Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. december 5.
A gyűlöletbeszédet tartalma alapján ne büntessék – mondja Kis János
„…van-e értelme jogi eszközökkel föllépni a gyűlöletbeszéddel szemben?” – kérdezték a Budai Liberális Klub „Szólásszabadság és náci beszéd” című vitaestjén Kis János filozófustól. A hvg.hu beszámolója szerint a szabad demokraták volt pártelnöke szerint „van, de ez nem jelenti azt, hogy egyetértene a mostani törvénymódosítási tervezettel. Kis úgy vélte: most is van törvény az uszítás szankcionálására, s az idevonatkozó bírói gyakorlattal ő nagyjából egyetért. Ennek lényege – mutatott rá -, hogy a gyűlöletbeszéd önmagában, a tartalma alapján, nem büntethető. A korlátozást Kis csak két esetben tartja elfogadhatónak: egyrészt ha fönnáll a közvetlen, nyilvánvaló veszélye annak, hogy a közlés hatására erőszakot követnek el valaki vagy valakik ellen, ezt azonban a törvény jelenleg is bünteti. Másrészt, amikor „foglyul ejtik” a közönséget. Egy motorosokból álló csoport például a zsinagóga előtt berregtette motorjait. Helytelen és célszerűtlen a további szigorítás – vélte Kis.”
Kis János szerint érvelése szerint „a szólásszabadság elősegíti a tévedések kiszűrését, a hamis állítások leleplezését, a hatalom működésének átláthatóvá tételét, a nézeteltérések tisztázását.” Nyomós érv továbbá, hogy „minden ember egyenlő, és az emberek közti egyenlőségnek része kell, hogy legyen a vélemény terjesztésének szabadsága. Ebbe beletartozik a számunkra ellenszenvesnek, hamisnak és gyűlöletesnek tartott meggyőződés is. Cáfolta, hogy a szólásszabadság és az emberi méltóság ütközésekor az utóbbit kell a törvény erejével védeni.”
Kis János korábban kifejtette, hogy a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása „rövidtávon megoldásnak tűnhet, pedig csak ront a helyzeten”. A vitaesten a beszámoló szerint ezt megerősítve, a magyar közelmúlt példájára mutatott rá: „1944-45-ben a hagyományos és a szélsőjobboldal katasztrófába vitte az országot, majd nem sokkal ezután megszűnt a múltföldolgozás és -kibeszélés lehetősége: a téma tabu lett. A kibeszéletlenség miatt tizenhét évvel a rendszerváltás után gyűlöletes és anakronisztikus nézetekkel kell viaskodni. Egyrészt ezért rontana a helyzeten a gyűlöletbeszéd jogi tilalma, másrészt meg azért, mert a rasszista beszéddel kapcsolatos gátlások feloldódását nem lehet a jogszabályok hiányával magyarázni, annak főleg politikai okai vannak. Ezen pedig jogi szankcionálással nem lehet segíteni. Alkalmazhatatlan törvények születnének, ami csak tovább rontaná a helyzetet – hangsúlyozta Kis. Hozzátette: a tiltás mártírokká tenné a gyűlöletbeszéddel élőket.”
A teljes beszámoló >
Guillotine jelképezné Trianont Békéscsaba szívében?
A Magyar Nemzet beszámolója szerint „Trianon-szobor felállítását kezdeményezte a Polgárok Békéscsabáért Egyesület a viharsarki megyeszékhelyen. Az egyesület beadványában mellékelte Mészáros Attila szobrászművész „guillotine-os” makettjét, jelezve ezzel, hogy tagjai mi mellett teszik le a voksot. Persze más meghívott pályázók is akadtak, ezért az önkormányzat a képzőművészeti lektorátushoz fordult bírálatért. Udvardy Anikó”szétrobbanó”, Prisztavok Tibor aranyszínű, kettős kereszttel díszített országalmát mintázott, míg Mészáros Attila előbb említett munkáján kívül angyalos szobrát is nevezte.
