Forrás: NOL

Népszabadság * Vári György * 2008. január 7.

Kép: Marabu

Rendre hallani a magyar zsidóság ügyeiben elkötelezett, kiváló emberek szájából is, hogy a belső konfliktusok széles nyilvánosság elé citálása, a “szennyes kiteregetése” mennyire veszélyes. Szerintem ez a nézet egy komoly probléma egyik legbeszédesebb tünete. A zsidók körében, akárcsak bárhol máshol, vannak disznóságok, gazemberek, tévedések és rossz, buta vezetők vagy tisztségviselők. Őket fedezni, mindezt eltitkolni olyan “zsidó” szolidaritáshoz vezet, amely faji alapon szelektál – a “mi kutyánk kölyke, az unsereiner” és a potenciálisan mindig “ellenséges” külvilág között. Ez a gettómentalitás. Ebből a szolidaritásból én nem kérek, nem védem senki disznóságait azért, mert az illető zsidó származású, vallású vagy nemzetiségű, s azt sem akarom, hogy az én disznóságaimat megvédjék, mert “szintén zenész” vagyok. Nem akarom, hogy azt higgyük, ránk mint üldözött kisebbségre más morális szabályok vonatkoznak, mint másokra. Nem akarom, hogy a paranoia mindent eleve igazoljon. Nem gondolom, hogy növeli az antiszemitizmust, ha a nyilvánosság is tud róla, ami egyébként triviális, hogy a zsidók sem értenek mindenben egyet. Nem gondolom, hogy arra kéne figyelnünk, mit szólnak az antiszemiták, nem hiszem, hogy interiorizálnunk kéne a szempontjaikat. Mellesleg a külső támadás lehetőségét minden helyzetben eleve feltételező összezárás az előítéletes polgártársakban éppen a föltétlen “zsidó öszszetartás”, a “világ-összeesküvés” képzetét erősíti.

Az összezárás követelése szükségképpen belső elnyomással és kirekesztéssel jár, mert az elvárt egység sohasem adott, azt csak a belőle kilógók elhallgattatásával vagy megbélyegzésével lehet megteremteni. Mindkettőt megkísérelték a Mazsihisz legutóbbi közgyűlésén: “A vita egyik hozzászólója, Szántó György nagy tapsot kapott, amikor Nagy Ákos, a Kidma zsidó ifjúsági szervezet egyik vezetője: Amikor a flódni fityiszt mutat című cikkére utalva azt mondta: ha az ifjúsági szervezetek elvárják a Mazsihisz és a BZSH támogatását, akkor a Mazsihisszel fönnálló problémáikat ne a Népszabadság hasábjain tárgyalják ki, és ne kritizálják a Mazsihisz vezetését a Sólyom-ebéd lemondása miatt, ehelyett egyeztessenek vele.”

A küldött a vélemény kinyilvánítását pénzmegvonással büntetné. A Mazsihisz, úgy tűnik, a költségvetési támogatást, az adófizető állampolgárok pénzét magánvagyonának, a zsidó élet különböző szegmenseinek támogatását – amire a mandátuma szól – kegyúri szívességnek tekinti, amelyet, ha akar, sértődötten megvon.

Feldmájer Péter a Szombatnak nyilatkozva “a zsidóügy elárulásának” minősítette a judapest.org gesztusát, hogy ti. a portál szerkesztője flódnit küldött a köztársasági elnöknek és vendégeinek, válaszul arra, hogy a Mazsihisz nem fogadta el a történelmi egyházak képviselőinek szóló meghívást a Sándor-palotába. Az egység akkor teljes, ha a másképp gondolkodó zsidó, nem zsidó. Zsidó az, aki igazodik a Mazsihisz álláspontjához, ha már a Mazsihisz úgyis mindig minden zsidó nevében nyilatkozik. Feldmájer fölfogása az asszimiláció csodája, ugyanazt a homogenizáló és esszencialista nemzetfelfogást képviseli, amit oly sokszor és joggal kárhoztattak már a honi jobboldal egyes megnyilvánulásaiban. Náftáli Krausz is bőszen szelektál hígzsidók és mélyzsidók között Zsidók és “zsidók” című írásában a Mazsihisz honlapján. Az aktuális vízválasztó a köztársaság elnökének meghívására adott reakció, és csak a kellőképpen modortalan válasz számít valóban zsidónak. A szerző a köztársasági elnököt, aki a “gyűlöletbeszéd”-törvényt alkotmányossági normakontrollra küldte – a nemrég elmúlt hanukára utalva -, ahhoz az Antiochushoz hasonlítja, aki megszentségtelenítette a jeruzsálemi szentélyt. Egyébiránt Krausz, akinek most olyan fontos a kisebbségek méltóságának jogi védelme, inkább a törvény ellendrukkere lehetne, miután meglehetősen gyakran tesz nyilvánosan homofób kijelentéseket.

Suchman Tamás a gyűlölettörvény ügyében az Országgyűlésben a következőket mondta: “Rendkívül szégyellem magam, hogy ilyen helyzetbe kerültünk. […] Ahonnét az elutasítás folyamatosan érkezik, az a magyarországi liberálisoknak egy olyan közössége – és az én számból ez nem lesz zsidózás -, akiknek családi kapcsolataik révén közük van a védendő értékhez. […]” Suchman egyszerűen átveszi Csoóri Sándor hírhedt esszéjének tézisét, ti. hogy az SZDSZ zsidópárt, a liberális értelmiségiek zsidók. Csoóri attól tart, hogy a liberálisok zsidó érdekképviseletet valósítanak meg, hiszen ezt írja elő számukra a származásuk, Suchman szerint meg éppen ezt nem teszik, noha származásuknál fogva ez lenne a kötelességük. Abban megegyeznek, hogy a származásnál magasabb parancsot elképzelni sem tudnak, számukra a vérségi kötelék fontosabb, mint az értékválasztás és a meggyőződés. Ezért gondolja azt Suchman, hogy egy zsidótól nem zsidózás, ha származási alapon minősíti honfitársait. Nagyon téved.

A Mazsihisz prominensei szerint most (és persze mindig) olyan a helyzet, hogy minden véleménykülönbséget zárójelbe kell tenni, mert közvetlen életveszélyben élünk, csak az önvédelemre koncentrálhatunk. A politikai állapotot fel kell függeszteni, és be kell vezetni a kivételes állapotot. A Mazsihisz kongresszusán “a hódmezővásárhelyi Erdélyi Miklós párhuzamot vont 1944 és 2007 között, és helyeselte az államfői ebéd lemondását”. Ez áll a Szombat tudósításában. Orbán Viktor is a nemzeti végveszéllyel indokolja 2002-től az “egy a tábor, egy a zászló” politikáját. Politikai ellenfeleink a magyarságra veszélyes ellenségek, minden véleménykülönbséget félre kell tennünk, hogy megvédjük magunkat tőlük.

A realitásérzék elvesztését bizonyára részben érthető félelmek indokolják, de ettől még az, ami. Nem azt állítom, hogy nincs hazánkban szélsőjobboldali aktivitás, s hogy ez nem igényli a demokráciának elkötelezett társadalom és a politikai osztály válaszát. De a mai és az 1944-es helyzet között biztosan nincs semmiféle párhuzam. Érthetetlen, hogy ezt egyáltalán le kell szögezni. Ez az elveszett realitásérzék láttatja a köztársasági elnök meggyőződésből fakadó alkotmányos aggályait “időhúzásnak” a végveszélyben. Ez diktálja, hogy ne vitapartnernek tekintsék, hanem ellenségnek, akivel nem ülhetnek egy asztalhoz.

A hisztéria rossz stratéga. A Mazsihiszt a fortélyos félelem igazgatja, és azokban, akik hallgatnak rájuk, ez a félelem erősödik. A külvilágot mindig potenciálisan ellenségesnek, a politikai állapotot, a részérdekek képviseletét árulásnak, a joguralmat homályos és rosszindulatú csűrés-csavarásnak vagy legjobb esetben töketlenkedésnek látni nem más, mint a szabadság megvetése. Feldmájer Péter állítása szerint “az ebédmeghívás lemondása a zsidóság önbecsülését erősíti”. Hát azt bizony egészen más erősítené. A költővel szólva: “Fel kéne szabadulni már”.

A szerző tanár

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

56 hozzászólás to “Vári György: Fel kéne szabadulni már”

  1. burgerági

    Lenne néhány észrevételem a cikkhez. Én is ugy gondolom ,hogy nem ujságcikkeken keresztül kellene egymásnak üzengetni.A MAZSIHISZ lépését teljesen jogosnak tartom.Abban az országban ahol szabadon masirozhat náci félkatonai szervezet(ma még csak acigányokkal szemben holnap sorra kerülhetnek,nek a zsidók is és mindenki aki nem “fajmagyar”)ahol bárki szabadon hirdetheti burkoltan vagy nyiltan ordas eszméit ujságban,aluljáróban,Kosuth-téren és a kormányzat demokráciára hivatkozva igen igen megkésve tesz bátortalan lépéseket igen is szükség van arra,hogy valamilyen módon ki legyen fejezve az, hogy ez nem jó. Náftáli Krausz ur nem hiszem hogy a védelmemre szorulna de ugy tudom ő egy mélyen hivő ember és a “homofob”megnyilvánulásait mint hivő a bibliai értékeket szem előtt tartó irásaiban tette.Ehhez pedig joga van.Tényleg össze kéne fogni legalább alapkérdésekben addig amig nem késő,amig lehet.

  2. Vári György

    Kedves Burger Ági!

    Kraus úrnak a Biblia írja elő, hogy lényeknek nevezzen emberek helyett leszbikus párokat? Azt, hogy toévának (undokságnak) tartsa a leszbikus szerelmet, noha sem a Szentírás, sem a talmudi hagyományt, nem tartalmaz ilyesmit, embertelen is, háláháellenes is, de azért jámborság szülötte. Nyilván egy jámbor keresztény esetében sem nehezményezné, ha az Evangélium szerint úgy tudná, hogy Jézus vére a zsidókon és gyerekeiken, az is van olyan jámborság, mint a Krausé, nem?
    Az újságban üzengetés másik neve: demokratikus nyilvánosság. Sólyom László a véleményszabadság híve. Talán túlzott híve. Ha a Mazsihisz ki akarja fejezni, hogy ez rossz, ahogy Ön mondja, menjen el oda, ahová meghívták és mondják el a tisztviselők a szájukkal. Ez megfelel? Vagy Sólyom nem is vitapartner? Szalonképtelen? Feldmájer azt mondta az Új Életben december elején, hogy mindenkivel, aki nem nyíltan antiszemita, szóba állnak. Akkor Sólyom nyíltan antiszemita volna? Nekem mindegy, zsidókat vagy cigányokat fenyegetnek, hogy érti, hogy most még csak cigányokat?
    Amíg nem késő? Mire gondol?

  3. sofar

    Kedves Gyuri, egy kicsit konfrontatívan közelíted a dolgokat, nem? 🙂

    A fityiszes cikk könnyen átlátható (átlátszó?), gátlástalanul pragmatikus felajánlkozásával szemben nálad nem igazán tudom kibogozni, mi a célod azzal, hogy a nagynyilvánosság előtt ezerrel nekirontasz minden hivatásos zsidónak, mint tótazannyának. Nem, mintha titkolni kellene a szennyest, dehát alsógatyát se azért hordunk, mert titok van benne, hanem azért, mert a tartalma mások számára érdektelen.

    Miért gondolod, hogy a gyanútlan országosnapilapolvasót komolyan érdeklik ezek a kisstílű, sírnivaló zs belvillongások? Miért gondolod, hogy bármit is megért ebből bárki, aki nem ismeri a mi kis belterjes mocsárvilágunk flóráját-faunáját? Azonkívül, hogy ugyemegmondta xy is, hogy ezek mind milyen szarháziak? Kiatúrót érdekel pl. Natftali Kraus a habadnyikokon, meg a lelkiismeret88-on kivül?

    Szóval miért nem jó neked demokratikus nyilvánosságnak a Szombat, és/vagy a Pilpul? Amúgy azt speciel értem, hogy mimindent nem akarsz. De őszintén szólva jobban érdekelne, hogy mit igen, és főleg, hogy hogyan.

    Ebből a cikkből számomra annyi derül ki, hogy szerinted végre kitört a judapest-mazsihisz háború, és hogy te melyik oldalon állsz… És ez most komoly?

  4. Vári György

    Kedves Attila!

