„MAGYARORSZáGI ZSIDóKéRT KITüNTETéS”
2005-11-07 12:26:34
2005. November 6-án a MAZSIHISZ elnöke által adományozott
2005. November 6-án a MAZSIHISZ elnöke által adományozott, a „Magyarországi zsidókért kitüntetést” díjat adták át a kitüntetetteknek.
A bensőséges ünnepségen Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úr ismertette az elismerésben részesültek életútját, akik ezt meghatottan köszönték meg.
A kitüntetés szövegét és indoklását az alábbiakban olvashatják.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Elnöke
Székely Gábor úrnak, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány elnökének
a magyarországi zsidó közösség újrafelvirágoztatásáért végzett tevékenységéért, a magyarországi holocaustban elpusztultak emlékének megörökítéséért, a túlélők segítéséért 5766.Ros Hasonója alkalmából
A magyarországi zsidókért kitüntetést adományozza.
Kelt, Budapest városában 5766. év Chesván havának 4. napján
A magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Elnöke
Kovács László úrnak, az Európai Unió Bizottsága vám- és adóügyi biztosának a rasszizmus, az antiszemitizmus elleni következetes, bátor fellépéséért, a magyar-izraeli államközi kapcsolatok újrafelélesztésében és fejlesztésében játszott kiemelkedő szerepéért 5766. Ros Hasonója alkalmából.
A magyarországi zsidókért kitüntetést adományozza.
Kelt, Budapest városában 5766. év Chesván havának 4. napján
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Elnöke
Kovács András úrnak, a Közép-Európai egyetem tanárának, a magyarországi zsidóság életviszonyainak kutatásáért, az antiszemitizmus elleni harchoz nyújtott kiemelkedő tudományos munkásságáért 5766. Ros Hasonója alkalmából.
A magyarországi zsidókért kitüntetést adományozza.
Kelt, Budapest városában 5766. év Chesván havának 4. napján
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Elnöke
Fónagy János úrnak, a Magyar Köztársaság volt miniszterének, a magyarországi zsidóság érdekében végzett tevékenységéért, különösen a holocaust túlélők közösségi és egyéni kárpótlási ügyeiben végzett kiemelkedő munkásságáért 5766. Ros Hasonója alkalmából.
A magyarországi zsidókért kitüntetést adományozza.
Kelt, Budapest városában 5766.év Chesván havának 4. napján
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Elnöke
Gulyás Kálmán úrnak, a Magyar Köztársaság Címzetes Államtitkárának, az állam és a magyarországi zsidóság közötti viszony továbbfejlesztéséért, a zsidó közösségi kárpótlás érdekében végzett kiemelkedő munkásságáért 5766. Ros Hasonója alkalmából.
A magyarországi zsidókért kitüntetést adományozza.
Kelt, Budapest városában 5766. év Chesván havának 4. napján
Dr. Fónagy János
1942-ben született Budapesten.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának elvégzését követően ügyvédként praktizált, majd a jogtanácsosi szakvizsga letétele után az államigazgatásban, s azt követően közel másfél évtizedig a mezőgazdaságban dolgozott jogászi, illetve gazdaságirányítási munkakörökben.
1981-től az Ózdi Kohászati Üzemek vezető jogtanácsosa, 1984-től gazdasági vezérigazgató-helyettese, majd 1986-tól 1989-ig a szerkezetváltást szorgalmazó marketing szakágazat vezetője volt.
1989-től a település- és térségfejlesztéssel, kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó régió Ózdi Szerkezet-Fejlesztő Kft. vezetőjeként dolgozott.
1991-től a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének elnöke, valamint PHARE vállalkozásfejlesztési szakértő, 1994-től a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat alelnöke és Ózd város képviselő testületének térségfejlesztési tanácsnoka.
Az Egyesült Államokban, Angliában és Svédországban vállalkozásfejlesztési, területfejlesztési szakterületen posztgraduális képzésekben vett részt.
A politikai élet részvevőjeként az 1998-2002 közötti kormányzati ciklusban közlekedési- és vízügyi- miniszteri pozícióban rendkívül sokat tett a magyarországi zsidóság ügyében.
Fontos szerepet játszott abban, hogy a Páva utcai zsinagógát jelölték ki a Holocaust Múzeum székhelyéül, valamint hogy megkezdődtek a tervezéssel és a kivitelezéssel kapcsolatos munkálatok.
