Közjogi méltóságok az erőszak ellen – Orbán: Kommunikációs buborék
Népszabadság * Csuhaj Ildikó * 2008. július 11.
Öten egy asztalnál: Paczolay Péter, Sólyom László, Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin és Kaposvári Bertalan
Kép: Reviczky Zsolt
Csak a békés gyülekezés alapjog – Gyurcsány Ferenc és a legfőbb közjogi méltóságok szerint az alkotmányos szabályozás időtálló, de szükség lehet egyes jogszabályok módosítására.
Magyarországnak arra van szüksége, hogy kommunikációs buborékok helyett a kormány garantálja a törvénytisztelő polgárok védelmét. Ne fordulhasson elő sem származása, sem politikai nézetei, sem életszokásai miatt senkivel, hogy a magyar állam nem védi meg, amikor védelemre szorul – kommentálta Orbán Viktor a közjogi méltóságok találkozóját. Orbán kis időt kért ahhoz, hogy eldöntsék: a Fidesz részt vesz-e a gyülekezési törvény megújítását célzó ötpárti találkozón.
– Mindegyikőnk kötelessége és közös felelőssége fellépni az erőszakos cselekményekkel és a kirekesztő nézetekkel szemben – közölte Gyurcsány Ferenc a sajtó képviselőivel, miután tegnap az Országházban tárgyalt a közjogi méltóságokkal. A miniszterelnök a melegfelvonuláson történt támadások miatt vasárnap délután vetette föl, hogy a legfőbb közjogi méltóságok vitassák meg, „miért látszunk gyengének pár száz, a többséget terrorizáló szélsőségessel szemben, és mi az, ami hiányzik az alkotmányos demokratikus intézményrendszerből”. A találkozón a kormányfő mellett Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese vett részt.
Öten tárgyaltak, de a miniszterelnök egyedül állt a sajtó elé
Kép: Reviczky Zsolt
– A méltóság és a szabadság demokráciáját kívánjuk, nem a tojásdemokráciát – tolmácsolta a miniszterelnök a közjogi méltóságok véleményét is. Méltatta a szólás és a gyülekezés szabadságát, s hogy valamennyi polgárnak alapvető joga, hogy szabadon megélhesse nemzeti, vallási, kulturális hovatartozását, szexuális identitását. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az alkotmány szerint csak a „békés” gyülekezés szabad; az erőszak szándékát kitűző gyülekezés nem alkotmányos alapjog. A résztvevők egyetértettek azzal is, hogy az alkotmányos szabályozás helyes, azon nem is kell változtatni. Viszont részletszabályok pontosítására „itt-ott” szükség lehet. A miniszterelnök szükségesnek nevezte, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok egységesebben alkalmazzák a jogot. A gyülekezési törvény megújítását célzó ötpárti tárgyalások folytatását is szorgalmazta.
Gyurcsány Ferenc a találkozó után egyedül állt a sajtó képviselői elé. Sólyom László sem akkor, sem később nem szólalt meg, jóllehet a konzultáció előtt a Köztársasági Elnöki Hivatal részéről jelezték: az államfő külön nyilatkozik a megbeszélést követően. Az államfő parlamenti pihenőszobája elé a mikrofonállványt is felszerelték. A köztársasági elnök nyilatkozatára vélhetőleg azért nem került sor, mert az egyórás megbeszélésen „némi hangsúlybeli különbség” tapasztalható volt. Komoly viták nem voltak. Abban aztán megállapodtak, hogy a külön-külön tájékoztatás semmiképpen nem volna szerencsés, a közös kiállástól pedig azért tekintettek el, mert a bírák – információink szerint éppen Sólyom felvetését követően – úgy foglaltak állást, hogy „politikai nyilatkozattételre nem kompetensek”.
Jogalkotás, jogalkalmazás
A szélsőséges nézetek és cselekedetek felerősödése láttán nem fogadhatjuk el, hogy az Alkotmánybíróság, az ügyészségek és a bíróságok nem korlátozzák a neofasizmus előretörését – jelentette ki Krausz Tamás történész a Magyar Antifasiszta Liga sajtótájékoztatóján. Krausz szerint az AB-nek fokozottabban kellene tekintettel lennie az alkotmány antifasiszta jellegére. A történész szerint a probléma nem elsősorban az AB szerepében, hanem a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokban keresendő. (Zgut Edit)
Ajánlott Cikkek
Jó hecc az utcai erőszakBárkivel tudunk közös hangot találniÚjra kiadják a gyülekezési kiskátét
