A Sófár Egyesület Új horizontok koncepciója kísérlet az európai zsidóság átfogó, 21. századi információs stratégiájának kialakítására. Olyan, radikálisan új megközelítést javasolunk, amely koherens rendszert alkotva több negatív tendencia egyidejű csökkentésére, sőt megfordítására, a pozitív folyamatok megerősí-tésére, felgyorsítására tesz kísérletet, miközben érintetlenül hagyja a kialakult struktúrák érzékeny egyen-súlyát, szabad teret enged a szerves fejlődés zavartalan folytatásának.

A. Elméleti alapok

A problémák lényegét a következőkben látjuk:

1. A zsidó életforma a diaszpórában jelentősen vesztett vonzerejéből, sokan eltávolodtak a hagyo-mányoktól.

2. A zsidó élet jelentősen visszaszorult a lakások, kisebb közösségek falai közé, a befogadó társa-dalmak számára gyakorlatilag ismeretlen, titokzatos jelenséggé vált. Meggyőződésünk, hogy az előítéletek nagyrészt az ismeretek, információk hiányát kitöltő téveszmék talaján tenyésznek.

3. A zsidó közösségek gyakran egymástól is elszigetelten működnek, közöttük az információ áram-lása esetleges, az együttműködés lehetőségei korlátozottak.

4. Izrael megítélését az izraeli-palesztin konfliktushoz való viszonyulás határozza meg. Izrael a mé-diában permanens hadszíntérként jelenik meg, nem jut el a közvéleményhez a zsidó állam demok-ratikus társadalmának sokszínű, ellentmondásos képe.

Koncepciónk lényege az alábbiakban összegezhető:

1. Közös platformokat kínálunk a különböző zsidó irányzatok, szervezetek, intézmények számára sa-ját tevékenységük népszerűsítésére. A közösségeken kívül rekedt zsidóság számára vonzóvá, átte-kinthetővé tesszük a különböző kapcsolódási pontokat, ezáltal serkentjük a zsidó identitás tudatos felvállalását, a közösségek fejlődését.

2. Koncentráljuk, és nemzsidók számára is közérthetően tálaljuk a zsidóságról szóló információkat, tematizáljuk a média híradásait, ezáltal kedvezően befolyásoljuk a zsidóság társadalmi megítélését a diaszpórában. Az előítéletek elleni sziszifuszi harc helyett az előítéletek megosztására, porlasz-tására, ezáltal semlegesítésére helyezzük a hangsúlyt.

3. Ernyőszervezet nélkül biztosítjuk a különböző zsidó irányzatok, szervezetek, intézmények közös megjelenését miközben érintetlenül hagyjuk azok integritását. Felpezsdítjük a kölcsönös informá-cióáramlást, nyitottságra ösztönzünk, ezáltal kedvező alapot teremtünk a meglevő erőforrások ha-tékonyabb kihasználására, spontán együttműködések, közös minimumok kialakulására.

4. Az izraeli-palesztin konfliktusról a zsidó állam társadalmi életének bemutatására helyezzük a hangsúlyt, az izraeli kulturális élet, az izraeli demokrácia mindennapi működéséről szóló színes információkkal higítjuk a háborús híreket. Megkönnyítjük az azonosulást, a szolidaritást az izraeli emberekkel és magával Izraellel.