    Az első kérdésre adandó válasz: azért gondolom, hogy az országos nyilvánosságot érdekli, mert ők a mi honfitársaink és közünk van hozzájuk, nekik hozzánk és nem csak a mi nemtommilyen belvilágunkban lakunk. Erről szól a cikk. Nem húzódunk be a gettóba játszani kisded játékainkat. A szóban forgó ügyek országos ügyek: a Parlament Magyarország legfőbb jogalkotó szerve, ők szavazták meg a rossz törvényt, Sólyom nem a gettó, hanem a III. Magyar Köztársaság elnöke, a MAzsihisz magyar történelmi egyház, akik nem fogadták el a protokollmeghívást. Suchman a Magyar Országgyűlés képviselője, ebbéli minőségében minősíti a másik országos párt politikusait és egyéb zsidó származású liberális közéleti személyeket a zsidó ügy árulójának. Ezenkívül a pénz, ami felett a Mazsihisz rendelkezik és zsarolásra használ, a magyar adófizető állampolgárok pénze. A 44-ezés magyar történelmi párhuzam és a magyar zsidó közösség paranoiáját növeli, ez pedig nem jó senkinek, nemzsidó magyarnak sem. Végül: vannak olyan zsidók is, akik nem olvassák a Szombatot és a Pilpult, de olvassák a Népszabit.
    Ha neked ebből a cikkből annyi derült ki, hogy én hol állok a háborúban, sajnálom. Ha szerinted minden kérdés végső soron az a kérdés, hogy igen ki viszi a koncot, azt is. Ez a kérdés engem nem érdekel, nekem nem kell semmi a koncból, nem úhajtok hitközségpolitikus lenni, semmilyen politikai ambícióm nincs, nem volt, nem lesz. Nem ezért érdekel a dolog. A konkrét ügyben azt szeretném, hogy a Mazsihisz a szükségletek és érdemek, ne lojalitás alapján osszon pénzt, hogy ne zsidózzanak a küldöttek, hanem beszéljenek civilizált ember módjára, hogy a zsidó véleményeket ne akarjuk elnyomni és megbélyegezni, hogy Náftáli Kraus és mások ne zsidózzanak és ha a Mazsihisznek baja van a köztársasági elnökkel, akkor menjen el hozzá és mondja meg neki, esetleg jogászai dolgozzák ki egy javaslatban a törvénytervezet nem alkotmánysértő variánsát.
    Jó éjt!

  5. sofar

    Kedves Gyuri, Köszi, hogy válaszoltál 🙂

    A célokat tekintve nagyvonalakban egyezik az elképzelésünk. Csak azt nem értem, mennyivek kerülünk ehhez közelebb a Mazsihisz nyilvános lejáratásával. Miért nem volt elég geg a flódni? Abból mindenki megértette, hogy a zsidóság plurális, kifejezte a véleménynyilvánítás szabadságát. Világossá tette a demokratikus nyilvánosság számára, hogy vannak olyanok is, akik egy ilyen fontos közügyben speciel nem értenek egyet a “hivatalos” zsidósággal.

    A Mazsihisznek meg persze, hogy nem tetszik, hogy beleköptek a levesükbe. Nabumm, de mit érdekli ez a Judapestet? Remélem, semennyire. Nyilván nem a Mazsihisz meggyőzésére szánták az akciót. Az üzenet a nyilvánosságnak szólt, és ráadásul jó nagyot. Pont.

    Nadehát mostmeg hogy kerül a csizma a flódniba?

    Pl. Hogy jön ide Naftali Krausz szenvedélyes olvasói levele, mely – tudomásom szerint – mindössze a Mazsihisz honlapján jelent meg, majd másodközlésben szerény, tematikus portálunkon. Egy, csak bennfentesek számára ismert, semmiféle tisztséggel, médiabefolyással nem rendelkező magánvélemény fajsúlyos belendítése, pláne személyiségének kitárgyalása a nyilvános vitában számomra kissé aránytévesztésnek tűnik. (Egyébként meg mér pont NK ne zsidózzon? Miért pont ő lenne felmentve a véleménynyilvánítás szabadsága alól?)

    Hasonlóképpen a közgyűlésen egy egyszerű küldött által felvetett, még szavazásra sem bocsátott kósza ötlet kiemelése is a jellemzőhogymilyenekezekezésen, hangulatkeltésen kívül másra nem tűnik alkalmasnak. A felvetésen felháborodva azonban súlyos következtetésre jutsz: [i]”A Mazsihisz, úgy tűnik, a költségvetési támogatást, az adófizető állampolgárok pénzét magánvagyonának, a zsidó élet különböző szegmenseinek támogatását – amire a mandátuma szól – kegyúri szívességnek tekinti, amelyet, ha akar, sértődötten megvon.”[/i] Ha ezt a NAGYON súlyos vádat komolyan gondolod, azt azért egy állítólagos tetszésnyilvánításnál komolyabb érvekkel lenne illendő alátámasztani, és nem is feltétlenül a flódniüggyel összefüggésben.

    Erdélyi Miklós felszólalásának beidézésével is azt sugallod, mintha az a Mazsihisz hivatalos álláspontját tükrözné, pedig a kontextusból ez egyáltalán nem nyilvánvaló, hiszen az újságolvasó számára teljesen irreleváns személyről van szó.

    Érvelésedben Suchmann és Feldmájer kritikája releváns, ők valóban fajsúlyosan befolyásolják a közvéleményt. De a többi töltelékanyag bőséges belekeverésével végül az jön le, hogy – ha elvétve akadnak is köztük rendes kivételek -, azért alapvetően lámlám mégiscsak milyen homofóbok, erkölcstelen, kirekesztő, hisztérikus holokausztbizniszelők ezek a zsidók…

  6. jolanda

    én igy emlékszem a József Attila idézetre ( a Hazám c. versből):
    “FÖL kéne szabadulni már!”

  7. Vári György

    Kedves Jolanda!

    Így van, meg kellett volna néznem. Igaz.

    Kedves Attila!

    Miben különbözik a Mazsihisz az ország bármelyik szervezetétől, hogy csak egyszer lehet bírálni egy évtizedben, flódni megvolt, most csend van egy darabig, akkor is, ha közben kicsit lenemzdiózzák azokat, akik bírálnak és akik egyetértenek velük. Nem én járatom le a Mazsihiszt, a Mazsihisz járatja le magát. Tudod, sohasem a tükör a hibás. Felettébb unom már, hogy a Mazsihisz bírálhatatlan, mert akkor jön az, hogy ez lo tov lejehudim. Ha a Mazsihisz hülye, épp úgy hülye, mint a mormonok és a szingalézek, ha okos, éppen úgy okos. Nekik is van számítógépük, írják le, miért nincs igazam. Naftali Kraus álláspontja a Mazsihisz honalpján jelent meg vagyis a Mazsihiszt támogató vélemény, melyet a Mazsihisz is támogat azzal, hogy fórumot biztosít neki. Vagy én csak a Mazsihisz azon kijelentéseit bírálhatom a Népszabadságban, amelyeket a Népszabadság is közölt? Felettébb érdekes sajtóetika. A Mazsihisz felvállalta Kraust, hát vigye.
    Ez se az én hibám. Ha Kraus buzizik a RAbbiképző honlapján, arról azért tájékoztatom a nyilvánosságot, mert hiszek a nyilvánosság kontrolljában és azt remélem, Kraus nem fog buzizni, mert a nyilvánosság rászorítja vagy a térség egyetlen zsidó világi felsőoktatási intézménye nem közli majd emiatt. ÉS ezt azért teszem, mert nem szeretem a buzizást. Se a kuruc.info se Kraus buzizását. Ilyen egyszerű. A kuruc.info számára ez a nyilvánosság irreleváns, hátha a Rabbiképző számára, akiknek ambíciójuk a kultúremberek közé tartozni, visszatartó erő lesz. A szólsásszabadság Krausra is vonatkozik, persze, de nem is indítottam ellene pert, bíráltam egy újságban. Ki akarta gátolni Kraus szólásszabadságát? Ne azért ne buzizzon, mert jogilag tilos, hanem mert civilizált ember nem tesz olyat.
    Azt írod, hogy egy küldött véleménye és az, hogy megtapsolták, nem ok arra, hogy azonosítsam a Hitközség véleményével, hiszen nem is hoztak arról határozatot, hogy nem utalnak annak, aki nem paríroz.
    Ha az újság szerkesztőségében, ahol dolgozol, felállna valaki és azt mondaná, hogy a kollégát ki kéne rúgni, ha még egyszer kritizálja a főnököt, ezt nagy taps követné, Te ezt nem fenyegetésnek élnéd meg és nem éreznéd jellemzőnek az egész szerkesztőségre, elvégre megkaptad a fizetésed hó végén?
    Ennyire azért nem kéne jóhiszeműnek lenni, ez már a szolidaritás hiánya. Én különben zsidóvédő cikket írtam, megvédtem a Nagy Ákos nevű zsidót, a leárulózótt judapestes zsidókat stb, akiket a nyilvánosságban bántott Feldmájer és társai.
    Nem az jön le, milyenek a zsidók, kivéve azt az esetet, ha az újságolvasót rosszhiszemű, előítéletes, korlátolt figurának tekinted. Itt meg túl rosszhiszemű vagy.
    felállna

  8. sofar

    Kedves Gyuri, lelked rajta, de az én ízlésem szerint nem zsidózva kéne egyik zsidókat védeni másik zsidóktól, nem másik zsidók politikai lejáratásával kéne hitelesíteni egyik zsidók politikai ambícióit. Nem kéne az altergettó falán át ordítozva legettózsidózni másik (vélt) gettólakókat. És nem kéne “nagyvonalúan” összecsúsztatni mindazt, ami nem tartozik össze, képviseleti pluralizmust a véleménypluralizmussal, Naftali Kraust a Mazsihisszel, fityiszesfiút a flódnissal, a “zsidó élet különböző szegmensei”t a zsidó HITélet különböző szegmenseivel.

    És az én ízlésem szerint főleg nem kéne folytatólagosan, arrogánsan leminősítgetni, sértegetni, tanárjelmezben leiskolázni mindazokat, akikkel vitád van.

    Felállhatsz 🙂

  9. Vári György

    Kedves Attila!

    Őszintén mondom: nem értelek. Nem zsidózva kéne? Mit? Mikor zsidóztam én? A Mazsihisz lejáratásáról már elmondtam, nem én vagyok Feldmájer. Kraust nem én keverem össze a Mazsihisszel, hanem ők. Nem én publikálom arrogáns, leminősítő rosszindulatú ostobaságait a honlapomon, amikor engem véd, hanem ők. Szóval: nem én járatom le őket, nem a tükör a hibás. Vagy szerinted igen? Én senki politikai ambícióit nem akarom legitimálni, teszek mindenki politikai ambícióira, Nagy Ákossal tán soha nem beszéltem túl a köszönésen, Brúnó, noha nagyon szimpatikus távoli cimborám és messze nem tartozunk egymás közeli baráti körébe, távoli haverságunk is voltaképp a flódni-üggyel kezdődött. Szóval: én, hidd el, nem tartozom lövészárokba, nekem magyar állampolgárként és magyar zsidóként utálom, amit a Mazsihisz művel, van némi publicisztikai vénám és némi ilyen irányú ambícióm szintén van, hát megírtam. Slussz. Tartalmi kérdésekről is vitatkozhatnánk, te gyakorlatilag azt állítod, hogy igazam van, csak ne írjam meg? Ezt általában is kötelezőnek véled vagy csak zsidó közösségi vezetők esetében diktálja így az újságírói morál számodra? Esetleg minden zsidó esetében? Amúgy pedig: politikai ambíciók és programok nyilvános politikai vitákban szoktak ütközni, ilyenkor bírálni szoktuk a másikat, akár élesen is. Mi kifogásod van ellene? Miért ne írhatnék rosszat a Mazsihiszről? Mitől védett? Mert zsidók? A vita szerinted is árulása a közös ügynek, melyet egyedül a Mazsihisz hivatott képviselni? Én nem az altergettóban lakom, kedves Attila, hanem Magyarországon, öntudatos magyar zsidó polgárként. Én egyként támogatom a képviseleti és a véleményszabadságot, de hol kevertem össze őket?
    Ami a stiláris (vagy talán: modorbéli) kérdéseket illeti: van abban valami, amit írsz, nyers vagyok és biztos sokszor indokolatlanul vagy egyenesen igazságtalanul bántó. Ámde folytatólagosan sértegetni? Hol, mikor? Nincsen személyeskedés sehol, se ebben, se más írásomban, nem léptem túl alapvető etikai határokat. Vagy mégis? Idézz, kérlek!

  10. sofar

    a “felállna” kitételt nem sértésnek vettem, csak úgy tűnt, mintha részedről ezzel befejezettnek nyilvánítottad volna a diskurzust 🙂

    Azt hiszem, e lapokon viszonylag közismert, hogy jómagam sem vagyok egy nagy mazsihiszrajongó 🙂 Azonban azt gondolom, hogy hibás megközelítés MINDEN alterzsidó vélemény kinyilvánításához hozzátenni, hogy a Mazsihisz amúgy meg egy hisztérika, elnyomja az altervéleményeket (ami ugyebár önmagában paradox megállapítás), és egyébkéntis lenyúlja a zsidók pénzét. Ezek ugyanis nem érvek, hanem vádak.

