Forrás: Magyar Rádió

Spanyolország azt fontolgatja, hogy visszavonja a Biztonsági Tanácsban az Irakról szóló újabb, amerikai-brit-spanyol indítványt. Az orosz külügyminiszter ismét megerősítette, hogy Moszkva vétót fog emelni. Közben a CNN értesülései szerint az iraki hadsereg egyes részei a kapitulációról tárgyalnak az amerikaiakkal.

Amerikai megbízottak állítólag az iraki hadsereg részleges megadásáról tárgyalnak bagdadi katonatisztekkel – jelentette a CNN hírtelevízió. A csatorna értesülései szerint az iraki hadsereg egyes alakulatai készek a kapitulációra. A televízió információit nem erősítették meg.

Közben Spanyolország azt fontolgatja, hogy visszavonja a Biztonsági Tanácsban az Irakról szóló újabb, amerikai-brit-spanyol indítványt. A spanyol külügyminiszter Párizsban tárgyalt francia kollégájával a Bagdadnak ultimátumot adó második határozat megszavazásának esélyeiről.

Ana Palacio szerint a kilátásba helyezett francia vétó elkerülhetetlenül kárt okozna a világszervezetnek, így a javaslat visszavonása még akkor is ésszerű lépés lenne, ha a voksoláson egyébként többségi támogatást kapna a határozat.

Washington szerint ugyanakkor kimerülőben vannak a diplomácia lehetőségei az iraki válságban. Ari Fleischer fehér házi szóvivő azt mondta: Bush elnök nem fog újabb és újabb haladékot adni, és Szaddám Huszeinnek nagyon kevés ideje maradt választani a teljes leszerelés és a háború között. A szóvivő arról nem beszélt, hogy mikor várható szavazás az ENSZ Biztonsági Tanácsában az újabb határozatról, amelyben a tervek szerint ultimátumot intéznek Irakhoz a tömegpusztító fegyverek leszerelésére.

Moszkva vétót emel

Az orosz külügyminiszter megerősítette, hogy Moszkva vétót fog emelni az ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikai-brit-spanyol határozattervezet ellen. Igor Ivanov ezúttal Teheránban beszélt erről, ahol a kétoldalú nukleáris együttműködésről is tárgyalt, és kijelentette: Iránnak nem áll szándékában nukleáris fegyvert gyártani. Közben Irak moszkvai nagykövete arról nyilatkozott, hogy Putyin orosz elnök az iraki válság békés megoldására tett erőfeszítések fokozását ígérte Szaddám Huszeinhez intézett üzenetében. A nagykövet cáfolta azokat a híreket, hogy Bagdad tömegpusztító fegyverek célba juttatására alkalmas robotrepülőgépekkel rendelkezne.

Komolyan befolyásolhatja az orosz-amerikai viszonyt, ha Oroszország megvétózza az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irak számára ultimátumot jelentőamerikai-brit-spanyol határozat-tervezetet. Ezt az Egyesült Államok moszkvai nagykövete jelentette ki az Izvesztyija című napilapnak. Alexander Vershbow burkoltan célzott arra, hogy meghiúsulhatnak a tervezett amerikai befektetések az orosz energetikában, és visszamondhatják az amerikai megrendelést egy új orosz űrhajó megépítésére is. Moszkvában egyébként egyre kevesebb esélyt látnak arra, hogy az amerikai-brit-spanyol javaslat egyáltalán a Biztonsági Tanács elé kerül.

Az irakiak felrobbanthatják az olajkutakat

A kurdok-lakta észak-iraki területeken megjelent az első 50 amerikai katona, immár a nagyobb bevonulás előkészítésére, amire persze az irakiak is készülődnek, egyebek közt az olajkutak tervezett felrobbantásával. A Magyar Rádió helyszínen tartózkodó tudósítóját, Marosi Antalt kérdeztük.

– Valószínűnek tűnik, hogy Szaddám Huszeinék valamiképpen szeretnék az olajkutakat megóvni olyan értelemben, hogy akár fel is robbantják őket az amerikaiak elől. Mit lehet erről tudni?

– Kedden jártam egészen közel Kirkukhoz, 20 perc autóút kellett volna még ahhoz, hogy odaérjek, lángoló olajkútnak a füstjét lehetett látni a dombok mögött. Ez egy teljesen véletlenszerű esemény volt, egy technológiai hiba következtében robbant ott föl valami. Viszont elmondták a helybeli katonák, hogy Kirkuk környékén az olajkutakat körülárkolták, ezekbe az árkokba igazából semmire sem használható, viszont nagyon jól égő olajszármazékokat engedtek, ami ugye azt jelenti, hogy egy esetleges támadás esetén meggyújtva őket, részben kárt lehet tenni az olajmezőben, részben pedig az így keletkező füstben meg lehet téveszteni a célt kereső amerikai pilótákat.

Növekvő franciaellenesség az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban egyre kevésbé kelendőek a francia termékek. Az ok az európai ország háborúellenes politikája, amelyet az amerikaiak egyenesen Amerika-ellenesnek tartanak.

Meghalt a french fries, éljen a freedom fries. Ugyanez teljesen magyarul: meghalt a hasábkrumpli, éljen a hasábkrumpli. S minderről az Egyesült Államok képviselőházában döntöttek, mégpedig komoly politikai okból.

