Népszabadság * Czene Gábor * 2007. december 5.
Csuka Tamás megáldotta a Magyar Gárdát
Kép: Reviczky Zsolt Megtesznek-e mindent a nagy keresztény egyházak az egyre hangosabb szélsőjobboldal kordában tartására? Egészen biztos, hogy nem. De azt se lehet állítani, hogy egyáltalán nem tesznek semmit. Írásunk ezúttal nem a hiányérzetről, az elszalasztott lehetőségekről és az elmaradt tettekről szól, hanem azokról a lépésekről, amelyek reményt adnak, hogy a kereszténységet megcsúfoló nézetek idővel talán kiszorulnak az egyházakból.
Leggyakrabban a reformátusokat szokták kapcsolatba hozni a szélsőjobbal. A református egyházban 1997 tavaszán váratlan vezetőcsere történt: a zsinat a MIÉP-es kötődésű Hegedűs Lóránt püspök helyett a mérsékelt jobboldali hírében álló Bölcskei Gusztávot választotta meg lelkészi elnöknek. A viszonylag szoros eredmény behatárolta az új elnök mozgásterét, és – az ellentábor vehemenciáját ismerve – előre vetítette a konfliktusokat.
Nem kellett sokat várni az első összetűzésre. Ifjabb Hegedűs Lóránt lelkész – a zsinati választáson alulmaradt püspök fia – a MIÉP színeiben bekerült a parlamentbe. Alig melegedett meg a képviselői székben, 1998 őszén botrányt kavaró beszédet mondott. Ahogyan az egyik szocialista politikus minősítette: zsidózott.
Az egyház részéről akkor még csak Kálmán Attila, a zsinat világi vezetője határolódott el a MIÉP-es lelkésztől, 2001-ben már – amikor ifjabb Hegedűs antiszemita, „galíciai jöttmentekről” értekező cikket írt pártja egyik kerületi lapjába – maga a zsinat ítélte el nézeteit. Kimondatlanul is a szélsőjobb visszaszorítását szolgálta egy másik zsinati döntés, amely a lelkészi munkát összeférhetetlennek nyilvánította a parlamenti képviselőséggel és a párttagsággal.
A MIÉP-es érzelmű reformátusok további térvesztését hozta a 2002-es tisztújítás: idősebb Hegedűs Lóránt a dunamelléki egyházkerületben is elvesztette pozícióját, helyette Bogárdi Szabó Istvánt választották püspökké.
Bár a „kis Hegedűst” az ominózus cikk kapcsán az állami bíróság felmentette a közösség elleni izgatás vádja alól, Bogárdi Szabó István, az új dunamelléki püspök nem elégedett meg ennyivel: úgy találta, hogy a jogilag amúgy korrekt ítélet nem ad erkölcsi felmentést, és – mivel „egyházunk tisztessége és becsülete megrendítő módon megkérdőjeleztetik és besároztatik” – bocsánatkérésre szólította fel a lelkészt. (Kevés sikerrel…)
Idén két egyházi eljárás is indult ifjabb Hegedűs ellen. Az első tavasszal, amikor a lelkész gyülekezetének Szabadság téri központja helyet adott a több országból kitiltott, a holokauszt megtörténtét tagadó David Irving brit történész könyvbemutatójának. A második vizsgálat új keletű: október 23-án ifjabb Hegedűs ismét egy szélsőjobbos rendezvény főszereplője volt a Szabadság téri templomnál. Még egyik eljárás sem ért véget, de a zsinat megerősítette állásfoglalását, amely elítéli a nyílt vagy burkolt antiszemita megnyilvánulásokat.
Hiba lenne azt a látszatot kelteni, mintha a református egyházban kizárólag ifjabb Hegedűs Lóránt kacérkodna szalonképtelen eszmékkel. A jobbikos Magyar Gárda nyár végén tartott avatóünnepségén például Csuka Tamás volt tábori püspök, nyugalmazott dandártábornok is felszólalt, és arról értekezett, hogy a gárda árpádsávos zászlaja jelentsen félelmet mindazoknak, akik akár csak a kisujjukat megmozdítják Magyarország ellen. (Ezt az epizódot is református egyházi vizsgálat követte: Csuka Tamást, aki utóbb bocsánatot kért, elmarasztalták.)
A szélsőjobboldali Magyar Gárda támogatói között egy katolikus pap és egy evangélikus lelkész is felsorakozott. A katolikus és az evangélikus egyház is elhatárolódott, hangsúlyozva, hogy a lelkipásztorok egyházi engedély nélkül cselekedtek. Az evangélikusok kinyilvánították, hogy mindent elutasítanak, ami a „legkisebb mértékben is a nemzetiszocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal”.
A nyilatkozatokból kezdetben úgy tűnt, az egyházaknak nincs lehetőségük megakadályozni papjaik vagy lelkészeik nemkívánatosnak tartott közszerepléseit. Aztán kiderült, hogy mégis van: a Magyar Gárda következő – októberben, a Hősök terén tartott – avatásán egyik felekezet képviselője se jelent meg.
A nagy keresztény egyházak közül leginkább a katolikus igyekszik elkerülni, hogy a belső, adott esetben politikai nézetkülönbségek nyilvánosságot kapjanak. Közvetett, de egyértelmű üzenet a szélsőjobboldal felé, hogy a zsidóság és a katolikus egyház képviselői újabban egyre több fórumon keresik a közös hangot.
Miroslav Vlk prágai érsek a közelmúltban a tiltakozók élére állt, amikor a neonácik a régi zsidónegyedben akartak vonulni. Nálunk még egyetlen katolikus méltóság se szánta rá magát ilyen demonstratív lépésre, de legalább a kulisszák mögött történik valami. Az egyik szentendrei templomról az egyházi elöljáró levetette a szélsőjobb jelképének számító árpádsávos zászlót, és egyházi nyomásra volt kénytelen távozni posztjáról a budakeszi katolikus gimnázium igazgatóhelyettese, aki egy „hagyományőrző túra” alkalmával náci egyenruhát viselt.