A lap szerint az emlékmű körül kialakult vita nem a két művész között robbant ki Békéscsabán, „hanem a közélet szereplői váltottak pengét. A szabad demokrata Pap Jánosvolt polgármester megjegyezte: – Pár éve Orbán Viktorsem egy guillotine-t tettetett a Parlamentbe, hanem a Szent Korona másolatát. A békéscsabai közgyűlésben az MDF-es Takács Péter és az MSZP-s Miklós Attila arról beszélt, hogy más elképzelést szívesebben támogatnának. Ellenben a képviselő-testület fideszes többsége Mészáros Attila művét szavazta meg. A szobrot a belváros egyik forgalmas pontján helyezik el.”
Éhező lovak, szutykos kutyák a német tanyán
Állatvédők és állatorvosok is vizsgálódnak egy német pár ügyében, akik tanyájukon rossz körülmények között tartják állataikat – írta a szerdai Délmagyarország.
A napilap szerint a Csengeléhez közeli tanyán a lovak napokig étlen-szomjan magukra maradnak, a kutyák pedig kóborolnak és megfojtják a szomszédos baromfikat.
A Csongrád és Bács-Kiskun megye határán levő tanyavilágban a szomszédok már többször tettek feljelentést a hatóságoknak, de elmondásuk szerint nem történt semmi.
Szóban már több bejelentést is kaptak, de sajnos közigazgatásilag nem hozzájuk tartozik, ezért nem tehetnek semmit – nyilatkozta a lapnak Sánta Ferenc Csengele polgármestere. A terület Pálmonostora közigazgatási vonzásában van. Az ottani polgármesteri hivatalnál bejelentkezett a német pár, Hans és Sandra. Több éve telepedtek le, tavaly elköltöztek, de idén tavasszal visszatértek.
Fekete Miklós területi főállatorvos a lapnak elmondta: az állatok láthatóan nincsenek jó kondícióban, eddig azonban még nem szankcionáltak. A hatósági állatorvos most helyszíni szemlét rendelt el, ahol rendőrrel, mezőőrrel és a falu jegyzőjével együtt méri fel a helyzetet.
Vizitdíj-megbeszélés lesz a miniszterelnöknél
Vizitdíj-megbeszélést tartanak ma a koalíció vezetői a miniszterelnöknél – írta szerdán a Világgazdaság.
Azaz a kormánypártok vezetői még egyszer átgondolják, mi is legyen a jövője a vizit- és kórházi napidíjnak, s a résztvevők vélhetően még egyszer rábólintanak az egészségbiztosítási törvénytervezet elvi megállapodásából született módosító indítványokra – olvasható a lapban.
Bár ez most egy csomagban csaknem hatvan javaslatot jelentett kapcsolódó módosító indítványként, a vizitdíjjal kapcsolatos kormánypárti előterjesztés egyelőre nincs köztük. Ha lesz politikai megállapodás, akkor az indítványt már csak az egészségügyi bizottság tudja benyújtani. Mindenesetre a szocialisták a törvényjavaslatban már megfogalmazott „puha” szöveg helyett – miszerint a pénztárak átvállalhatják a biztosítottak által fizetendő vizitdíjat és kórházi napidíjat – konkrétabb tételt kívánnának beilleszteni – írta a Világgazdaság.
Létszámstop a mentőknél
Létszámstopot rendelt el a mentőápolói és a mentőgépkocsi-vezetői munkakörökben az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója – írta a birtokába került dokumentum alapján szerdán a Magyar Nemzet.
A levélben azt írják: „a decemberi beosztások tervezésekor mérlegelni kell, hogy mely kocsik leállítása hátráltatja legkevésbé a mentést” – olvasható a lapban.
A helyzetet nehezíti, hogy az idei szabadságokat még ebben az évben ki kell adni, illetve nem engedélyezik az OMSZ dolgozóinak hogy túlóra terhére többletfeladatot vállaljanak.
Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének vezetője szerint így kevesebb mentőegység fut majd az utakon, ami biztosan nem javítja a 15 percen belüli kiérkezések arányát – írta a Magyar Nemzet.
Ajánlott Cikkek
Képmutatás és jogállamiság Úriember társaságban nem böfög, és nem adja ki a Mein Kampfot A gárda és az állam