1.240/1944. ME számú rendelet

a zsidók megkülönböztető jelzéséről

A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:II. tc. 141. §-ának (2) bekezdésében, valamint 212. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően minden hatodik életévet betöltött zsidó személy – nemre való tekintet nélkül -köteles házon kívül felső ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan, 10×10 cm átmérőjű szövet-, selyem, vagy bársonyanyagból készült, kanárisárga színű, hatágú csillagot viselni.

(2) Az előbbi bekezdésben említett megkülönböztető jelet könnyen el nem távolítható módon kell a ruhára -varrással – ráerösíteni.

2. § Annak a megállapításában, hogy a jelen rendelet alkalmazása szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941:XV. tc. 9. és 16. §-ának rendelkezései az irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. § utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

3. § A jelen rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezés nem terjed ki arra a zsidóra, akit az 1914-1918. évi háborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet, a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel vagy annál magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel vagy mint köztisztet kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendnél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75%-os hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939:IV. tc. 2. §-a első bekezdésének 6. pontjában, a 7.720/1939. M. E. számú rendelet 66. §-ában, a 2.220/1941. M. E. számú rendelet 3. §-ában, vagy a 8.550/1941. M. E. számú rendelet 2. §-ában meghatározott kivétel alá esik.

4. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetörendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget.

(2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939:II. tc. 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed; a pénzbüntetés átváltoztatására pedig az említett § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendörségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik.

5. § Ez a rendelet az 1944. évi április hó 5. napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.


Comments are closed.