Összefoglalás: Új kommunikációs csatornákat szeretnénk nyitni a zsidóság különböző irányzatai, csoport-jai, a zsidósághoz rokoni, baráti, kulturális szálakon kötődő népesség, valamint a befogadó nemzetek, társadalmak nemzsidó tagjai között. E csatornák útján fel kívánjuk pezsdíteni az információk kölcsönös áramlását, nyitottan, őszintén, emberközelien mutatjuk be a zsidóság sokszínű, tagolt világának minden-napjait, kultúráját, történelmét, hagyományait. Szeretnénk áttörni a zsidóságról kialakult sematikus sztere-otípiák falát. Kezdeményezésünk erősíti a zsidó származású népesség, elsősorban a fiatalok kötődését a zsidósághoz, tágítja a szimpatizánsok körét, szűkíti és megosztja az előítéletes gondolkodás terét.
Hogy miért éppen Sófár? A sófár ősi fúvós hangszer. A hagyomány szerint az első ilyen kürtöt Ábrahám annak a kosnak a szarvából készítette, melyet Izsák fia helyett áldozott fel. Sófár hangja kísérte az egyip-tomi kivonulást, a Tízparancsolat kihirdetését, hangjára omlottak össze Jerikó falai, s a zsidó hit szerint kürtszava jelzi majd a megváltás kezdetét. A vallási liturgiában ma is különleges szerepe van ennek a szakrális hangszernek. A sófár ősidők óta mindig akkor szólal meg, amikor egybe kell hívni a népet. Itt az ideje, hogy most is meghalljuk hívó szavát.

B. Gyakorlati megvalósítás, cselekvési program

Az Új horizontok gyakorlati működőképességét elsőként az egyik legnagyobb európai zsidó közösség otthonában, Magyarországon szeretnénk kipróbálni. Választásunkat a következő szempontok indokolják:

? Magyarországon az intenzív asszimilációs folyamatok, negyedszázados, intézményes antiszemi-tizmus, a holokauszt tragédiája, négy évtizedes kommunista diktatúra, majd az ellentmondásokkal terhelt zsidó reneszánsz során kialakult társadalmi, politikai helyzet egyedülállóan sokrétű kihí-vást jelent a magyar zsidóság jövőjére nézve.

? A koncepció gyakorlati megvalósítása e rendkívül bonyolult közegben fontos tanulságokkal szol-gálhat valamennyi európai zsidó közösség számára.

? Magyarország a hazánk, múltunk, helyismeretünk ideköt bennünket.

Cselekvési programunk három új horizont felvázolását tűzi ki célul.

1. A 21. századi zsidó identitások körvonalazása. A közös platformokon szeretnénk együtt megta-lálni a közös, összekötő minimumot. Ehhez tisztáznunk kell, honnan jöttünk, merre tartunk, ezért fontosnak tartjuk a magyar zsidóság történelmének feltárását, a 21. századi integrációs stratégiák közös kidolgozását. Ezek a tudatos identitásképek számos, kevéssé közismert kapcsolódási pontot tárnak fel, sok elszakadt zsidó számára vonzóvá teszik majd a visszatérést a közösségekhez.

2. A ma élő zsidóság világának sokoldalú, közérthető bemutatása. A közös platformokon min-denki számára világosan kirajzolódik majd, hogy a zsidóság mint olyan, elvont fogalom: a gya-korlatban számtalan, egymástól sokmindenben különböző világnézeti, és kulturális beállítottságú, a befogadó kultúrákhoz ezer szálon kötődő embercsoportot takar, melyeknek összekötő szövetét a több évezredes közös hagyomány adja. Ezzel a módszerrel az egysíkú előítéletek megoszthatók, ezáltal semlegesíthetők.

3. A zsidó állam árnyalt képének megrajzolása. Nap, mint nap emberközelbe hozzuk az izraeli társadalom hétköznapjait, gondjait, örömeit, kétségeit, ellentmondásait, betekintést adunk az ott élő emberek gondolataiba, vágyaiba. Az emberek sokkal könnyebben tudnak azonosulni, szolida-ritást érezni konkrét sorsokkal, társadalmi jelenségekkel, mint elvont politikai folyamatokkal.

A cselekvési programot a következő projektek beindításával, valamint számos, reményt keltő kezdemé-nyezés integrálásával, tudatos összehangolásával kívánjuk a gyakorlatban megvalósítani:

