  2. Masada

    masada

    „Az ötlet a holokausztban elpusztított magyar zsidóság emlékének meghamisítása. A magyar zsidóság soha nem szerveződött kisebbségként, vagy nemzetiségként.”
    És mint tudjuk, a magyar nemzet egy emberként állt ki zsidó honfitársai mellett, és akadályozta meg 600 ezer zsidó honfitársának kiszolgáltatását a náci Németországnak.(hogy a zsidó törvényekröl,és a nyilasokról ne beszéljek) Ezt bizonyára Ormos Mária történész tanúsítja, ha esetleg valakiben kételyek merülnének fel.
    De ez esetben, milyen holokausztról beszélnek a tisztelt aláirók?
    És milyen 150 éves töretlen asszimilációs folyamatról?
    2005-1944=? Bár matematikusra nem emlékszem az aláirók közt, de talán ezzel a számtani müvelettel megbirkóznak egyéb tudományok müvelöi is.
    Eichmannak lehetett vagy 5 embere Magyarországon a kérdéses idöszakban
    ha esetleg valaki a németekre akarná kenni az egész felelösséget.

    „Nyelve egyértelműen és visszavonhatatlanul magyar.”
    Boldogsággal tölt el, hogy néhány információval szolgálhatok
    — Létezik a héber nyelv melynek modern változatát ivritnek is szokták nevezni
    — Létezik egy ország a világon melynek ez a nyelv a hivatalos nyelve.
    Az ország neve : Israel
    Ha valamelyik tisztelt aláiróban kételyek merülnének fel, kérem nézze meg a térképen. Valahol Sziria,Egyiptom,Jordánia és Libanon környékén meg fogja találni. Legalábbis nekem sikerült.
    — Az a gyanúm, hogy ennek az országnak valami köze lehet hozzám, mint zsidóhoz.A gyanú akkor ébredt fel bennem, mikor olvastam a SZOCHNUT tevékenységéröl, melynek egyik eleme a héber nyelv oktatása.Való igaz,anyanyelvi szinten egyikünk se fogja beszélni a hébert (hacsak nincs különleges nyelvérzékkel megáldva), de biztosíthatom önöket, hogy küzdünk, kinlódunk, hogy képességeinkhez képest, minél jobban beszéljük.Mentségünkre szolgáljon, születésünk pillanatában egyikünk véleményét sem kérték ki, hol szeretnénk erre a szép új világra jönni.
    Végezetül engedjenek meg nekem néhány kérdést
    — Tanult kollegáik kb 100 ezerre teszik a magyar zsidók lélekszámát
    Maga a MAZSIHISZ 10 ezer alá, a magát a halacha elöirásainak is megfelelöen,vallásosnak tekintö magyar zsidók számát. Ha Önök elvetik a nép, a nemzet fogalmát a magyar zsidók vonatkozásában, a fennmaradó 90 ezer mitöl magyar ZSIDÓ?
    Tisztelt Heller Ágnes, Ön ha jól tudom, tanít amerikai egyetemen. Nem találkozott olyan becsületes, törvénytisztelö amerikai állampolgárral,kinek a szíve megdobban a magyar himnusz hallatán. Ha igen, vajon milyen logika alapján akarják elvenni tölünk azt a jogot hogy törvénytisztelö magyar állampolgárként, zsidó nemzetiségünek valljuk magunkat? Söt Önök úgy beszélnek erröl a kezdeményezésröl, mint valami büncselekményröl!
    Vajon mivel és miért gyalázzuk meg a holokauszt áldozatainak emlékét?
    Netán azzal, hogy nyiltan kiállva vállaljuk nemzetiségünket, származásunkat, amiért öket elhurcolták?

  3. édota

    Teljesen egyetértek a Múlt és Jövő álláspontjával.
    Jóval többen aláírták a kezdeményezést, az eddigi teljes névsort
    idemásolnám (forrás: http://www.multesjovo.hu/hu/news_one.asp?ID=29 )
    (lám, lám, matematikus is volt oly ’barbár’, hogy nevét hozzáadta)