Azt amit nálunk hasábburgonyának, vagy ha úgy tetszik olajban sült krumplinak neveznek, azt az amerikai angolban a konyhai metódus eredeti helyéről elnevezve, french friesnak, francia burgonyának hívják. Pontosabban hívták hivatalosan is egészen a keddi napig. A gyakorlatban a washingtoni és a vidéki amerikai vendéglősök körében már hetek óta kezdték változtatni az elnevezést a menülapokon, mintegy jelezve, hogy a hazafias érzemű szakácsok és vendéglőtulajdonosok tiltakoznak Franciaország szemükben Amerika-ellenes és iraki diktátor-barát politikája miatt.

Egyébként sok helyütt nyilvánosan a kanálisokba öntötték a francia borpalackok tartalmát, nem beszélve arról, hogy némely csemegeboltosok kénytelenek állandóan panaszkodni amiatt, hogy nem fogy a francia sajtkészletük. Mindenesetre az alulról jövő kezdeményezés hallatlan mértékben terjed országszerte, eszerint a frenchfries-t át kell keresztelni freedom fries-zá, magyarul szabadság krumplivá.

A legújabb döntő jelentőségű fordulat a témában az, hogy Egyesült Államok képviselőházának többsége megszavazta, hogy a törvényhozás épületeinek vendéglátóhelyein és büfékben mostantól legyen a frenchből, freedom, franciából szabadság. A két utóbbi szó ugyanis, itteni vélemények szerint, egymásnak ellentmondó jelentéssel bír.

Kiürítették hazánk bagdadi nagykövetségét

Átmenetileg teljesen kiürítették Magyarország bagdadi nagykövetségét. Tóth Tamás külügyi szóvivő újságíróknak elmondta: a február végén Irakban maradt két magyar diplomata sem tér vissza állomáshelyére onnét, ahová a futárpostáért utaztak el. A konzuli feladatokat ideiglenesen a damaszkuszi külképviselet látja el. A külügyminisztérium továbbra is azt tanácsolja, hogy magyar állampolgárok ne utazzanak Irakba, Szaúd-Arábiába, Kuvaitba, Szíriába, Jordániába, Libanonba, Izraelbe, a Palesztin Nemzeti Hatóság területeire és Törökország iraki határvidékére.

Az EU nem száll be az újjáépítés költségeibe, ha ENSZ meghatalmazás nélkül indít háborút az USA

Az Európai Unió kivonhatja magát az iraki újjáépítés finanszírozása alól, ha az Egyesült Államok ENSZ-felhatalmazás nélkül indít háborút. Erre az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős biztosa figyelmeztetett Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén. Chris Patten szerint a háború veszélyes következményei közé tartozhat a terroristatevékenység felélénkülése, főleg akkor, ha Washington nem tesz többet az izraeli-palesztin megbékélésért

Az arab országoknak legalább 110 milliárd dollárjukba kerülne az Irak elleni háború

Egy szaúdi közgazdász szerint az arab országoknak legalább 110 milliárd dollárjukba kerülne az Irak elleni háború. A szakember úgy véli: a magánszektor szenvedné el a legnagyobb kárt a termelés visszaesése és az idegenforgalmi bevételek csökkenése miatt. Ezen túl az arab országoknak növelniük kellene biztonsági kiadásaikat, gondoskodniuk kellene a menekültekről, és helyre kellene állítaniuk a megrongálódó infrastruktúrát. A közgazdász szerint mindezt nem tudnák ellensúlyozni az olajból származó eddigi többletbevételek, ráadásul a legtöbb elemző szerint egy gyors lefolyású háború után az olaj árának gyors csökkenése várható.

Újabb iraki diplomatákat utasítottak ki Romániából

Románia a hétvégén öt iraki diplomatát utasított ki az országból, és szerdán újabb iraki állampolgárokat szólított fel távozásra

Miután a hét végén Irak bukaresti nagykövetségének öt diplomatáját nem kívánatos személynek nyilvánították és kiutasították Romániából, kedden hét iraki állampolgárt kísértek be a rohamrendőrök a nemzetközi repülőtér határrendészetének átmeneti szállására, ahol megkapják a kitoloncolásukra kiállított dokumentumot.

A hét középkorú, üzleti tevékenységet folytató férfi fellebbezni akar a döntés ellen, ugyanis évek óta Bukarestben élnek, néhányan közülük román feleséggel alapítottak családot. Mint mondják, az iraki diplomáciai testülettel fenntartott kapcsolatuk miatt figyeltek fel rájuk a román hatóságok, pedig ők csak okmányaik meghosszabbításáért, megszerzéséért fordultak a képviselethez.

A román belügyminiszter szerint még jó néhány iraki állampolgárnak el kell majd hagynia Romániát, mert a titkosszolgálatok több személyt kémkedéssel gyanúsítanak. Csak olyan irakiakról van szó, akik törvénytelen tevékenységükkel Románia nemzetbiztonságát veszélyeztetik – mondta a román belügyminiszter.

Hétfőn egy Frankfurtból érkező iraki állampolgárt nem engedtek belépni Románia területére és sajtóhírek szerint Irak bukaresti külképviseletén már csak egyetlen diplomata, a nagykövet maradt. Az újságok beszámolnak arról is, hogy a román információs hivatal az év elején mintegy 3000 iraki állampolgárt tartott megfigyelés alatt, közülük azóta 1200-an már elhagyták Romániát.

P.Szabó József, Zentai Péter (Washington, Moszkovits János (Bukarest), MR

Comments are closed.