Több uniós tagállam után Németország is elismerte Koszovó függetlenségét. A berlini kormány nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy azonnal kész a diplomáciai kapcsolatok felvételére a volt szerb tartománnyal. Közben az orosz külügyminisztérium közölte: szerinte nincs jogi alapja annak, hogy az Európai Unió missziót küldjön Koszovóba. Hasonlóképp vélekedik a szerb kormány illetékes minisztere is, aki kijelentette, hogy Belgrád beleegyezése nélkül a misszió nem kezdheti meg működését.
Németország igyekezett nem az első lenni, ez sikerült is neki, hagyta, hogy sok más nyugati állam megelőzze. Mindenesetre ami késik, nem múlik, a szövetségi kormány itt Berlinben egy-két órával ezelőtt eldöntötte, hogy „Németország elismeri a többnemzetiségű demokratikus jogállamként működő Koszovó függetlenségét.
Olyan államnak kell lennie Európa új országának, amelyben maximálisan tiszteletben tartják minden ott élő nemzetiség és polgár egyenlőségét. Talán már meg is érkezett Pristinába a mindezt tartalmazó hivatalos levél, amelyet a kormány ajánlására Kölher államfő irt.
A németek – tanulva abból, hogy a kilencvenes évek elején a legelsők között – az utólagos bírálatok és önkritikák szerint – túl gyorsan és látványosan ismerték el a szlovén és a horvát függetlenséget, végül is érintőlegesen hozzájárultak ahhoz, hogy Belgrádban a háborús uszítók adják meg az alaphangot. Az akkor hatalmon lévő szerb nacionalisták így ürügyet találtak annak kinyilvánítására, hogy lám, az egyesített Németország örököse lett a szerb nép ellen ellen oly sok bűnt elkövetett náci Németországnak.
MR/Zentai Péter (Berlin)