A magyarországi zsidóság képviselőjeként részt vett az osztrák megbékélési alap létrehozásában és folyamatosan közreműködött annak munkájában.
A kormányváltást követően is jelentős szerepet töltött be, részt vállalt abban, hogy a magyarországi zsidóság érdekei kellő súllyal érvényesüljenek a megbékülési alap döntései során.
Kiemelkedően sokat tett a holocaust túlélők közösségi és egyéni kárpótlási ügyei érdekében.
Dr. Gulyás Kálmán
1946. február 5-én született Nagylétán.
1974-1984 közötti időszakban a KISZ-nél, majd 1984-től 1990-ig a Szakszervezetek Budapesti Tanácsánál töltött be tisztséget. 1991-től az Országos Érdekegyeztető Tanács kormányzati titkára, majd 1997-től a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat igazgatója.
1990-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán.
Tisztségein végigtekintve elmondható róla, hogy a LIONS mozgalom, a Magyar-Belga Baráti Társaság alapítója és tiszteletbeli elnöke, valamint az Országos Mediációs Egyesület elnöke. Egyik alapítója volt a VI. kerületi MSZP-nek, azonban jelenleg nem tagja a pártnak.
2003. április 22-től a Miniszterelnöki Hivatal Egyházügyi Címzetes Államtitkára. E minőségében mindent megtett a Magyarországon működő egyházak érdekében, különös empátiával kezelte a Holocaust sújtotta magyarországi zsidóság problémáit. Lépéseket tett a félbemaradt zsidó közösségi kárpótlás újraindítása ügyében, megkísérelte a korábban egyházi tulajdonban volt ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlási ügyek meggyorsítását.
A magyarországi zsidóság különböző rendezvényein Budapesten és vidéken képviselte a Magyar Kormányt. A magyarországi vallásos zsidóság valamennyi képviselőjével kapcsolatot tartva fontos szerepet tölt be, munkájának eredménye, hogy a Kormány és a vallásos magyar zsidóság közötti viszony rendezettnek tekinthető. Mint a Magyar Köztársaság Címzetes Államtitkára, kiemelkedő munkát végzett az állam és a magyarországi zsidóság közötti viszony továbbfejlesztésének területén.
Prof. Kovács András
1947-ben született Budapesten.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia és történelem szakán végzett, doktori disszertációját is itt szerzete 1973-ban.
1971-től könyvkiadói szerkesztőként dolgozik, e munkakörében részt vett számos empirikus szociológiai vizsgálatban, amelyek többek között a magyar munkásosztály struktúráját, a magyar parasztság értékorientációit, valamint a magyar menedzserek életútját kutatták.
1974-től óraadó az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, valamint több kutatási ösztöndíj részese.
1977-től egészen 1990-ig foglalkoztatási tilalom alatt áll, ezért ebben az időszakban külföldön dolgozott. Vendégprofesszorként előadásokat tartott, és vendégkutató volt Párizsban, New Yorkban valamint Hollandiában.
Tudományos kutatóként és a politikai ellentét tagjaként fontos szerepet töltött be a demokratikus Magyarország létrehozásában.
1990-ben rehabilitálták, előbb az ELTE Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, majd docense.
1991-1993 között a Democracy After Communism (DAC) Alapítvány tudományos igazgatója, 1996-ban vendégprofesszor a potsdami egyetemen és a Moses Mendelssohn Zentrum für Europäisch-Jüdische Studien-ben.
1997-től a Central European University Jewish Studies Programjának akadémiai igazgatója
A „NATO és a nemzeti identitás”, a „Zsidóság a mai Magyarországon”, az „Összehasonlító magyar-osztrák előítélet kutatás” kutatási programok vezetője.
Kutatói érdekvédése a 80-as évek elején a zsidóság kérdései felé irányultak és alapvető tanulmányokat végzett a zsidóság történetéről és jelenéről. Munkáiból, kutatási programjaiból – mint például a ” Zsidóság a világháború utáni Magyarországon”, „A magyar Holocaust: negyven évvel később”, „Zsidó identitás a világháború utáni Magyarországon” és „Zsidó családtörténeti interjúk elemzésének módszertana” – tehát ezekből a munkákból ismerjük a mai magyarországi zsidóság összetételét, identitását, a magyar társadalom viszonyát a Holocausthoz, a magyar antiszemitizmus természetét, a zsidóság társadalmi összetételét.