    Bella István, költő,
    Csordás Gábor író, könyvkiadó, Pécs,
    Gyáni Gábor, történész, egyetemi tanár,
    Haraszti György, történész, egyetemi tanár,
    Heller Ágnes, filozófus, egyetemi tanár,
    Kathy Horváth Lajos, zeneszerző, a Napház igazgatója,
    Klein Rudolf, építészettörténész, egyetemi tanár,
    Kőbányai János, író, Lap- és könyvkiadó,
    Láng Zsolt, író, szerkesztő, Marosvásárhely,
    Lányi András, filmrendező, közíró,
    Mayer István, kvantumkémikus, c. egyetemi tanár,
    Miskolczy Ambrus, történész, egyetemi tanár,
    Ormos Mária, történész, egyetemi tanár,
    Röhrig Géza költő, New York,
    Selyem Zsuzsa, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Kolozsvár
    Simon Anna, tanár,
    Sós Mária, filmrendező,
    Tatár György, filozófus,
    Temesi Ferenc, író,
    Zayzon Márta újságíró
    Simon Mária, tanár
    Kelemen Csaba, Ph.D hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
    Kelemen Zoltán, irodalomtudós, Szeged
    Suzanne Horvath,( Korn Zsuzsa) történész, Párizs
    Gábor Veronika, oktatásszervező, grafológus
    Pataki Gábor művészettörténész, MTA MKI
    Dr. Gál Péter,ügyvéd
    Tibor Vámos, Computer and Automation Institute, Hungarian Academy
    Dr. Bárdos Katalin, pszichológus, KÚT Alapítványi rendelő
    Fenjves János, Magyarország Tiszteletbeli Főkonzulja Venezuelában
    Szegő Dóri, egyetemi hallgató
    Ungvári Tamás, író, egyetemi tanár
    Kalmár Béla, médiainformatikus, a TDDSZ egyik alapítója
    Dés Júlia, tanuló
    Schopenhauer Margit, magyar-holland műfordító (Hollandia)
    Fonó Erzsébet, zenetanár
    Válas György, nyugdíjas fizikus, Budapest
    Szentpéteri Anikó, közgazdász
    Déri Zsuzsa, tanár
    Ódor László, a Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója
    Béla G. Lipták, President Lipták Associates PC
    Margitta Nóra, fordító
    Kertesz Lajos, villamosmérnök (Izrael)
    Kerteszné Jelinek Katalin villamosmérnök (Izrael)
    Dr. Lengyel Alfonz , RPA Professzor, MTA Koztestuletenek tagja(USA)
    Berényi Mária, tanár
    Prof. Robert K. Sarlós, nyugdijas szinháztörténész, Professor
    Emeritus of Dramatic Art, University of California, Davis
    Kerekes Sandor, pénzugyi tanacsadó, Toronto
    Pelle János, író
    Molnár Miklós, író, műfordító
    Éltető Lajos, egyetemi tanár, Portland
    Jeszenszky Géza, történész, volt külügyminiszter és nagykövet
    Jeszenszky Edit, rendszerszervező matematikus
    Vámos György, újságíró
    Medvedev Katalin, egyetemi tanar
    Máté László, matematikus
    Gera Judit, egyetemi tanár, műfordító
    Dinnyés József,zeneszerző, előadóművész
    Dr John J Gyorki MD, Belgrave & St. Kilda SurgiCentres
    Reich Ágnes, mérnök
    Dr. Jávor Tibor, ny. egyetemi tanár belgyógyász
    Strausz Éva, nyugdíjas
    Perenyi Andras, pszichiáter
    Bódi Tóth Elemér, költő, újságíró
    Tóth Elemérné, szabadfoglalkozású
    Gergely Anna, orvos

    Egészen véletlenül ebben a ‘buliban’ is valamennyire benne vagyok, személyesen is ismerem a kezdeményezőket, a kezdeményezést.
    „A magyar zsidóság soha nem szerveződött kisebbségként, vagy nemzetiségként. Történelmi hagyománya és szerepe abban az irányban bontakozott ki, hogy ereje, munkája, kapcsolatrendszere a magyar nemzet és kultúra dominanciáját erősítse”
    Nem tudom, hogyan olvashattad ebből ki, hogy nem lennénk tisztában (mi, a kezdeményezéssel egyetértők) a magyarországi zsidóüldözés menetével, felelőseivel (pláne nevetséges Ormos Máriát ezzel vádolni). A kiemelt szöveg csupán arra akart rávilágítani, hogy a magyar kultúrában hosszú ideje a zsidók komoly szerepet vállaltak/nak el. Joggal érezhetjük azt, hogy ezt a nemzetet, mi, zsidók (is) tettük ilyenné, olyanná, és azt is jogosan érezhetjük, hogy tagjai vagyunk ennek a nemzetnek. A kisebbségi kezdeményezés által ez valamennyire megkérdőjeleztetik.