1. Magyar nyelvű zsidó rádióállomás beindítása. Kísérleti modellként az egyesületünk által elin-dított ?Rádió Zs napi 24 órában, magyar nyelven sugározza műsorát a Magyar Internet Világrá-dió hálózatában. A ?Rádió Zs nyitott, önszerveződő, nonprofit kezdeményezés, minden Magyar-országon működő zsidó szervezet, közösség és intézmény számára biztosít szabadon felhasználha-tó műsoridőt. A ?Rádió Zs kísérleti adása immár október óta hallgatható a világ bármely pontján egy internetes számítógép program segítségével, mely portálunkon is letölthető ingyenesen, cí-münk: sofar.hu. Műsorkínálatunk hétről-hétre dinamikusan bővül, már ma is számos vallási, világi szervezet és iskola jelentkezik saját programmal. Izraeli stábunk helyszíni közvetítései mellett kulturális programajánlókat, hangos portrékat, mai és archív interjúkat, történelmi sorozatot, kü-lönböző vallási és vitafórumokat, irodalmi összeállításokat készítünk és tűzünk folyamatosan mű-sorra. Januártól új műsorrenddel jelentkezünk, melyben az adásidő felét különböző zsidó szerve-zetek, intézmények, közösségek saját műsorai, másik felét pedig a rádió saját stábjai által készített kulturális, történelmi összeállítások teszik ki. Célunk földi, illetve műholdas sugárzás mielőbbi beindítása.

2. Integrált zsidó hírportál felállítása. Kísérleti modellként az egyesületünk által június óta mű-ködtetett Sófár portál a magyar zsidóság életének sokoldalú, színes, közérthető bemutatását, prak-tikus információk összegyűjtését tűzte ki célul. Legnépszerűbb szolgáltatásunk az integrált naptár, melyben zsinagógai öröknaptár mellett az összes Magyarországon működő közösség, szervezet, intézmény programjait egy helyen tesszük elérhetővé, automatikus frissítéssel. Emellett történelmi dokumentumgyűjtemény, szöveges-, hang- és videoarchívum, fotógaléria, izraeli webkamerák, napi híradó, friss izraeli tudósítások teszik teljessé a kínálatot. Arra törekszünk, hogy a portál von-zó kiindulópontként szolgáljon a különböző zsidó szervezetek saját weboldalainak eléréséhez is. Célunk a kísérleti portál kedvező tapasztalatainak felhasználásával professzionális honlap kialakí-tása, napi működtetésének biztosítása.

3. Oktatás. Az Új horizontok célkitűzéseinek hatékony eléréséhez szükségesnek látjuk, hogy üzene-teink személyes formában is eljussanak a nemzsidó fiatalokhoz. Ehhez már létező, sikeresen mű-ködő kezdeményezések tapasztalatait szeretnénk felhasználni.

Budapest, 2003. december 29.
Seres Attila
A Sófár Egyesület elnöke

6 hozzászólás to “Új horizontok”

  1. Szeresuk egymast gyerekek

    Szeresuk egymast gyerekek

  2. evabarat

    ebarat
    „Fújjuk meg a Sófárt”
    tisztelem és becsülöm az Uj horizont koncepció íróit, akik nagyon kedvesen beszélnek arról, hogyan kellene szépnek és okosnak bemutatkozni a társadalmi többségnek. Egy baj van, 1000 éve próbálkozunk, de ne legyek irreális, a kiegyezés óta viszünk egy vonalat, ami eddig sok pozitiv eredményt nem mutatott.
    „Ne bántsuk a kialakult érzékeny struktúrát” írja a szerző. De miért ne? Hiszen mindenki tudja, hogy nem működik megfelelően.
    Fújjuk meg a sófárt, de ne szóljon túl hangosan, nehogy felfigyeljenek az antiszemiták, hogy itt valami történik.
    Mire jó mindez? Hát nyilvánvalóan arra, hogy az eddigiek szerint éljünk tovább. Tűrjük az igazságtalanságokat, vonuljunk vissza a zsinagógákba, kulturális szerveződésekbe, de elsősorban maradjunk veszteg, nehogy újjáéledjenek és virágozzanak az antiszemitizmus virágai.
    Legyünk ugyanolyanok mint a többség, még jobban illeszkedjünk bele a környezetünkbe és ehhez a legjobb diplomáciai testület a jelenlegi struktura.Hát ez nagyszerű perspektíva.
    Mi mást tehetnénk? Ezt sugallja a tanulmány. De én mégis úgy érzem, hogy van más megoldás is. Kell egy Sófár, fújjuk együtt jó hangosan és az antiszemitizmus virágait nem locsolva, menjünk saját úton. Azon ami nekünk, zsidóknak megfelel.