    A honlapján meg azt közöl, amit jónak lát, az önmagában még nem Mazsihisz állásfoglalás, hanem a zsidó nyilvánosság egy szegmense, maga a véleménynyilvánítás szabadsága . A Te cikked is megjelent a Népszabiban, sőt itt is 🙂 Amúgy meg hamár előhúztad, elmulasztottál idézni valami jó szaftosat NK-tól, elintézed egy homályos hígzsidózással. Ez így szimpla zsidózás, ami szerintem nem fair. Ennél még a Lelkiismeret88 zsidózása is sokkal lelkiismeretesebb, ők szószerinti idézetekkel állítják pellengérre az öreget.

    Azt, hogy kihez milyen személyes viszony fűz, jelen disputa szempontjából mellékesnek gondolom. Azonban ha figyelmesen – vagy egyáltalán? – elolvastad volna a fityiszes cikket, bizonyára neked is kilógott volna a flódniháton névvel-címmel-titulussal felajánlkozó lóláb. Márhogy ugyebár vanámittkivelebédelnielnökúr, ha a Mazsihisz esetleg jövőre se érne rá…

    Ami zspolitikai vonzalmadat illeti, sztem kár a független, elhivatott kívülálló elemző szerepében tetszelegned, hiszen Pilpul-Judapest-Sirály-maszortiügyi aktivitásod folytán gondolom azért nem állsz távol a flódnista alterzsidóságtól. Nem szégyen az, sőt 🙂

    Az, hogy igazad lenne, egy szóval sem állítottam. Ilyen megközelítéssel szerintem senkinek nem lehet igaza. Publicisztikád felépítése, megközelítése, csúsztatásos “érvelési” technikája számomra kizárja az érdemi elemzést. Ez ugyanis nem egy érvekre alapozott vitairat, hanem egy prekoncepciózusan összeválogatott vagdalkozás. Rohattmazsihisz monnyonle, nepofázzonvissza, azérmer rohatt ésmégalóvétis lenyújja.

    Igen, normális esetben “politikai ambíciók és programok nyilvános politikai vitákban szoktak ütközni”. A mi esetünk azonban speciális, ugyanis NINCS képviseleti pluralizmus! Ne felejtsük már el, hogy jelenleg egyetlen zsidó képviselet létezik, ez pedig vallási képviselet, melyet történelmi “egyházként” a Mazsihisz lát el. Ettől eltérő képviselet a magyar alkotmányos rendszerben kizárólag politikai párt, illetve kisebbségi önkormányzat formájában képzelhető el. Előbbi nonszensz, utóbbi elutasítva (asszem általad is).

    Nahát, ezért nem kellene összecsúsztatni a képviseleti, és a véleménypluralizmust. Bárki nyugodtan kifejtheti a véleményét zsidó ügyekben is, Te is, a Judapest is, én is. De az állam kizárólag a legitim képviselet véleményét fogadhatja el az adott közösség legitim véleményeként. Ezért volt az Elnök úr részéről hatalmas faragatlanság, sőt politikai hiba, hogy a Mazsihisznek alacsonyabb szinten üzent vissza, mint a Judapestnek.

    Az meg a zsidó közösség felelőssége, hogy milyen képviseletet működtet. Közjogilag az a zsidó, aki tagja a Mazsihisz vallási közösségének. Persze aki kívül van, az is hívhatja magát zsidónak, de az állam szempontjából ez irreleváns, az állam nem tekintheti annak, véleményét nem tekintheti zsidóspecifikusnak, legyen az akármilyen autentikus alterzsidó is. Milyen más alapon dönthetné el az állam, hogy aki zsidóként nyilatkozik, tényleg az-e?

    Ezért aztán nincs jó válaszom arra a kérdésedre, hogy [i]”A vita szerinted is árulása a közös ügynek, melyet egyedül a Mazsihisz hivatott képviselni?”[/i] Nekem tetszett a flódnigeg, viszont az nem, hogy a kísérőlevél mazsihiszezett. Nincs közös ügye a Judapestnek, meg a Mazsihisznek. Két ügy van, ami az adott pillanatban kollízióba került, és a Judapest szemfülesen kihasználta az eset pr-értékét. Ez azonban még nem casus belli a hatalomátvételre. Feldmájer tévedett, amikor a zsidóügy elárulásról beszélt. Azt ugyanis csak mazsihisznyik árulhatja el.

    A stiláris ügyeket illetően NK-t idézet nélkül lehomofóboztad, engem lerosszhiszeműztél. Éshát megbocsáss, de nehéz felednem kioktatásomat tuttiügyben, nomeg a Bálintházi színjátékodat a Mazsihisz elnökével…

  11. Vári György

    Ja, most értettem meg, mire reagálsz: “felállhatsz”, ez figyelmetlenségből maradt a szövegben, biztos elkezdtem írni valamit, aztán elfelejtettem egy részét törölni. Bocs, ha ez valami sértésnek hangzott, nem állt szándékomban.

  12. sofar

    [quote]A zsidó jog előírja, hogy “legyen felebarátod becsülete oly kedves a szemedben, mint a magadé”, illetve “amiként az ember saját becsületére tekint, úgy tekintsen felebarátja becsületére is, és ahogy nem kívánja, hogy rossz hírét keltsék, úgy ne keltse ő sem felebarátjának rosszhírét”. Az embertársunk felé nyilvánított tisztelet szempontjából lényegtelen, hogy ő tisztességes, egyenes ember-e, vagy esetleg vétkes, tisztességtelen. Nincs különbség igaz és igaztalan között.[/quote]
    http://www.hitkozseg.hu/modules.php?op=modload&name=Plog&file=index&pop=ViewArticle&articleId=710&blogId=1

  13. Vári György

    Attila, én senkinek nem gázoltam a becsületébe, én bíráltam valakit.

  14. Vári György

    Pilpul-ügyi aktivitásom véget ért. Maszorti-ügyi is. Nem fontos, miért. Judapestes éppen elkezdődött. Azonban hitközösségbe járni és kultúrális fórumon írni nem politikai ambíció-amúgy se. Amit arról írsz, hogy nálam még a Lelkiismeret 88 is lelkiismeretesebb, amikor szidja Kraust arra nem reagálok, igyekszem megfogadni tanácsodat és udvarias maradni. A hígzsidózás helye meg van adva, a cikk címe: Zsidók és “zsidók”. Vannak rendes igazi és nem igazi zsidók. Ezt idézem is. Össze is foglalom, ki a hígzsidó szerinte. Hol a probléma? A forrás pedig, kedves Attila: http://nagylevin.freeblog.hu/archives/2007/04/17/Lenyek_neologok_Naftali/

    Most jó? Vagyok már lassan olyam becsületes, mint a Lelkiismeret 88? Jó volna, ha nem azon háborodnál fel, ha valaki visszaüt, hanem az árulózáson, nemzsidózáson és a Suchman-féle szimpla zsidózáson is, mert ez a sajátos humanizmus – beszóltál nekem, utállak, úgyhogy számonkérem, hogy beszélsz – Naftali Kraus buzizása mellett elmegyek és bántalmazását Lelkiismeret 88-at alulmúló tevékenységnek tekintem – fura.
    Azt, hogy a Mazsihisz hisztis és elnyomja az alterzsidó véleményeket és lenyúlja a költségvetési pénzt, nem vád, nem érv, tény. Gondolj március 15-ére, a protokollfecsegés elutasítására, mert Sólyom nem írja alá, ami hite szerint alkotmányellenes, 44 emlegetésére, amit senki nem utasított higgadtan vissza a tudósítás szerint. Az alterzsid véleményeket elnyomják, ezt nem is tagadják, fenyegetőznek például, mi lesz, mi nem lesz, ha valaki altervéleményt nyilvánít. Ha a Mazsihisz vallási szervezet, akkor nem képviseli a magyar zsidóság 95%-át. Még a vallásosoknak sem képviseli egy részét, Chabad, Szim Salom, Bét Orim, Dor Hadas ( a konzik). Ha vallásosokat képvisel, akkor lesz szíves nem nyilatkozni vallástalan családom nevében. Te figyelted azt a vitát a Bálintban, Attila? Feldmájer azt mondta, hogy én azt akarom nyilván, hogy a holokauszt túlélőivel ne foglalkozzunk, zavar, hogy még élnek stb, azért utálom a tetkós-holocaustos plakátjukat. Én – akinek tucatnyi rokona maradt Auschwitzban és aki imádott, tetovált karú nagyanyjával egy háztartásban nőtt fel és soha nem fogja feldolgozni teljesen, hogy – idős korban, rendben, békésen – meghalt – F. P-t nem köptem le ezután, nem álltam fel és vonultam ki szótlanul stb. Én ott lovagként viselkedtem saját megítélésem szerint. Feldmájer pedig az aljasság netovábbja volt.
    Tőled, ha jól emlékszem, a tónusért elnézést kértem már, ha nem, most megteszem. Sajnálom, őszintén bánom, ha megbántottalak, Attila, minden irónia nélkül, tényleg. Feldmájert sem bántani akartam, hanem bírálni. Ha szerinted a cikk egyszerű rágalmazás és még csak nem is megvitatható, akkor tényleg ne folytassuk. Én nem így gondolom – nyilván – de túl távol vannak álláspontjaink.
    Ha másra nem volt jó és benned még megvolt a tüske: sajnálom, hogy megbántottalak régebben, a tutti-bejegyzéssel.
    Szia:
    Gyuri

  15. sofar

    Kedves Gyuri, publicisztikád bírálatát nem a tüske ihlette, azt csak stilárisügyi kérdésedre válaszolva hoztam fel.

    És nem háborodtam fel. De nem tetszik a cikk visszaütős felépítése. Visszaütni a kocsmában meg a ringben szokás, demokratikus nyilvánosságban viszont nem komilfó. Persze ez ízlés dolga, azért hangsúlyozom mindig, hogy az én ízlésemnek nem felel meg, ami természetesen nem abszolút mérce 🙂

    Az, hogy a Mazsihisz fenyegetőzéssel elnyomja az altervéleményeket, nem tény. Ugyan mivel fenyegethetne Téged, hogy meggátolja a fenti, vagy engem, hogy meggátolja mondjuk a Zsákutcás cikkem megjelentetését? Vagy a Judapestet? Vagy a Pilpult? Te a konkrét esetben a Kidmára utalsz, ami ugyebár nem egy hitközségi, hanem egy cionista ifjúsági szervezet. Miért kell a Mazsihisznek etnikai alapon szerveződő civil szervezeteket finanszíroznia? Ha pénzt kapnak a Mazsihisztől, azt nem azért kapják, mert jár nekik, hanem mert a Mazsihisz saját szempontjából valamiért hasznosnak tartja a támogatásukat. Ha betartanak neki, ne csodálkozzanak, hogy változnak a szempontok. Tévedsz, amikor az adófizetők pénzére utalsz: az adófizetők a Mazsihisz 1%-át NEM civil gittegyletek, “a zsidó élet különböző szegmenseinek támogatására”, hanem a zsidó HITélet támogatására adják, amihez speciel a Kidmának vajmi kevés köze van. Ellenben van neki saját 1%-os lehetősége, az jár neki, nem más.

    A költségvetési pénzeket meg aztán végképp nem ilyesmire kapja a Mazsihisz, hanem zsidó hitéletre oktatási, egészségügyi és szociális feladatokra. Azt meg hogy tudná lenyúlni, ha egyszer az övé? Más kérdés, ha elszámolási kérdéseket feszegetsz, dehát azt meg ugyebár csak belülről, vagy államigazgatási oldalról lehetne, másnak ugyan miköze hozzá? Megint más kérdés lenne, ha az elrabolt vagyonokkal összefüggő MAZSÖK alapítvány ügyeit feszegetnéd, dehát az meg nem (csak) Mazsihisz-ügy. De ez meg nem publicisztikai, hanem tényfeltárói hatáskör.

    Jónak jössz ezzel a 95%-os “zsidósággal” 🙂 Közjogilag Magyarországon nem létezik “zsidóság”. Zsidó vallási közösség van, aki bújt bújt, aki nem nem. Képviselet annak jár, aki közjogilag létezik. Máskülönben holnaptól Naftali Kraus, sőt akár a kurucinfo is felléphetne valamifajta “alterzsidóság” nevében. Az alternatív zs felekezetekkel hasonló a helyzet: milyen alapon döntse el az állam, hogy mondjuk a Szim Salom zsidó, de a messiási zsidók már nem? A zsidósághoz nemcsak az kell, hogy valaki kijelentse magáról, hogy zs, hanem az is, hogy ezt a többi zsidó is elhiggye róla. Hogy ki a zsidó, azt a zsidó közösség határozza meg, amelynek legitim képviselője a Mazsihisz. Akit a Mazsihisz legitimál, az a zsidó. Az Emih-et pl. legitimálja, a többivel nem tudom mi az aktuális helyzet. Viszont a kisegyházakat is elismeri vallásos közösségnek az állam, legfeljebb nem sorolja őket a zsidók közé. Nabumm.