    A magyar zsidóság nyelve a magyar. Ezen nincs mit vitatni. Héberül is sokan beszélnek (biztos vagyok benne, hogy ezt az Izraelben élő Kőbányai János is tudja), de nem itt. (Amerikában élő magyaroknál teljesen más a helyzet, ők nem oda születtek, magyar az anyanyelvük).
    Szochnutban is leginkább csak Izraelbe járók szoktak tanulni. Nemzetiséggé válás alapja egy közös nyelv. Mindenkinek személyes joga, identitásának bármely módon való megélése. Akadály nem hárul elénk.

  4. Mari

    Itt a közvetlen elérés:

    Forrás: Múlt és Jövő

  5. Masada

    masada

    Édota, biztos vagy Te benne, hogy véletlenül vagy benne ebben a „buliban”? Azt azért ugye nem gondolod komolyan, hogy feltételeztem, hogy egy Heller,Ormos, stb ne ismerné, hogy mi történt Magyarországon a 30-as, 40-es években. A gúnyról, mint olyanról, hallottál már?
    Szögezzünk le egy tényt, nem a nemzetiség kezdeményezöi kérdöjelezték meg a jogotokat, hogy magyarnak valljátok és érezzétek magatokat, hanem ti, tölünk a kisebbségtöl, hogy zsidó nemzetiségünek valljuk magunkat.
    Ugyan mi károtok származik abból, ha egy elenyészö kisebbség nem tudván feledni mi történt és nem tudván nem észrevenni, hogy mi történik ma, Magyarországon úgy érez, hogy saját nemzetiségét zsidóként éli meg,(köztünk legyen mondva nekem teljesen mindegy,hogy ez bejegyzett nemzetiségként vagy anélkül történik e)?
    Ne adj a számba olyan szavakat,melyeket nem mondtam,irtam. Nem tekintem ‘barbár’-nak azokat, kiknek eltér a véleménye az enyémtöl.
    Elismerem, 3 név (Heller,Haraszti,Ormos) jelenléte a listán nem esett jól. Öket, bár én nem dicsekedhetem személyes ismerettséggel, nagyon nagyra tartottam és tartom ma is, annak ellenére, hogy ebben a kérdésben nem tudom osztani a véleményüket.
    Édota,a logika nem bün. Logikus választ kérnék a kérdéseimre, és föleg erre, amit most irnék le. Töled, vagy bárki mástól a névsorból.
    Ha nem vagy vallásos,(és ezt irtad nyilvánosan, ha jól emlékszem) nemzetiségedet magyarként éled meg, miért úgy irsz magadról, hogy „magyar zsidó”, miért nem úgy, hogy magyar?
    Az israeli aláirók, miért hagyták el Magyarországot? Tudunk mi veszekedni magunk is, nem kellenek hozzá magyarok:)

  6. édota

    Kedves Masada,

    bár nem a kérdéseidhez kapcsolódik, mégis muszáj Evabarátnak írt kommentedre reagálnom. „Nem mi hozzuk az önök fejére a veszélyt, azzal hogy nyíltan vállaljuk zsidó nemzetiségünk, identitásunk, hanem önök a mi fejünkre, azzal hogy nem vállalják

  7. evabarat

    ebarat

    „A magyar zsidóság soha nem szerveződött kisebbségként, vagy nemzetiségként. Történelmi hagyománya és szerepe abban az irányban bontakozott ki, hogy ereje, munkája, kapcsolatrendszere a magyar nemzet és kultúra dominanciáját erősítse.”
    És mit hozott nekünk zsidóknak ez a dominancia a multban és a jelenben?
    Azt hiszem mindenki saját magának meg tudja válaszolni ezt a kérdést.
    Ha ezen a status quo-n akarunk változtatni – demokráciában – akkor talán senkinek nincs joga ezt megkérdőjelezni.Lehet elvi vitákat folytatni, rabinikus véleményeket meghallgatni és tiszteletben tartani, de nem kötelező ezt elfogadni.
    A zsidóság mai képe rendkivül heterogén itt Magyarországon, a sokféleségben azonban van egy közös vonás, a gyökereink azonosak, függetlenül attól, hogy hogyan viszonyulunk a vallásunkhoz.Ezért olyan fontos, hogy önnálló létünket mindenütt a diaszporában, igy Magyarországon is jelezzük. Legyünk büszkék arra, hogy kik vagyunk és ne féljünk ezt kimondani. Számos kiemelkedő egyéniséget adtunk a világnak, Magyarországnak is, és ezt tőlünk senki ne vitassa el.
    Az asszimiláció több mint 100 éves története egy hatalmas kudarc és ezt elismerni nehéz, elsősorban a környezetünk számára.
    Ahhoz azonban, hogy céljainkat elérhessük és ne lehessen büntetlenül lenézni, lezsidózni minket, szükség van arra, hogy önnálló arcunkat mutassuk meg. Ennek egyik eszköze a parlamenti képviselet is.
    Nem hiszem hogy folytatni kell a titok-zsidó, meghunyászkodó módon való létezését, mert az nem vezet sehová, ezt már kitapasztalhattuk.