  3. sofar

    Kedves evabarat, asszem 1 kissé felületesen olvastad el a tanulmányomat, szerintem fusd át még egyszer 🙂

  4. evabarat

    ebarat
    Milyen Sófár, milyen koncepció?
    újból elolvastam és fenntartom a véleményemet. Saját útunkat kell járnunk. A többségi társadalom tagjainak felvilágosítása, megfelelő PR eszközeivel és oktatással nem lehet legyőzni az antiszemitizmust.
    Gondoljon csak arra, hogy 1944-ben kis falvakban, ahol mindenki mindenkit ismert, zsidó pékhez és zsidó henteshez jártak, ismerték szokásaikat, jó és rossz tulajdonságaikat, még szerették is önmagukért, de deportálás idején fel sem szisszentek, hogy álljon meg az auschwitzi menet.Ennyit a meggyőzés erejéről.A kötelező csillagviselést pedig elfogadták, sőt még gúnyolták is érte a zsidókat. Ma pedig a vezető politikusok némelyike nem is olyan régen az antiszemita megnyilvánulásokra a foci meccseken ugy reagált – szellemesen – hogy nem ért a focihoz. Ha a kiművelt értelmiségi igy felel, mit várunk el azoktól, akik csak alapiskolát végeztek?
    Kiket akar itt felvilágosítani és miről?
    Mi nem azért vagyunk itt, hogy meggyőzzünk valakiket hogy kik vagyunk és miért szeressenek és nekünk nem kell bizonyítani, hogy jók vagyunk és sok mindenre büszkék lehetünk, hanem közös erőt kell képviselnünk saját érdekeink és megfelelő létünk érdekében.

  5. sofar

    A koncepció a megmaradt, de szétforgácsolódott zsidó közélet erőforrásainak hatékonyabbá tételét célozza. Az indoklás részében azt fejtem ki, hogy mennyi mindenre lehetne hasznosítani a jelenleg egymás megnyuvasztására fordított energiáinkat, ezek között szerepelnek a PR elemek is.

  6. kukkkatz

    Hallottátok Hankis E. pannonhalmi konferencián kifejtett gondolatait? Bennem a rádió beszámoló alapján az maradt meg, hogy kellenek közösségi terek, ahol fizikai valójukban találkohatnak az emberek. Ha mis is az interneten találkozunk, akkor ötperceinkben vagyunk közösségiek, de ezek az ötpercek csak kis valószínűséggel esnek egybe több embernél. Marad az elektronikába zárt magány. Talán ezért jó az amerikai (hol)lakás életforma, az emberek közel egy templom járóföldnyi távolságában laknak, legalább van esélyük az ünnepeken találkozni. Mi templomba sem járunk, messze is lakunk. Erre kellene kitalálni egy jó formát és erre jó Hankis gondolata. Mire gondolok: jó gondolat, hogy a Bálint házban találkozzanak a Sófárgók, de szombat, vasárnap már nem minden bezárkózottnak jó. Érdekes lenne egy olyan kezdeményezés, hogy kinézzünk magunknak egy helyet, ahova külső üzleti találkozóinkat szervezzük. Ha megoldható és F. Zsuzsa is partner, akkor ez lehet akár a B. Házban egy kávéház (nem büfé!) is. Odaszervezve a találkozókat talán tovább alakulhat egy hely, ahova akkor is beugrunk, ha csak öt percre szeretnénk szusszanni. Infrastruktúra: parkoló! ez alfa és omega, egy ilyen kezdeményezéshez legalább az elején segítséget kell adni a parkoláshoz, pl. valamelyik szomszéd házban bérelni a beállót délelőttre.
    ötpercem lejárt, üdv és gondolkodjatok olyan formákon, amik működhetnek, amiket érdemes lenne, legalább, megpróbálni. kukkkazt