    A Mazsihisz a közjogilag zsidónak elismert vallási közösség nevében nyilatkozik, nem a vallástalan családod nevében. Akinek nem inge, ne vegye magára. A Te vallástalan családodat jogállamban ugyan mi különböztethetné meg bármely más magyar állampolgár vallástalan családjától?

    A Bálintházi vitát egy darabig figyeltem, majd – veled ellentétben 🙂 – felálltam, és távoztam. A viselkedéseddel nem az embert, hanem azt a zsidó vallási közösséget sértetted meg, melynek a képviseletében fellépett. Te nem Dr. Feldmájer Péter ügyvédet aláztad be, hanem a Mazsihisz elnökét. Feldmájer egy ósdi retorikai fogással provokált téged, Te meg bedőltél neki. És sajnálom, de ettől kezdve már nem lehetett igazad… Ugyanez a helyzet a fenti cikkel is…

  16. Vári György

    Kedves Sófár!

    A Mazshisz ilyen módon nem fejez ki semmit. A Szim Salomot egyrészt milliónyi reformzsidó legitmálja szerte a világon. Tényleg azt hiszed, hogy ebben a kérdésben Feldmájer Péter szava a döntő? Te, kedves Attila, a Sulchan Aruch alapján éled az életed? Mert a neológok igen, az ortodoxok pláne, mármint a neológok ezt deklarálják. Aki nem, az szerinted nem zsidó. Te? Én? Nem volnánk azok? A zsidókat az különbözteti meg a többiektől, hogy ők zsidónak vallják magukat, a kuruc.info meg nem. Az én családom igen. Nem csak vallási identitás van, ez elemi szociológiai tény. Akkor is, ha a Mazsihisz nem vesz róla tudomást.Arra szoktak hivatkozni, hogy ha én holnaptól eszkimónak vallanám magam, anélkül, hogy tudnám, mi az, akkor nem lennék eszkimó. Csakhogy a normatív “identitáselméletek” mintha nem számolnának azzal a feltűnő jelenséggel, hogy nem szokták magukat hirtelen eszkimóként meghatározni olyan emberek, akik mit se tudnak az eszkimóságról, míg zsidónak szokták magukat leírni nem vallásosok és akkor talán azt lenne célszerű megkérdezni: miért, ahelyett, hogy megpróbáljuk velük elhitetni, hogy nincsenek. Ergo: nem ellenzem a nemzetiségi kezdeményezést, legyenek meg a közjogi keretei egy létező identitásnak: én nem nemzetiséginek, hanem magyar zsidónak vallom magam, én nem lennék nemzetiségi. De ha más igen, akkor rulez. Az zsidó, akit a zsidó közösség zsidónak elfogad. Melyik? A chabadnyikokat nem számítják be egyes helyeken a minjánba a Schneerson-féle Messiási-affér óta. Ahhoz tehát, hogy megmondhasd, kit fogad el zsidónak a zsidó közösség, előbb ki kell jelölnöd “a” zsidó közösséget. De kinek, milyen alapon? Esetünkben azoknak, akik a Mazsihiszt és elődszervezetét létrehozták. Hát, ha neked ők a döntőek ebben a kérdésben…

    Amit a Kidmáról írsz: Ha a Mazsihisz úgy ítéli meg, akkor támogatja, mert valamiért fontosnak tartja. Szép. Felteszem, nem Nagy Ákos hűségnyilatkozata miatt tartja fontosnaK. Abban, hogy fontos, támogatásra méltó feladatot lát-e el a Kidma, nos, ennek a kérdésnek a megítélésében semmilyen szerepet nem játszik Nagy Ákos publicisztikai tevékenysége. Ugye, ebben egyetértünk? Ne ettől tegyék függővé? Ha a Zsidókórház sebészének támad majd kedve egyszer publicistaként megnyilvánulni, akkor is így fognak reagálni? Azt írod, ne csodálkozzanak, ha változnak a prioritások egyes újságcikkek után? Hát, akkor ezek szerint ez a pénz eddig a Nagy Ákosnak szánt könyöradomány volt, felteszem, hogy Zoltai saját zsebéből, személyes szimpátiája okán, most már nem szimpi neki Nagy Ákos, nem ad több pénzt. Ha így van, rendben van. Ha nem így van, nincs rendben. A Kidma nem azért kapott pénzt, hogy Nagy Ákos tartsa a száját. Igaz?

    Nézd, Attila, azt ócska trükknek nevezed, hogy Feldmájer azt mondta, a zsidókorház betegeinek halálára várok, aminek én “bedőltem” és felháborodtam és goromba voltam Feldmájerrel. Ezt lehet, hogy jogosan veted a szememre. De talán mégis Feldmájer járatja le ezzel a Mazshiszt, nem? Nagyon elnéző vagy, az ócsak trükk, nem morális kérdés, ügyes, én meg felháborító vagyok. Feldmájer minősíthetetlen, manipulatív aljassága (kedvenc fegyverük, azonnal előjönni a Soával, ha valakinek nem tetszik valami, na, ez, ha már ez a mániád, nem jó a zsidóknak, ujjal fognak ránk mutogatni, hogy holokauszt-biznisz és igazuk lesz. Ugye engem azzal vádolni, amivel Feldmájer vádolt, akármit is gondolsz rólam, a Soá manipulatív, politikai célzatú használata? Ha igen, akkor ne nevezd retorikai trükknek, amit beszoptam, kérlek.
    Jó éjt!
    Gyuri

  17. sofar

    Kedves Gyuri,

    A képmutatásos-mazsihisznyikes-neológus kérdésről jó régen írtam egy kis cikket, ami talán elkerülte a figyelmedet, viszont kivételesen még shadai is megdicsérte, úgyhogy talán érdemes elolvasnod 🙂 http://www.sofar.hu/hu/zsakutca

    Ezenkivül a Sófár Egyesület PONTOSAN az identitási tisztábarakás jegyében született, ha időd engedi, esetleg qkkants bele az ötéves Sófár Dosszié elejébe, ahol még jelenlegi hősünkkel, Nagy Ákossal is találkozhatsz futólag: http://www.sofar.hu/hu/olvasnivalok/sofar_dosszie?page=4
    Asszem nem rajtunk múlt, hogy ez a vonal elalélt… Egyszerűen nincs rá igény, és kész…

    A jelek szerint mégsem csúsztatsz, csak figyelmetlenül olvasol. Korábban véleménynyilvánítási pluralizmussal, most meg identitásválasztási szabadsággal mosod össze a képviselet kérdését. Az identitásválasztás az egyén hovatartozási szabadságát fejezi ki, a képviselet viszont a közösség és az állam kapcsolatát szabályozza. Ehhez pedig jogilag pontosan körülhatárolt kategóriákra van szükség.

    Pontosan fogalmazok, amikor “közjogilag zsidónak elismert vallási közösség”-ről beszélek. A Mazsihisz nem szociológiai meg etnikai meg mitomménmégmijen zsidókat képvisel, hanem pontosan azokat, akik közjogilag zsidó vallásúnak minősülnek. Ezek a hitközségek adófizető tagjai, jogokkal ÉS kötelességekkel. A többiek “civil” zsidók, alterzsidók, kultúrzsidók, holokausztzsidók, ahogy nekik tetszik, kötelességek nélkül, és ezzel arányosan persze képviseleti jog nélkül. Őket zsidóként nem képviseli, nem is képviselheti senki, hiszen közjogilag nem tartoznak a zsidó valláshoz. Azt hiszem, a “civil” zsidóknak nincs sem okuk, sem jogalapjuk arra, hogy bármiféle képviseletet számonkérjenek a Mazsihiszen, nem egy pályán mozognak ugyanis. Ezért írtam, hogy nincs közös ügy. (vö: http://www.sofar.hu/hu/node/35009)

    A Nagy Ákos hasonlatod egyébként erősen sántít, egyrészt mert a Zsidókórház sebésze szakember, nem egy politikai gittegylet vezetője. Defőleg a fityiszes cikket nem Nagy Ákos újságíró, hanem Nagy Ákos, [i]”a Kidma Zsidó Diákszervezet elnöke, újságíró”[/i] jegyezte.

    Nem ócskának, hanem ósdinak neveztem FP trükkjét. FP fegyelmezetten tartotta magát a Mazsihisz politikájához, melynek meghatározó eleme a Soá és az antiszemitizmus, egy másik alkalommal szivesen kifejtem, hogy szerintem miért. Attól persze, hogy értem, még TERMÉSZETESEN nem értek vele egyet, lásd a fenti hivatkozásokat.

    De kizárólag FP meg a hitközségek dolga, hogy ezzel lejáratják-e a Mazsihiszt. Az meg a Tiéd, hogy Te hogy reagálsz erre nyilvános vitákban. Azt gondolom, hogy kevesebb indulat, több empátia precízebb elemzéshez vezetne. Ha nem eleve romlottságot feltételezve taglóznál mindennel, ami a kezed ügyébe kerül, hanem megengednéd a jóhiszemű tévedés lehetőségét az ellenfeleidnek… IS

  18. burgeragi

    Kedves Vári György!Tudomásom szerint Naftali Krausz Ur nem a Népszabadságban,hanem a Rabbiképző honlapján jelentette meg irását.Ugy gondolom a Bibliában ami a férfinak tiltva van az a nőre is vonatkozik.Vagy tévedek?A nők mindezek alól fel vannak mentve?Én azt olvastam Éva Ádámért lett teremtve és nem egy másik Éváért.Remélem helyesek a következtetéseim.Azt pedig hogy mire gondolok ?Valószinüleg más közegben mozgunk,dolgozunk.Én a hétköznapi emberek között járok kelek,ott tapasztalom nap mint nap a zsidózást az utálatot.Boltban,utcán,villamoson,metrón,könyvtárban.Elkeseredett embereknek mint tudjuk bünbak kell.Egyszerü embereket nem nehéz félrevezetni,vagy rosszul gondolom?Ugy látom elkeseredett emberből egyre több van.Ennek alapján talán nem nehéz kitalálni mire gondolok.Elég ha egy önjelölt bünbakmutogató “megmondja ,megmutatja” ilyenből egyre több van. Mellesleg nagyapám cigány nagyanyám zsidó volt.Talán nekem is mindegy kit fenyegetnek.Ha a leszbikus párokat fenyegetnék az is mélyen felháboritana elhiheti.

  19. Vári György

    Kedves Burger Ági!

    Ami a homoszexualitást illeti, igen, rosszak a következtetései. A hagyomány megkülönbözteti a férfi és a női homoszexualitást, súlyát, jelentőségét stb. Nem nevezi undokságnak, mint Kraus. Kraus téved. Aki tudatosan nem nevezi embernek a leszbikusokat, az nincs nagyon messze egy olyan nyelvezettől, amelyet egyformán utálunk. Éva nem Ádám szexpartnerének lett teremtve, hanem éppúgy öncél a léte, mint Isten képmásáé, ahogy Ádámé is.

    Kedves Ági!

    Én is az utcán közlekedem, elhiheti. Én is a boltban vásárolok, mint mindenki más. Értem és átérzem a kétségbeesését, szorongását. De a Mazsihisz ügye nem erről szól. A problémák mérlegelése és megoldásuk megkisérlése a célunk, nem a hisztizés, mely természeténél fogva mindig célpontot téveszt és megtalálja a zsidóság ellenségeként Sólyom Lászlót (akit én nem szeretek amúgy, de nehogy már), aztán az áruló judapestet és engem, aki – ugye – azt akarom, hogy haljanak meg a holokauszt túlélői Feldmájer szerint. Ez nem antifasiszta harc, ez csak káros és nem éppen vonzó butaság.
    Csak ennyit szerettem volna mondani.
    Tisztelettel üdvözli, minden jót kíván:
    Vári György

  20. burgerági

    Kedves Vári György!Én a homoszexualitásról mást olvastam a Bibliában,továbbra is ugy gondolom ami a férfinak tiltva van az a nőkre is vonatkozik.Éva szerintem társnak,támogatónak lett teremtve ami azért-szerintem -több mint szex partner.Természetesen nem szeretnék olyan társadalomban élni ahol a homoszexuálisokat üldözik,de olyanban sem ,ahol szégyellnem kellene,hogy nem vagyok homoszexuális.A véleményem továbbra is az,hogy a széthuzás helyett jobb lenne összefogni.Őszinte tisztelettel üdvözlöm:Burger Ági

  21. Vári György

    Kedves Sófár!