Egész eddigi életművét áthatja a magyarországi zsidóság sorsáért való aggódás, az antiszemitizmus elleni fellépés.
Kovács László
1939-ben született Budapesten.
A Petrik Lajos Vegyipari Technikum elvégzése után, a Budapest Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát 1968-ban.
1975-től az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa, majd helyettes vezetője. 1986-tól külügyminiszter-helyettes, 1989-től a Külügyminisztérium államtitkára. 1990-től az MSZP elnökségének tagja, országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja, 1993 és 1994 között elnöke.
1994-ben, 1998-ban és 2002-ben szintén bekerül a parlamentbe. 1995 óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke. 1997 és 1998 között tagja az Európa Tanács „Bölcsek Tanácsának”.
1998-2000 között az MSZP frakció vezetője a Parlamentben, 1998. óta a Magyar Szocialista párt elnöke 2004ig.
2002-től 2004-ig a Magyar Köztársaság külügyminisztere.
2004-től az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa.
A Szocialista Internacionálé közép- és kelet-európai bizottságának társelnöke, 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjének polgári tagozatát.
A külügyi osztály helyettes vezetőjeként és külügyminiszter helyetteseként fontos szerepet játszott a Magyar Izraeli kapcsolatok normalizálásában és a diplomáciai kapcsolatok felvételében.
Külügyminisztersége alatt igen sokat tett azért, hogy tovább erősödjenek Magyarország és Izrael kapcsolatai, hogy Izrael egyoldalú és negatív megítélése a nemzetközi közösségben megváltozzon.
Határozottan képviselte azt a magyar álláspontot, amely elítélte az ENSZ cionizmust megbélyegző igazságtalan határozatát.
Aktívan támogatta a közel-keleti békefolyamatot, mindig is hangsúlyozva Izraelnek azt a jogát, hogy békében és biztonságos határok között élhessen. Mindig is elismerte Izraelnek azt a jogát, hogy önvédelmet gyakorolva harcoljon az ártatlan zsidó ezreinek életét kioltó iszlám- palesztin terrorizmus ellen.
Mind külügyminiszterként, mind a Magyar Szocialista Párt Elnökeként bátran és nyilvánosan kiállt az antiszemitizmus, a zsidóellenesség bármilyen megnyilvánulásával szemben.
Székely Gábor
1948-ban született Egerben. Közgazdász és jogi végzettséggel rendelkezik. Hosszú időn keresztül pénzügyi területen dolgozott az állami szektorban, majd adótanácsadással, és könyveléssel foglalkozott.
1990. őszétől Budapest Főváros főpolgármester-helyettese, amikor is legfontosabb feladatának a főváros költségvetési egyensúlyának fenntartását tartotta. 1995. januárja óta a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottságának elnöke.
A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Elnökeként kiemelkedő munkát végzett a magyarországi zsidó közösség újrafelvirágoztatása terén, valamint kimagasló tevékenységet folytatott a magyarországi zsidóság emlékeinek megőrzéséért, így a holocaustban elpusztultak emlékének megörökítéséért, a túlélők segítéséért.
Székely Gábor zsidó működése pár szóban szinte összefoglalhatatlan. Nincs olyan területe a magyarországi zsidóság életében, ahol ne találkoznánk vele.
Egyik kezdeményezője és alapítója a Lauder iskolánk. Neki köszönhető, hogy a rendkívül mostoha körülmények között működő iskola egy olyan telket kapott a Fővárostól, ahol a mai gyönyörű épület felépülhetett.
Aktivistája és bőkezű támogatója a B”nei B”rith Egyesületnek.
Több évig tölti be a MAZSIKE elnöki tisztjét, és ekkor kezdődik meg az a folyamat, amely az Egyesület újrafelvirágoztatásához vezetett.
Az évek során valóságos Talmud Hochemnek képezi magát, magánúton állandóan tanulja az ősi tanokat és magyarázatokat.
Az a szeretet és empátia, amellyel a holokausztot túlélőkhöz viszonyul páratlan.
Nem fordulhatnak hozzá az idős zsidó emberek olyan kéréssel, melyet nem teljesítene.
A budapesti zsidó közösség valóságos személyi központja. Személye körül egy olyan megfoghatatlan nagyságú laza hálózat szerveződik, amelyben mindenki, akinek bármi köze van a zsidósághoz megleli helyét.
Igaz zsidó ember, talán egyike a 36-nak, akiken a világ nyugszik.