A munka-segítség intézménye, amint az jelenleg Párisban és Franciaország különböző városaiban, Angliában, Svájcban és Amerikában fennáll, valami nyomorúságosan kicsiny, de a legnagyobbat lehet belőle teremteni.
Mi az Assistance par le travail elve?
Az elv az, hogy minden megszorult unskilled labour-nak egy könnyű, képzettséget nem igénylő munkát adnak, mint például fát aprítani, „margotins”-t készíteni, amellyel a párisi háztartásokban a tüzet alágyújtják. A fogház-munkának egyik neme ez. a bűn elkövetése előtt, vagyis nem jár a becsület elvesztésével. Senkinek sem kell többé szükségből a bűn útjára térni, ha dolgozni akar. Éhség miatt nem szabad többé öngyilkosságot elkövetni. Hiszen ezek az öngyilkosságok amúgy is a leggyalázatosabb szégyenfoltjai egy kultúrának, amelyben a gazdagok asztaláról ínyencfalatokat dobnak a kutyák elé.
A segítség tehát mindenkinek munkát ad. De el tudja-e helyezni készítményeit? Nem. Legalább nem elegendő mértékben. Itt van a fennálló szervezet tökéletlensége. Ez az Assistance mindig veszteséggel dolgozik. Mindenesetre el van készülve a veszteségre. Hiszen jótékonysági intézmény. Az adomány itt az előállítási költség és az elért ár közötti különbözet formájában jelentkezik. Ahelyett, hogy a koldusnak két soust adna, munkát ad neki, amelynél az intézmény két soust ráfizet. A hitvány koldus azonban, aki nemes munkássá vált, megkeres 1 frank 50 centime-ot, 10 centime-ért 150-et! Ez annyit tesz, hogy a többé meg nem alázó jótéteményt megtizenötszöröztük. Ez annyit tesz, hogy egy milliárdból tizenöt milliárdot csinálunk.
Az Assistance természetesen elveszti a 10 centime-ot. A Jewish Company azonban nem fogja a milliárdot elveszteni, hanem óriási nyereséget fog elérni.
Ehhez járul még az erkölcsi haszon. Már a mostani kis-arányú munka-segítség is a munka általi erkölcsi feltámadást eredményezi addig, míg a foglalkozás nélküli egyén a maga képességének megfelelő állást nyer a maga régi vagy új foglalkozásában. Naponként néhány szabad órája van az álláskeresésre, de az Assistance is közvetít munkaalkalmakat.
Az eddigi kicsiny berendezésű intézmény fogyatkozása abban van, hogy a fakereskedőknek stb. nem szabad konkurrenciát csinálni. A fakereskedők választók, kiabálnának, és igazuk volna Az államfogház-munkájának sem szabad konkurrenciát csinálni, az államnak a maga foglyait foglalkoztatnia és ellátnia kell.
Egy régi társadalomban egyáltalában nehéz lesz az Assistance par le travail számára teret biztosítani. De a mi új társadalmunkban!
Mindenek előtt óriási tömegű unskilled labour-ra van szükségünk a mi első honfoglaló munkáink, útépítés, erdőirtás, földhányás, vasút és távbeszélő hálózat stb. részére. Mindez egy nagy, előre megszabott terv szerint fog történni.