    A jog társadalmi viszonyok (optimális esetben) érzékeny szabályozása, azaz nem független etnikai, kultúrális, szociológiai stb kategóriáktól. Ugyan, miért ne lehetne például zsidó kisebbségi önkormányzatiság, mint egy másik lehetséges identitás közjogi kerete. Meg még más. Anything goes, a jog még sokkal kevésbé van az égben, mint a Tóra. Változhat, éppen különböző társdalmi változások függvényében. Per analogiam: társadalmi változások hívják elő, támogatói szerint a gyűlölettörvényt. A Mazsihisz legyen hát a zsidó vallásosság egy szeletének reprezentánsa és mondja azt, hogy mi – jóindulattal számolva – 3000 embert képviselünk, ezek választanak bennünket, ha nem tetszik, leváltanak, csók. De a százezres zsidóságot akkor talán felejtsük el. Nagy Ákos szervezetét nem ismerem, nem tudom, gittegylet-e. Ha igen, akkor a Mazsihisz minek is támogatja, támogatta eddig? Csak akkor baj, hogy gittegylet, ha beszól a vezetője? mondom, ha a támogatás Zoltai saját zsebéből ment, akkor O.K, ő dönti el, kinek kíván ajándékozni a pénzéből. Ha nem, akkor baj van. Különösen azért, mert ez rámutat arra, hogyan kezelik általában a pénzeket és mit gondolnal feladatukról és hatáskörükről, Nagy Ákos személyétől függetlenül, az ő személyét nem tudom megítélni, remek és nem remek ember és vezető egyaránt lehet, nem tudom. Nem is fontos ebben a történetben. Én úgy írtam alá a cikket, hogy Vári György, tanár, de azért nem ennek az írásnak az alapján döntik majd el a munakhelyemen, jutalmat kapok-e vagy fegyelmit. És ez akkor is így lenne, ha azt írnám, hogy a Pannon Egyetem tan.seg-je. Úgyhogy – ha megengeded – a szervezet működése szempontjából továbbra is irreleváns, hogy Nagy mit és hová ír, ha nem népszerűsít gyermekpornót vagy javasol bankrablást.

    Több empátia, igen, ebben igazad lehet, bár felháborodni is fontos. De e tekintetben alighanem tényleg van mit tanulnom. A konkrét esetben azonban Neked kéne empatikusnak lenned, Te egy jóval kisebb, tőlem jövő sértésen évekre megbántódtál. Feldmájer minősíthetetlen otrombasága ezerszer súlyosabb volt. Azt állította, hogy idős, borzalmas szenvedéseken átment emberek halálát várom. Tudsz kitalálni ennél súlyosabb inszinuációt? Jó, háborodj fel a viselkedésemen, jogos, de akkor ne is láss a felháborodástól egy ilyen mondat után, amelynek én nyers, érzéketlen lefetyelésem során senkivel szemben a töredékét sem engedtem meg magamnak. Vele szemben kéne empatikusnak lennem? Mondom, általában van abban valami, amit beszélsz, de épp erről az esetről szólva…

    FP szerinted “fegyelmezetten tartotta magát a Mazsihisz poltikájához”, jó, akkor ez a politika nettó aljasság és nekem nincs mit tiszteletben tartanom a Mazsihiszben. A Mazsihisz nem a Soát helyezi a középpontba, hanem számos esetben, itt is, a Soá manipulációját. Vannak esetek, az aljasság olyan mélységei, amelyek felmentenek az elegáns csevegés játékszabályainak betartása alól, mert azokat úriemberek egymás közti társalgásának esetére tartjuk fenn. Piszkos csirkefogókkal nem így tárgyalunk, feltéve, hogy nem érezzük feladatunknak megjavítani őket, hisz ők is Isten teremtményei. Én ezt akkor Feldmájer esetében nem éreztem feladatomnak, tán megbocsátja Isten. És – bár tényleg hirtelen és agresszív vagyok – a jóindulatú tévedést sem tudom felfedezni sem az árulózásban, sem a fenyegetésben, sem a liberálisok származási alapú lezsidózásában (válasz arra, kinek van joga e köztársaságban nem vallásos zsidókat származási alapon minősíteni, Suchman Tamásnak, a III. Magyar Köztársaság MSZP-s országgyűlési képviselőjének) és a zsidó idézőjelezésében sem tudom felfedezni a jóindulatot, csak Csurka kurziválásának méltó párját és ez aligha az én hibám.

  22. sofar

    Kedves Gyuri, azt hiszem, körbeértük ezt a témát 🙂

    Én nem piszkos csirkefogózok, és a Mazsihisz politikáját sem tartom aljasnak. Alapvetően rövidlátó, néha hatásvadász, összességében zsákutcába vezet, de legalább kiszámítható, stabil, következetes politika. Így nem kell reggelente remegve felnyitnom a Sófár Tallózót, hogy úristen, milyen meglepetést találtak ki ezek már megint 🙂

    És tudod mit? Szerintem igenis jól tették, hogy megleckéztették azt a dölyfös elnököt, aki szó nélkül tűrte, hogy az ablaka alatt náci hordák masírozzanak. És tudod mit? Purimkor is jól tette FP, hogy lájtosan beszólt március 15-re, nem ő tehetett róla, h úgy járt, mint később Peresz a felvásárlós viccével. És a nagyokos Nagy Ákosék nyilvánosan beszopatták a szakmányban mentegetőző Feldmájert, aztán hősiesen elhúztak ünnepelni Szarvasra, engem meg itthagytak egyedül a hatágú kokárdámmal tudózsidani :). A gyűlöletbeszédtörvény viszont marhaság. Minket fognak vele a legjobban megszivatni, ha véletlenül sikerül 🙁

    Rajtad egyébként egy percre sem háborodtam fel. Csak ugyanott tartok, ahol az elején: nem értem, mire jó ez a cikk…

  23. rudasj

    Rudas János
    A vitát egyre kevésbé bírom követni. Ez persze az én bajom. De nem csak ezt akarom mondani.
    Az Attilának szólított Sófár (akkor most melyik az igazi?) többször is kijelenti, hogy a vallásos zsidók közjogi képviseletét csak a MAZSIHISZ láthatja el. Következtetései bármilyenek is, ez a premissza hamis. Mert ugyan miért is?
    Ha igazán következetes lenne, akkor “elrendelné”, hogy a magyarországi vallásos keresztényeket csak az általa megnevezett egyetlen vallási szervezet képviselhetné közjogilag. Például a Róm. Kat. egyház avagy éppen a Hit Gyülekezete. Ez esetben viszont a református, evangélikus, baptista, jehovista, metodista stb. egyházak közjogilag húzzanak el. És akkor a Róm. Kat.-ot vagy a Hit Gy.-t (ez persze csak fiktív példa részemről!) senki más keresztény nem bírálhatná – a nem vallásos Jézus-hívőkről (ez nem fából vaskarika?) nem is beszélve. Ugye, kissé abszurd?

  24. sofar

    Kedves János, nem azt jelentem ki, hogy [i]”a vallásos zsidók közjogi képviseletét csak a MAZSIHISZ láthatja el”[/i]. Hanem azt, hogy a jelenlegi jogrendben “a vallásos zsidók közjogi képviseletét a MAZSIHISZ látja el”. Neki van erre szerződése az állammal. És azt se mondtam, hogy felekezetenkívüli zsidók, vagy bárki más ne bírálhatná. Hanem azt, hogy nem kérhetik rajta számon a képviseletület.

    egyébként Attila vagyok. Seres. és e webhelyen Sófár is… 🙂

  25. Vári György

    Te azt írod, Feldmájer nem tett mást, amikor megvádolt azzal, hogy a holocaust-túlélők halálát kívánom, mint fegyelmezetten követte a Mazsihisz holocaust-centrált stratégiáját. Kérdésem: szerinted várom én a maradék túlélők halálát, Attila? Ha nem, akkor velejéig gonosz embernek tartanál-e, amennyiben a vád igaz lenne? Ha igen, akkor elismered, hogy a vád finoman szólva is rendkívül súlyos és hamis? Ha igen, akkor gondolod-e, hogy nem jószándékú volt, nem azért hangzott el, mert szegény Feldmájer tévesen azt hitte, hogy én alig várom a túlélők halálát, mert azt hitte, én vagyok Josef Mengele vagy ilyesmi, csak tévedt, szegény, hanem kifejezetten manipulatív? Ha igen, akkor azt állítod-e, hogy a Mazsihisz tipikus és megszokott politikai stratégiáját követte csak Feldmájer, amikor a Holocaustot politikai céljaira manipulálva hamis és rendkívül súlyos váddal illetett történetesen épp engem, aki – mit tesz Isten – vidéki zsidók leszármazottjaként családilag rendkívül erősen érintett vagyok a Holocaustban? Ha mindezen kérdésekre az a válaszod, amit sejtek, akkor minek tartod ezt a Feldmájer által akkor is, ott is következetesen képviselt “politikát”, ha nem aljasságnak? És tényleg úgy gondolod, még mindig, hogy ebben az ügyben az én – eléggé valóban el nem ítélhető – durvaságom volt a legsúlyosabb stiláris-morális probléma, mondhatnám, az egyetlen, a többi csak egy kissé szűklátókörű, ámde dicséretesen következetes politika konzekvens folytatása?
    Ha így látod, akkor tényleg az én modorom a legsúlyosabb erkölcsi kérdés itt?

  26. Vári György

    És a jelenlegi “szabályozást” az Örökkévaló adta át a Szinájon Szili Katalinnak? Nincsenek Magyarországnak különböző, új s új törvénseket, rendeleteket, miegyebeket gyártó jogalkotó szervei, leginkább, persze, a Magyar Országgyűlés? Mit igazol az érved, Attila?

  27. sofar

    Kedves Gyuri, Miből jött le, hogy a modorod lenne [i]”a legsúlyosabb erkölcsi kérdés itt”[/i]? A mindent összemosó érvelési technikáddal nem értek egyet, a stiláris kérdések csak mellékesen kerültek szóba, talán nem is kellett volna behoznom, igazán nem akartalak kiakasztani vele…

    A konkrét üggyel kapcsolatban ki kell térnem a válaszadás elől, ugyanis ilyen súlyos vád esetében szószerinti idézetre van szükség, nem elég az emlékezetre hagyatkozni. Abban biztos vagyok, hogy nem aljas szándék vezérelte FP-t. Viszont attól még nem kizárt, hogy hibát követett el, esetleg elragadtatta magát, és övönaluli volt az ütés… Ezesetben viszont elégtételt kellett volna követelned, akár jogi úton is. És nem bedurcázni, mert az retorikailag vesztes helyzet, hidd el, saját tapasztalatból mondom 🙂

    Nem állítottam, hogy a jelenlegi szabályozás kőbe lenne vésve. Csak rávilágítottam, hogy most ez a helyzet. És ezen nem hinném, hogy indulatos vádaskodással jelentősen változtatni lehetne. Alternatívákat kell kidolgozni, és ahhoz támogatókat szerezni. Az elejét a magam részéről már megpróbáltam, a vége még nem sikerült. De azért nem mások a hibásak… 🙂

  28. Vári György

    Nem volt nálam magnó, nem tudom dokumentálni, mit mondott. Utána két másik résztvevő is azt mondta, azonnal ki kellett volna menniük a teremből. Nem szoktam feljelntéssel intézni a vitás ügyeimet, mert fáraszt és nincs rá pénzem. Nem azért, mert nagyon kevés van, van, de ennyi nincs. Állandóan arra hivatkozol, most mi van és ezzel pattintod le a szociológiai érveket, mintha a jog a társadalmi viszonyoktól, melyeket szabályozni kíván, merőben idegen intézmény volna. Rossz a jelenlegi elgondolás, meg kell változtatni. Ezt állítom, ebben még egyet is értesz. Akkor? Mit csúsztat össze érvelési technikám? Mikor vádaskodom? Kraus esetében nem vádaskodás, hanem tény a homofóbia, a Mazsihisz esetében a fenyegetés. Nemrég még nem kértél dokumentációt, noha ezredszerre írom le, hogy mi történt, eddig a Mazsihisz-politika következetes folytatásának tartottad. Most hogy lett súlyos vád? űmilyen véelményed lehet Neked a Mazsihisz politikájáról, ha egy olyan súlyos vádat, amelyben nem mersz elítélően megszólalni, míg nem látod bizonyítva, csak politikájuk konzekvens folytatásának gondolsz?
    FP nem volt rosszindulatú, ez eleve biztos, akármi is hangoztt el. Tényleg, hogy is lehetne már rosszindulatú dolog engem azzal vádolni, hogy holokauszt-túlélők halálát kívánom vagy akármivel, ami ott elhangzott, bármi is volt, rosszindulatú nem volt, mondom, eleve, függetlenül attól, mi történt, arra ugyanis nem emlékszel. Csak arra, hogy nem volt rosszindulatú, amiből arra kell következtetnem, hogy szerinted Feldmájer gyárilag képtelen az ilyesmire. Vele szembeni feltűnő jóindulatod és velem szembeni feltűnő rosszhiszeműséged meglep. Én kíméletlen vagyok és arrogáns,m vádaskodom (hol? mondd már meg?) stb, Feldmájer mondjon bármit, az legfejebb tévedés. Hogy is gondolhatta volna, hogy nem a Zsidókórház betegeinek lemészárlásáról álmodom, tényleg. Tévedni emberi dolog. Naftali Kraus homofóbiája tény, az idézőjelezése egyes “zsidóknak” tény, az ellenvéleményt nyilvánítók pénzmegvonással (középnzmegvonással) való fenyegetése tény, a vissza nem utasított 44-es analógia tény, emberek származasi alapú minősítése (Suchman) tény. Sajnálom. Sajnálom, tényleg és nagyon, hogy úgy éreztem, meg kell írnom ezt a cikket.