  8. Masada

    masada

    „Nem hiszem hogy folytatni kell a titok-zsidó, meghunyászkodó módon való létezését, mert az nem vezet sehová, ezt már kitapasztalhattuk.”
    De bizony vezet ebarat, az antiszemitizmus erösödéséhez, a zsidó törvényekhez, a sárga csillaghoz, Auswitzhoz. Ne fárasszák magukat, tudom mi erre a közhelyszerü válasz. „Hogy lehet a két történelmi korszakot összehasonlítani? Ma nincs náci Németország….”etc,etc.
    De van antiszemitizmus! Amely olyan mint egy virus, képes átalakulni.
    Kezdetben vala a vallási antiszemitizmus, aztán létrehozta a politikai mutánsát. Lehetett Radnóti az egyik legnagyobb magyar költö, felvehette a katolikus vallást, ez a vírus bizony fütyült rá. Úgy végezte szegény,magyar nemzetiségü, katolikus vallású zseni létére, mintha egy cionista rabi lett volna. És vírusunk napjainkban is folytatja áldásos tevékenységét. Létrehozott egy ujabb mutánst, kénytelen volt szegénykém, mert manapság, hogy úgy mondjam, nem illik nyiltan antiszemitának lenni, pláne nem, ha valaki politikai, közéleti téren gondolja a karrierjét befutni. Nem is teszik, aki teszi (Csurka,stb) az kiszorul a politikai élet perifériájára. Node a mi vírusunk nem adja fel! Létrehozta az ujabb mutánsát, az Israel ellenességet. És van egy szövetségese, az iszlám fundamentalizmus.
    Bedughatják a fejüket a homokba, de levegöt idönként még önöknek is kell venniük. Mélyen tisztelt magyar polgártársaim, kiket ez a fránya vírus valami tragikus félreértés folytán, zsidónak azonosít, nem mi hozzuk az önök fejére a veszélyt, azzal hogy nyiltan vállaljuk zsidó nemzetiségünk, identitásunk, hanem önök a mi fejünkre, azzal hogy nem vállalják! Ez a vírus csak az erö elöl hátrál meg! Ha gyávaságot, megalkuvást észlel rögtön támad!
    A bátorság nem azt jelenti, hogy valaki nem fél, a bátorság azt jelenti, hogy valaki legyözi félelmét!

  9. evabarat

    ebarat
    ugy tűnik, hogy sokan félreértelmezik szavaimat. Az asszimiláció 150 éve alatt nem a 1944-2005 korszakot értettem, hanem nagyjából azt a 150 évet, amióta ez a folyamat elkezdődött. A másik gond az, hogy nem hiszem, hogy minket – bármilyen emelt fővel és büszkeséggel tölt el minet a zsidó identitásunk – hasonlítani lehetne az árpádsávos csőcselékhez.Amire büszke vagyok azok a gyökereim, a zsidóság kiemelkedő egyéniségei és nem hiszem, hogy bármikor bárkinek könyörögnék azért, hogy fogadjon be magyarnak, angolnak, franciának vagy hotentotának. Ezért abszurd ez a vita.
    De ugy gondolom, hogy nem véletlen, hogy mindenki másként éli meg zsidóságát. Én, aki háború után születtem, zsidóságomért gyermekkoromban már verést kaptam. De visszaütöttem. Ma különösen nem érzem, hogy attól a bizonyos csőcseléktől félnem kellene.
    De ízlés dolga. És persze más is van benne. Az elnyomás hosszú története, amit sokan úgy próbálnak túlélni, hogy meghúzzák magukat, s tán nem vesznek minket észre. Ez itt nem működik.

  10. Masada

    masada
    Ha a szavait félreértelmezik annak 2 oka lehet, vagy Ön fogalmaz félreérthetöen, vagy mi vagyunk hülyék:). Senki nem állította, hogy a 150 év csak a 1944-2005 ös idöszakra vonatkozna.Azt viszont állítom, hogy ez az idöszak is benne van. Nem attól lesznek csöcselék, mert büszkén vállalják magyarságukat, hanem attól, mert ezt csak más nemzetiségüek ellenében tudják elképzelni.Minden további mondata pedig arra utal, hogy Ön is büszkén vállalja zsidó identitását. Amivel tökéletesen egyetértek, feltéve, hogy nem fogalmazott félreérthetöen:))