  29. Jolanda

    F.P. Vári Györgyöt érintő vádja – merő képtelenség!
    Egyszerűen felfoghatatlan… de sajnálom, ha Gyuri csak és épp ezt a cikket tartotta e lehetetlen helyzet orvoslásának netán megoldásának… (bocs, ha úgy tűnik, hogy közbeszóltam a dialógusba)

  30. Jolanda

    Kedves Sofar és kedves Gyuri!
    ez a vita ill. párbeszéd nagyon mélyreható… sokmindenben mindkét félnek igazat kell adni,
    de ezt én sem értem, “nem értem, hogy mire jó ez a cikk…”, pláne ahogy elgondolom, hogy a Népszabadság – (se nem ilyen- se nem olyanzsidó -azaz) nemzsidó- olvasói olvassák; azt meg nem is tudom pontosan, miért, de egy ideje az “oszd meg és uralkodj!”(?) motoszkál a fejemben, -a megosztottság mindenkori káros következményeivel egyetemben- meg persze a megint csak józsefattilai tanács: “rendezni végre közös dolgainkat!”…. de hol? milyen fórumon? kikkel? – (” a hozzáértő(?) dolgozó(?) nép(?) gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” – a kérdőjelekért elnézést, a költőtől.)

    közben lányom, akinek csak nagyvonalakban mondom , mit olvasok, az ajtóból, félvállról ideszól:

    “Ne képviseljen engem a Mazsihisz, képviseljen engem a Vári Gyuri!” 🙂

  31. Vári György

    Kedves Jolanda!

    Ezért, ezért a mondatért biztos volt értelme megírni, már az én önző szempontomból. Nincsenek képviseleti ambícióim, de Őt, Önöket boldogan vállalom. A többieket viheti a Mazsihisz. (-:
    Attila, kérlek, majd tedd az előző kommentemet, ha lesz időd és nincs kifogásod.

  32. Jolanda

    Kedves Gyuri! Köszönet a “képviselet” elvállalásáért 🙂

  33. sofar

    Kedves Gyuri, a Bálintházi esetről nincs több mondanivalóm. A beleakadásodból látszik, e cikket bosszúnak szántad a megátalkodott FPvel szemben. Krausnak felröptetése a cikkben öncélú, a homofóbiáját csak úgy odavetetted a gyanútlan olvasónak, alátámasztás nélkül. Ebben a formában ez öncélú zsidózás: lám, ilyenek a zsidók. Persz én speciel értem, hogy a Mazsihisz romlottságát akartad vele bizonyitani, de azt igy nem lehet. Ahhoz egy kicsit jobban rá kellett volna készülni a cikkre, tényekkel, érvekkel.

    Suchmannal kapcsolatban igazad van, de ez önmagában nem akkora durranás, hogy zsidózzunk, szerintem sokkal inkább pártpolitikai, mint zspolitikai szimptóma.

    Egyébként félreértések elkerülése végett: ugyanazért nem szeretem NK stílusát, mint a tiédet: folyton zsidózik, intrikál és vádaskodik. Nem értek egyet sem FP sem mások holokausztozásával, a mazsihisztivel, a jelenlegi képviseleti rendszerrel.

    De azt gondolom, ez a nézdhogyezekemilyenrohattak, mégvelemismeganagyákossalis milyenszemetekvoltak tipusú kirohanás nem tekinthető bírálatnak. Lehet zsidózni, de azt felkészülten, higgadtan, megcáfolhatatlanul tényszerűen kell tenni. Ez így egyszerűen izléstelen és nem vezet sehova.

    Szerintem..

  34. sofar

    …a posztod a blogodban, a Pilpulban, a Szombatban és/vagy a Judapesten releváns lenne… de nem a Népszabadságban…

  35. Nagy Ákos

    Kedves Gyuri!
    Köszönet a nyílvános kiállásért és a tiszteletreméltő utódvédharcért. Megtisztelő, hogy lényegében ismeretlenül szolidalítasz velem, pontosabban kiállsz azon elvek mellett, amiket egyébként mindketten fontosnak tartunk. Köszönet a Népszabadságban megjelent cikkért.
    Attila alig leplezett kötözködését olvasva ideje megvédenem magam, ha már ül ennyire exponáltatok ebben a vitában.

  36. sofar

    Kedves Ákos, a legkevésbé sem lepleztem a kötözködésemet, megtiszteltetésnek venném, ha e helyen választ kapnék a kételyeimre. 🙂

  37. Nagy Ákos

    Kedves Attila!

    Nincsnek politikai ambícióim – legalábbis abban az értelemben biztos nem, ahogy azt te beállítod. Véleményem viszont van – és közel sem az, amit te szeretnél a számba adni. (De erről majd később.)

    Megtisztelő, hogy szerény gittegyletünket és engem, nagyokost úgy láttatsz, mintha felkínálkoztunk volna a Mazsihisz alternatívájának. Őszintén szólva magam ennek semmi realitását nem látom. A Kidma mindig is vitatta a Mazsihisz státuszát (lásd ZSKF) de tevékenységünk középpontjában soha nem az ezzel kapcsolatos politikai tevékenység volt. Alapvetően nem erre szövetkeztünk, céljaink másra vonatkoznak, láthatólag másban utazunk. Másrészt egy meglehetősen kicsi közösség vagyunk és ezzel a vitán felüli ténnyel mi együtt tudunk élni. Kedves Attila, ha nem vakítanának el az özönvíz előtti sérelmeid, és képes volnál előítéletektől mentesen szemlélődni, akkor a cikkem nem értelmeznéd ennyire kórosan félre.
    Most tartózkodnék a megjelent cikk szemantikai elemzésétől. Elég legyen annyi, hogy ha azt akartam volna írni, amit te sugallsz, akkor kettes szám első személyben (mi) írom meg az utolsó bekezdést. Meglehet, hogy szerencsétlenül fogalmaztam – bár a visszajelzések alapján egyértelmű volt az üzenetem – pusztán annyit állítottam, hogy van alternatívája a Mazsihisznek. Ha pedig korlátaidat elfeledve, elengeded a fantáziád, akkor egyértelmű, hogy ma, a jelenlegi keretek között egyetlen szervezet az, amely versenyre kellhet a Mazshisszel. Ez pedig nem az általad oly nagyra tartott Kidma, hanem a szisztematikusan építkező Chabad. Ez a napnál is világosabb – csak nyitott szemmel kell vizsgálni a zsidó közösség dinamikáját. A sorok között erre utaltam és nem magunkra. Sajnálom, ha nem voltam világos, de bíztam az olvasók józan ítélőképességében.

    Azért bátorkodtam Kidma elnökként jegyezni ezt a cikket, mert a Mazsihisz többek között minket képviselve is tette, amit tett. (És már nem először ugye. Csak eddig más eszközökkel próbáltuk kifejezni az ellenvéleményünket. Hatástalanul.) Mint a hitközség által (sok más szervezethez hasonlóan) anyagi támogatással elismert – quasi legitimizált – egyébként független szervezet úgy gondoltuk, hogy ez egy olyan súlyú helyzet, amikor bűn hallgatni és releváns dolog higgadt kritikával élni. A Mazsihisz reakciója épp azért volt olyan dühödt, mert egy általuk – quasi legitimizált szervezet – állt ki a nyilvánosság elé és vitatta a Mazsihisz politikai tevékenységét. Mi nem alterzsidóként ugattunk kívülről – ahogy te a rád jellemző kurtasággal fogalmaztál itt – hanem ha úgy tetszik „belülről” szóltunk ki – bár ez azt feltételezné, hogy mi a Mazsihisz csatolt árui vagyunk, ami egyébként nem igaz.
    A zárt közösségekre (klánok, törzsek, maffiák stb.) jellemző, hogy a hallgatás törvényét mindenek fölé helyezik. Az ilyen alapvetően tekintélyuralmi szervezetek a maguk módján minden kiszólást (értsd árulást) megtorolnak. Vári Gyuri cikkében és itteni utóvédharcában ennek logikáját nagyon pontosan leírta, ahhoz nincs mit hozzátenni. Az viszont nagyon is jellemző, hogy a Kidmának és szerénységemnek ugrasz neki és nem azokat cseszegeted, akik a Mazsihisz árnyékában kényelemből hallgatnak. Ezzel még véletlenül sem akarom azt mondani, hogy a Kidma hősök és mártírok gyülekezete, de talán morálisan védhetőbb a mi gittegyletünk magatartása, mint azoké, akik meglapulnak és ezzel cinkosságot vállalnak a Mazsihisz sorozatos hülyeségeivel. Tényleg azoknak kell szégyenkezniük, akik szót emelnek a butaság ellen? Ezt te sem gondolhatod komolyan.

    E helyütt is szeretném kijelenteni: A vacsorát nem mi modntuk le, a flódnit nem mi küldtük. Azok függetlenül történtek tőlünk, de az említett történések üzenetei nagyon is kihatnak ránk is. Az általam jegyzett cikk egy nagyon is egyértelmű reakció volt, amely sajnos csak azért kaphatott ekkora nyílvánosságot a Népszabadságban, mert egy zsidó – quasi legitimizált – egyébként független, amúgy a gittegyletek jellemvonásait tükröző szervezet véleményét (is) kifejezte. A cikk első verziója a blogomban jelent meg – aki akarta, ott olvashatta. Majd idézte az indymédia és végül átvette a Népszabadság. Jellemző, hogy érdemi hatása csak ez utóbbi megjelenésnek volt, ez már megütötte az ingerküszöböt a Mazsihisznél is.
    Ahogy a cikkemben is írtam a „flódni küldés” legfontosabb hozadéka, hogy megtörhető a Mazsihisz nyílvános véleménymonopóliuma. A Népszabadság által nyújtott nyílvánosság és az ezt követő reakciók is megmutatták, hogy igen is helye van a nyílvános kritikának. Nem lehet mindent a szőnyeg alá söpörni és csak azért hallgatni, mert ez a „mi ügyünk”.

    A történtek egyébként van előzménye, szép ívű evolúciója volt az eseményeknek. Az 1%-os kampánynál még csak lényegében zárt körben, belső fórumokon ment a nyílvános morgolódás. A március 15-i nyilatozatnál már nyílt, de nem túl szerencsés petíciózgatás folyt, ami már a médiában is teret kapott. A flódni küldés viszont alapjaiban más megnyilvánulás volt és ezért sokkal nagyobb hatása volt. Ez látható a médiavisszhangból, amiből egyébként az általam jegyzett cikk fontos állomás, de csak egy aprócska és teljességgel mellékes mozzanat. Ebben azt hiszem egyetérthetünk, még akkor is, ha speciel esetünkben meglebegtették a kiátkozást az „arra felkentek”.

    Az értelmes közéleti párbeszéd szempontjából előre mutató volna a flódni akció hozadékával foglalkozni, azt tovább gondolni. Nem hiszem, hogy a Kidmának és szerény személyemnek a kelleténél nagyobb szerepet kellene tulajdonítani ebben a folyamatban. Hiba volna úgy beállítani a történteket, mintha egy gittegylet, a Kidma volna a dolgok fókuszában. Szerencsére a történet másról szól és ezt a többség pontosan érti. Lépjünk tovább!

    Részemről a vitát lezártnak tekintem. Koncentráljunk a lényeges dolgokra.

  38. sofar

    Kedves Ákos, köszönöm, hogy mindezt megosztottad velünk. Igazad van, visszavonom a gittegyletet, bár azt csak olyan vicceskedésnek szokom szánni. Mivel a vitát lezártnak tekinted, nem lenne illő, ha érdemben reagálnék. A lovagiasság szabályai szerint megkaptad a viszontválasz jogát. Minden jót 🙂

  39. sofar

    Amúgy meg akit komolyan érdekel a szerény véleményem erről az egész kérdésről, az évek óta olvashatja [url=http://www.sofar.hu/hu/zsakutca]konstruktív Mazsihisz-kritikámat[/url], valamint az [url=http://www.sofar.hu/hu/node/57355]én tutti verziómat[/url]. 😀

    Igaz, nem a Népszabadságban…

  40. Vári György

    Kedves Attila és kedves Jolanda!

    Nem akarok bosszút állni Feldmájeren, a Bálint-beli esetet Te hoztad szóba. Haragszom rá ezért, (Rád is, hogy következetesen nincs mondanivalód ezügyben), de a cikket nem ez, hanem az ihlette, amiről szól. Attila, nem ismered a motivációimat, én sem tulajdonítok Neked ilyeneket. A cikk tényleg azt akarja mondani, amit mond. Pont és csak azt és azért, mert az a véleménye.
    Ettől lehet még akár téves és megalapozatlan is. Állításai dokumentáltak, szövegeket idézek, értelmezem őket.

    Az állítások.

    1. Feldmájer árulózása és Kraus idézőjelezése kirekesztő és esszencialista. Feldmájernél Kövér Lászlót idézi, Krausnál csurkista. Idézetek ismertek. Kérlek, ismertesd alternatív elemzésed, ha nem értesz egyet.

    2. Suchman-kijelentése, ebben egyetértünk és elég nagy ügy a zsidó közösség belső morálját jelzi és Suchman közéleti szerepe miatt is.

    3. A küldött és akik megtapsolták, megfenyegették Ákost és bejelenttették – senki nem tiltakozott -, hogy a pénz lojalitás függvénye. És nem a magánvagyonukról volt szó. Mi nem igaz, pontatlan, csúsztatás az érvmenetben? Csúsztatás-e azt gondolni, hogy a Kidma tevékenységét nem minősíti Ákos véleménye a Mazsihiszről és támogatásnál csak ez számít?

    4. Hogy 44-et emlegetni hisztériakeltés?

    5. Hogy buzizni csúnya dolog?

    6. A hagyomány nem Önnel ért egyet, kedves Burger Ági! Ismer különbséget a rabbinikus írásmagyarázat női és férfi homoszexualitás közt. A szóban forgó szöveghely férfiakra vonatkozik, ettől még Ön gondolhat róla, amit kíván, ez a helyzeten nem változtat. Idegenkedésünket ne akarjuk a hagyományból legitimálni. Idegenkedést – sajnos – én is érzek, igyekszem leküzdeni. Ki akarta, hogy ÖN szégyellje heteroszexualitását? Hogy jön ez ide? Éva Ádámnak “ezer ke negdo”, kb vele szemben, kiegészítéséül, nélküle nem megy. És a másik teremtéstörténet szerint pedig Isten képmása. Tehát nem főnök-beosztott viszony van köztük, szemben egymással, mint a libikókán, megteremtik az egyensúlyt, státuszukban egyformák, sajátságaikban különböznek. Éva Ádámért, Ádám Éváért lett teremtve.

  41. sofar

    Kedves Gyuri, az azért túlzás, hogy Te nem tulajdonítasz nekem motivációkat, lásd tüskemotívum 🙂 Egyébként meg igaz, hogy – kérdésre válaszolva – én hoztam fel, ellenben Te váratlanul bőbeszédűen beleakadtál, és behoztad az érvelésedbe.

    De inkább nézzük az állításokat:

    1. Feldmájer az árulózásban szerintem tévedett, ezt leszögeztem korábban. NK ügyben nem az a lényeg, hogy kirekesztő, hanem hogy belerángattál az érvelésbe egy “rasszista”, ám a flódniügyben semmiféle relevanciával nem bíró zsidót, ami általánosításra ad alkalmat: jellemzőhogyezekilyenek. Ez az előíteletes gondolkodás melegágya.

    2. Ugyan már miből következik olyan nyilvánvalóan, hogy a Suchman-féle modortalanság “a zsidó közösség belső morálját jelzi”?

    3. A Kidma-ügynek akkor lenne (lesz?) relevanciája, ha tényleg megvonnák a támogatást. Addig ez szimpla bennfenteskedés.

    4. 44-et emlegetni véleménynyilvánítás, amely ugyebár szabad. És nem teljesen érthetetlen, amikor ugyebár zsidózó-cigányozó-buzizó, árpádsávos osztagok masíroznak erre-arra. Ellenben ez nem jelent meg Mazsihisz-állásfoglalásban tudtommal, tehát nem hivatalos vélemény. Addig meg erre hivatkozni szimpla bennfenteskedés. Ráadásul ha jólértem, ott se voltál…

    5. Buzizni csúnya dolog. De mikor és hol buzizott a Mazsihisz? :shocked:

  42. Vári György

    Kedves Jolanda!

    Kérem, mondja el, fejtse ki, miért nem szerette a cikket! Az Ön véleményét mérvadónak tekintem és Önt e-mail kapcsolatunk alapján és olvasmányélményeim alapján is nagyon megszerettem. Tényleg, őszintén érdekelne!
    Szeretettel:
    Gyuri

    És még valami: Attila, én nem állítottam semmit “a” zsidókról, azon kívül, hogy homogén csoportként nem léteznek. Ebből hogyan olvasható ki annak, aki tud és akar olvasni, hogy “a” zsidókkal valami baj van? Én Feldmájerről, Suchamnról, Krausról stb beszéltem. Velük van baj, nem azért, mert zsidók. Naggyal, Bitterrel, Kis Jánossal (aki csak Suchmannak zsidó, aki nem először mond ilyeneket)nincs baj, ha van, akkor nem az, ami Suchman, Feldmájer, Kraus szerint van. Azért hadd lehessen már baj valakivel a magyar nyilvánosságban akkor is, ha zsidó történetesen.
    Ennyi.
    Gyuri

  43. sofar

    Kedves Gyuri, kritikámnak pontosan az a tárgya, hogy – meglehet szándékoddal ellentétben – a dolgok ilyetén csoportosításával PONTOSAN azt sugallod, hogy bizony, létezik egy homogén, rasszista, kirekesztő, megátalkodott zsidó csoport, és sajnálatos módon ez a csoport nem más, mint a zsidó közösség képviseletét ellátó Mazsihisz.

  44. Jolanda

    Kedves Gyuri! A nagyon megtisztelő kérésnek, hogy fejtsem ki, “miért nem tetszett a cikk” – nem tudok eleget tenni. Nem erről van szó…
    Én nagyon szeretem Vári György irodalommal kapcsolatos irásait!!!
    Szintén szeretettel: Jolanda (julia)

  45. Vári György

    Ja, akkor jó. Mert azt állítom, hogy a Mazsihisz jelenlegi vezetése nem egy megszólalásában homogenizál, esszencialista, szörnyű figuráknak és még módszeriben is csurkista nézeteiknek ad fórumot és vállal velük ilyen módon közösséget, néha érthető félelemből, néha pedig politikai számításból képtelen, a realitásoktól elrugaszkodott, roppant pontatlanul ír le helyzeteket és politikai cselekvései is képtelenek, Feldmájer azt mondja december elején az Új élet című lapban, hogy csak nyílt antiszemitizmussal találkozva nem hajlandó beszélgetni a szervezete nevében, aztán pár nap múlva látványosan nem áll szóba Sólyommal. Vagy meggondolta magát vagy furcsa képe van Sólyomról, akiről rossz véleményem van, mint mondtam, de hogy nyílt, harcos antiszemita volna? Vagy 44 emlegetése? Még csak nem is, mondjuk, a 20-as éveké, de rögtön 44-é? És senki nem áll fel és mondja szelíden, hogy térjünk már vissza az épelméjű kijelentésekhez?
    És nyíltan fenyegetik nem lojális támogatottjuk szervezetét, hogy baj lesz, ha beszól, ettől sem distanciálja magát senki, ellenkezőleg. Tehát nem azért van baj és azért nincs pénz, mert a Kidma gittegylet volna és nem azért jár, ha jár, mert nem gittegylet, hanem akkor van pénz, ha pitizel és akkor nincs, ha nem. Közpénz, még egyszer. Igazak ezek az állítások vagy nem? Ez az első kérdés. Ha nem, miért nem. Ha igen, meg lehet-e írni a Népszabadságban vagy a Hitközséget nem lehet bírálni, mert akoor a zsidó képviseletet bíráljuk és mit gondolnak az antiszemiták (ki nem szarja le különben).
    A tétel: a pillanatnyi helyzetben a Mazsihiszt tekintik képviseletnek. B tétel: ha ez van, így van jól, a jog teljesen autonóm és mit sem tud arról a társadalomról, amelyet szabályoz, ne zavarják őt szociológiai érveléssel. A Mazsihisz valójában majdhogynem senkit, de jogilag a zsidóságot képviseli. C. tétel: mivel jogilag mindenkit képvisel, (nem igazából, de jogilag és a jog nem tud és nem tudhat arról, amit szabályoz), ezért vezetőinek bírálata a zsidóság bírálata, ha már mindenképpen kell őket bírálni, akkor a blogon, a Szombatban, de nem a nemzsidó nyilvánosságban, akik úgyse értenek meg minket és nem is velük élünk együtt, mi közük a mi gettónkhoz, csak utálnának, nichtvordemkind. Így néz ki nagyjából az érvelésed.
    Még ha el is fogadnám: a zsidó képviselet bírálata nem azonos a zsidóság bírálatával. Sólyom László is reprezentálja bizonyos tekintetben és helyzetekben a magyar nemzetet, de Te mégsem szítod a magyarellensséget, ha bírálod. Ne kezdjük már el mi is a “fészekbepiszkító”-dumát.

  46. Vári György

    A tüske-motívumot Te említetted motivációdként. Bunkó voltam most is, akkor is és akkor is, amikor – tényleg pikírten és kioktatóan amit őszintén bánok – szóvá tettem, hogy amikor Te akartál fölényes lenni és megmondani a tuttit, súlyosan tévedtél egy ponton. Ez előfordul, de nagy arccal, tuttimegmondva tévedni súlyosan különösen esendő dolog, én csak tudom, nem egyszer kértem már ilyesmiért nyilvánosan bocsánatot, a blogomon, például Radnóti Zolitól. És furcsállom, ha meglep, hogy kiadok azon, ha lenáciznak és utána még meg is mossák a fejemet, hogy ilyen helyzetekben nem tudok viselkedni, amiben van is valami, de még annyit sem tesznek hozzá, hogy a sérelem, ami modortalanul reagáltam, tényleg az égbe kiált, még ha ez nem is ment fel engem és továbbra is bunkónak tartják viselkedésem, ehelyett azt írják, hogy rosszindulatú csak én voltam, Feldmájer – bármit is mondott – nem volt az. Ezek után pedig eszembe juttatják az empátia erényét. Furcsa, hogy ezt gyanúsnak tartod, noha érthető. A többi küldöttet, Suchmant, Kraust életemben nem láttam, velük nem volt személyes konfliktusom, de nem jobb róluk a véleményem, mint Feldmájerről. FP-t sem láttam se azelőtt, se azután, egyszer köszöntem neki azóta a MüPában, amikor észrevettem és ő visszabólintott. És hidd el, nem gondolok erre minden nap azóta, sok öröm és sérelem ért már, hozzám közelebb állóktól. Nem őrzöm hosszan haragom, hogy alkalmas pillanatban lecsapjak. Ne vonuk kétségbe egymás jóhiszeműségének minimumát legalább. Nem lehet elhinni, hogy – akár ostoba és káros, akár nem – azt gondolom, amit gondolok?

  47. Vári György

    Belerángattam az érvelésbe egy rasszista zsidót, aki hozzászólt a flódni-ügyhöz, az egyik főszereplő honlapján, vagyis azonosultak véleményével, ők biztosítottak számára elsőként fórumot és ez a vélemény csurkista. A Mazsihisz fórumot ad egy rasszista kierekesztő véleményének. Ez botrány. Ha a Katolikus Egyház tenne fel ilyet, abban sem találnál semmi kivetnivalót? Azért gondolom, hogy a küldöttek morálja példázza a Mazsihiszét, mert ezzel egybevágóan szoktak nyilatkozni, küldötteiket megtapsolják, amikor beszélnek stb. Suchman rendszeresen zsidózza szadeszt (akikkel csak baj van, de nem az, hogy zsidó vezetőik egy része asszimilált zsidó), de még egy elhatárolódó szót nem hallottunk. Pedig a Mazshisz tud ám hisztizni, ha arról van szó, mást se tud. Nagy Ákos-ügy: a fenyegetés nem baj, csak ha tényleg ütnek. Ez a Te morálod, Attila, az enyém nem ilyen.
    Van is valami 44-ben? Attila, komolyan? Te ezt a felvetést megvitathatónak tartod? Attila, legszívesebben megkérdezném, hallottál-e már arról valamit, mi történt Magyarországon 1944-ben. Tudom, hogy véleménnyilvánítás, a buzizás is az, nem indítottam pert. Ostoba és káros véleméánnyilvánítás, nem perelhető, de bírálható, nem? A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy mindenkinek igaza van. Ettől még lehet aggasztó a Gárda, az is, de ettől még 2007-nek semmi köze 44-hez. Erről beszélek, a hisztiről, amikor nem az a cél, hogy minél pontosabban mérjük fel a helyzetet és a teendőket, hanem az, hogy minél hangosabbat visítsunk. Ez a tehetetlenség jele, nem antifasizmus. De feladom, nem vergődünk zöldágra és néha kicsit dolgoznom is kéne.
    Üdvözöllek:
    Gyuri

  48. sofar

    Kedves Gyuri, ebben nekem már túl sok a szenvedély, az irracionális elem. De:

    1. Az azért mégiscsak komikus, hogy fenti, kioktató, vádaskodó, fölényes hangvételű cikked árnyékában kéred rajtam számon a valahavolt, szerintem remekül sikerült [url=http://www.sofar.hu/hu/node/57355]várigyuriparódiámat[/url]. 🙂 Ugyan, miben tévedtem olyan nagyot, hogy bárkitől bocsánatot kellene érte kérnem?

    2. Úgy látom, egyfajta szociálpszichológiai csoportgondolkodás áldozataként ütsz-vágsz mindenfele. Azé a csoportgondolkodásé, mely a Mazsihiszt néhány lelkiismeretlen kalandor, és párszáz nekik kiszolgáltatott vén hülye gyülekezetének képzeli, akikbe bárki nyugodtan beletörölheti a lábát, főleg ha történetesen zsidó az illető.

    Ezúton értesítelek, hogy ez nem így van. A Mazsihisz mögött létező vallási közösség, szervezeti struktúra van. Olyan amilyen, annyi amennyi, de bizony sok-sok zsinagógában, imaházban együtt imádkozunk, olvassuk a Tórát, együtt üljük a kiddust, és énekelünk, együtt örülünk az örömhíreknek, és együtt emlékezünk az eltávozottakra. A Mazsihisz bennünket képvisel, nem mást, és van amikor ez tetszik nekünk, van amikor nem.

    3. A véleménynyilvánítás szabad, de néha csak hajszál választja el a tényállítástól…

  49. Vári György

    Kedves Sófár!

    A Mazsihiszbe – miképp minden más szervezetbe – az rúg bele, aki akar, mindegy, zsidó-e vagy nem, az a kérdés, igaza van-e. Tévedni a Sulhán Áruh életkorának datálásában tévedtél fél évezredet. Nem állítottam, hogy a Mazsihisz nem képvisel senkit. Képvisel pár ezer embert, mást nem. Nem foglalkozom hívek és vezetőik életkorával, nem érdekel, hogy a hülyésgeket fiatalok vagy öregek mondják. Te megalkottad a kórképemet és azzal vitázol, ehhez már rám nincs szükség. Különben én is egy, a Mazsihisz fennhatósága alá tartozó neológ zsinagógába járok és szeretem. Te is érezd jól Magad!

    Kedves Jolanda!

    Önön múlott a legkevésbé. Rajtunk múlott. Kicsit szégyellem is magam.

    Attila, beszélgetni nem tudunk, ez világos, nem megy, ne erőltessük. De ne váljunk el haragban, ha lehet.
    Minden jót, szép napokat! (tényleg).
    Üdv:
    Gyuri

  50. Jolanda

    Kedves Gyuri és kedves Sofar! Úgy látszik nem vagyok jó (fogadatlan) békebírónak sem (sőt)… reméltem pedig, de azóta mintha még messzebb mentek volna az álláspontok… kár!
    (a csúszást ,- azért nem írok csúsztatást mert nem szándékos-, különösen sajnálom az F.P.-vel és a cikk egyik motivációjával kapcsolatos feltételezéseket -de túl sok szó esett itt róla (persze, valóban, nem a cikkben!) -engem is az téveszthetett meg kicsit… meg nagyon felháboritott a (Gyurit ért valóban) méltatlanság!

  51. sofar

    Kedves Gyuri, minden jót! 🙂

  52. kecskeméti károly

    “- Tessék mondani, mi belgák hova álljunk??!!”

    Nem jó látni, hogy hasonlóan más, egy bárkában evező társaságokhoz, a zsidók is utálják egymást. De jó lenne legalább azt elkerülni, hogy a másképpen vélekedőket kiebrudalják a közösségből. Ha valóban létezik egyfajta különleges szellemi kapacitás itten, lehetne értelmesen használni.
    Máshol (Zsidók és “zsidók”) már írtam erről, mára erősödött a meggyőződésem: a nem TÁRGYALÁSI, hanem ünnepi falatozásra meghívást helyénvaló volt nem elfogadni. Kikkel is kellett volna koccintani? Az államelnökkel, akinek nem volt azonnal markáns véleménye az ablaka előtt történtekről és azokkal az egyházi vezetőkkel (közöttük ifj. Hegedűs feljebbvalójával), akik hasonlóképpen lassan és tétován nyilatkoztak, holott felkentjeik ott buzgólkodtak a gárda-avatáson. A Lajtán-túli Európában ilyesmi elképzelhetetlen. Csodálkozom, hogy ebben a témakörben is vitatkozni tetszenek egymással.
    Mi “belgák”, akiket Geszti Péterhez hasonlóan az egyre hangosabb és magabiztosabb zsidózók hoznak a fedélzetre, szeretnénk legalább ilyenkor egységet megélni. Kevésbé sarkalatos ügyekben tessék önfeledten gyűrni egymást, ám, ha szabad kérni: csak pontosan és szépen!

  53. sofar

    én is pont azt próbáltam pedzegetni, hogy legalább a zsidók ne zsidózzanak, és ha mégis, akkor legalább ne a Népszabadságban….

  54. sofar

    Naftali Kraus reakciója [url=http://www.sofar.hu/hu/node/99972]itt olvasható[/url]

  55. andreuta

    andreuta

    Kedves Vári Gyuri!

    Tényleg előfordulnak olyan helyzetek, állapotok, témák, amikor kötelező – és a közösség érdekében hasznos – egyfajta viselkedésnormát követni. Ilyen, hogy ne kerülgessem a kását, a zsidóságon belüli, illetve a zsidóság javát megcélzó viták mederben tartása – a környezetben föllelhető antiszemitizmus miatt. Nézd csak meg – például – a legutóbbi ÉS (ez évi 2. sz.) Agorájában az Észrevételek címet viselő felszólamlást…
    Azt sem értem, hogy a MAZSIHISZ-t mi végre bírálják azon az alapon, miszerint – úgymond – a vallástalan, az Urat el nem fogadó zsidókat is képviseli. Én ugyan csupán apám ágán örököltem zsidó identitást, s különösebben hitben élőnek sem érzem magam, mindazonáltal e dolog számomra semmilyen gondot nem jelent. Ellenben a mártír nagymamám megtagadásának élném meg, ha ateista platformról elkülönülnék a zsidó vallásban létezőktől. Mert egyfelől a zsidó vallás szerintem is különleges hatóerejű, másfelől egyetértek a tétellel: “Nem az a lényeg, hogy van-e Örökkévaló, hanem az, hogy éljünk úgy, mintha lenne.” (Talán Kertész Imre nyilatkozta ezt, de te, aki a legelsők között értékelted a publikum előtt pozitívan őt, nálam jobban tudod.) Összegezve, ha bajod van a MAZSIHISZ-szel, azt ne értetlen, s jelentős mértékben ellenséges külső terepen fogalmazd meg (a Népszabadságot nem kizárólag filoszemiták olvassák). Amennyiben ez zsarolás, akkor a történelmen kérd számon.
    Gyuri, van egy másik hasonló konfliktus, amibe keveredtél. Írtam róla – vagy két hónapja – pár sort, de végül a fiókban landolt. Neked, tisztelettel, most idemásolom.

    Nyílt levél Vári Györgynek és Kőbányai Jánosnak
    Ha jól értem a kettőjük között dúló eszmevitát (amelynek folytatását már bírósági tárgyalóterembe tetszettek áthelyezni; kezdetben vala: Vári György: Magyar, zsidó: két jó barát. Magyar Narancs, 2007. január 18., majd blogkönyöklések – legutóbb 2007. november 26-án: http://nagylevin.freeblog.hu/), Kőbányai úr szerint a magyarországi „magyar” és az ugyancsak magyarországi „zsidó” emberek két különböző „entitást”, mondjuk most így, egy-egy kulturálisan elkülönülő csoportot képeznek (az egyikből a másikba átjárás meg szinte lehetetlen), Vári úr felfogásában pedig nem (illetve ha igen, a határok összecsúszhatnak, az ide-oda közlekedés természetes; ezt Auschwitz sem írta felül).
    Pironkodva bevallom, mind az eszem, mind a tudásom kevés ahhoz, hogy az elmérgesedő diskurzus irodalomtudományi leágazásait és részérveléseit számomra megnyugtatóan követhessem. Mindazonáltal határozottan érzem, hogy e nézeteltérésről fenti alapolvasatom helyes, valamint hogy fontos dologról van szó. Ezért megkockáztatom, hogy gyarló voltomat (személyességemet), mint reflexiót, szerénytelenül a konfliktus mindkét oldalának irányozzam.
    Nos, számos polgártársamhoz hasonlóan, én a magyar entitáshoz tartozom, azon belül meg holokauszt-zsidónak vallom magam (pozitív értelemben, ha érthető e jelzőhasználat), továbbá harcosan anti-antiszemita vagyok (ez utóbbi minőségemben nemegyszer a köz előtt megnyilvánulva). Megjegyzem még, hogy a filoszemitát nem tartom az antiszemita pandanjának. Nem pusztán azért, mert az antiszemitizmust a betegség fogalmát felvető súlyos személyiségműködési zavarnak ítélem, hanem azért is, mert a filoszemitának nem attribútuma bárki bűnbakolása az illető nemzsidósága okán. Amiképpen – profánul fogalmazva – az, hogy valakinek a szőke magas karcsú a zsánere, attól még nem gyűlölködik a drabálisabb feketékkel, avagy a tömzsibb barnákkal szemben. Szeretném, ha az Urak belegondolnának az esendőségemmel fölvetett összefüggésbe, s levonnák az illő következtetést.
    Tehát tessék elállni a pereskedéstől (érjék be peren kívüli egyezséggel). Hiszen mégiscsak képtelenség, hogy két zsidó identitású (is) ember vádolja egymást a bíróságon, miszerint az egyik rasszistának titulja a másikat, a másik pedig – válaszul – antiszemita minősítések használatát tulajdonítja ellenfelének.
    Nem a vitát magát kifogásolom. A stílusa borzaszt el. Egyfelől – racionálisan – mi indokolta a judeomán móriczkázást, másfelől mi végre kellett lestürmerezni a Magyar Narancsot?
    Szomorú sejtésem, hogy valójában egészen mást rejt e vita, mint amilyen köntösben megjelenik. Konkrétan nem tudom mit, dehogy – legalábbis pillanatnyilag – egyik se akar a másiknak helyet a nap alatt, szinte egészen biztos.
    Béküljenek meg. Mert ennek a küzdelemnek kizárólag vesztesei lehetnek. Úriember képes megbocsátani. Akár „egyoldalúan”. Ráadásul az Önök ügye messze túlhaladta kettőjük dimenzióját. Ennél fogva felelősségük is nagyobb.
    Amennyiben viszont a pereskedéshez mindenképpen ragaszkodnak, ám ügyüket képesek elválasztani a független magyar bíróságtól (igaz, Kőbányai adott be keresetlevelet Vári ellen, ám e tény a dolog veleje szempontjából irreveláns), akkor Önöknek – ez ideig kiaknázatlan lehetőségként – ott van még a bét din. A legkevésbé ártó azonban az lenne, ha a tisztelt publikum előtt titokban tartva, egy angol sportbíró vezénylete alatt, és közeli barátaiknak mint tanúknak a jelenlétében, a Klauzál téren bokszviadallal megmérkőznének egymással (magától értetődően szabályos sportfelszerelést öltve).

    Kedves Gyuri, egyszer beszéltünk telefonon. Akkor elmondtam, mélységes elismeréssel adózom műveltségednek, intellektusodnak. A szó igazi értelmében tudós embernek tartalak. Én már azokra a magaslatokra soha nem jutok el, amelyeket a kultúrában te meghódítottál. Szeretném, ha elhinnéd, hogy jó szándékból írtam neked.

    Tisztelettel üdvözöllek: Fekete György (mentálpedagógus, történelemtanár, immár nyugdíjas)

  56. Vári Gyuri

    Kedves Fekete György!

    Nem találom az elérhetőségét, boldogan beszélgetek Önnel a levélről, megtisztel, hogy írt. Az én e-mail címem: [email protected].

    Attila, írtam Neked a blogomba, régebben kértél, hogy szóljak legalább, ha írok Rólad, most szólok.

    Gyuri