Forrás: Híradó

Debreczeni József beszélgetőtársai: Somogyi Zoltán és Karácsony Gergely

A műsorvezető Debreczeni József: Hát akkor a szokásos koreográfia szerint nézzük a holnap megjelenő hetilapokat! Ott van a 168 címlapján látható politikus, egy Kósa Lajos interjút tartalmaz a lap. A Figyelő Raskó György agrártőkés portréjával indít, akinek hát persze volt köze a politikához meg talán lesz is, illetve egy figyelemreméltó közlés még a lapban a Huszonnegyedik órában címmel, a Figyelő és Political Capital országjelentése. A Demokrata a magyar-amerikai űrhajóst teszi a címlapra, Bencsik Andrásnak van egy figyelemreméltó vezércikke, amelyben kérdőjellel ugyan, de genocídiumnak nevezi az SzDSz-es egészségügyi reformot, illetve atomcsapással fölérőnek az SzDSz tevékenységét. A Magyar Narancs Fullajtár Andreával szerepel a címlapon, az Alkotmánybíróság ellentmondásai címmel van egy részletes elemzés a taláros testület eddigi ítéleteiről a népszavazás kapcsán, illetve egy Pusztai Erzsébet interjú- A Heti Válasz Havas Henrikkel, egy nagyon érdekes interjúval jelentkezik, a HVG pedig a kiterjesztett vagyonvizsgálatok tárgykörét teszi a címlapra, illetve a Mediánnak van egy, különösen a politikusok népszerűségét tekintve figyelemreméltó adatokat tartalmazó elemzése a lapban.

Én azt javaslom, hogy kezdjünk a hétfői parlamenti üléssel, a holokauszt emléknappal, tudniillik olyan történt, amire fél éve nem volt példa. Gyurcsány Ferenc egy előre bejelentett beszédét, bent maradva végighallgatta a Fideszes frakció, tehát elmaradt a kivonulás, mi több, a miniszterelnöknek egy kiáltványát is elfogadták, az aláírásukat helyezték kilátásba. Tulajdonképpen legitimálták kétszeres értelemben is ezzel az általuk egyébként nemkívánatosnak, van egy nem létezőnek tekintett miniszterelnököt.Az a kérdésem, hogy szerintetek egy egyszerű kibicsaklása, megbicsaklása történt ennek a Fideszes bojkott politikának, vagy esetleg egy újfajta politikai stratégia előszele lehet ez az esemény? Mit gondoltok erről?

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – A holokauszt emléknap, az a Fidesz hívta létre, életre, a Fidesz törvényhozása útján vagy Fideszes többséges törvényhozás útján került be a köztudatba és lett egy nagyon komoly emléknap. Tehát ilyen szempontból semmi sem indokolja, hogy kint maradjanak a Parlamentben egy ilyen helyzetben.

Debreczeni József.: – Hát csak a nem kívánatos miniszterelnök.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – Nyilvánvaló, hogy nem a miniszterelnökről szólt ez a nap, hanem a holokauszt megemlékezésről, és nyilvánvaló hogy a Fideszes politikusok is így értelmezték a helyzetet. Ha innen kimennek, az közbotrány, ha bent maradnak, akkor nem Gyurcsány Ferenc miatt maradnak bent, hanem a holokauszt emléknap alkalmából. Tehát ebből a szempontból semmilyen újdonság nem volt, Kicsit hasonlóak voltak a hírek ahhoz, amikor voltak olyan hetek, hogy Gyurcsány Ferenc nem beszélt és akkor az volt a nagy érdekesség a médiában, hogy az ellenzék bent maradt nem vonult ki. Én ezt egy kicsit ehhez a helyzethez tudom hasonlítani, talán úgy vették, mintha nem is beszélne a miniszterelnök.

Debreczeni József.: – Hát azzal a különbséggel – bocsáss meg -, hogy most bent maradt a miniszterelnök, de világosak az érvek, amiket mondasz.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – A másik fontos dolog, hogy ebben a politikai helyzetben, ami ma Magyarországon kialakult és teljesen egyértelműen kiderült, hogy mondjuk azok, akik felégették a televízió székházát és különböző botrányos cselekedetekre ragadtatják el magukat az utcán, azok messze nincsenek többségben a magyar választói közönségben, néhányezer emberről beszélünk, miközben a magyar választók többsége nagyon elégedetlen a kormánnyal, ugyanakkor viszont ezt a fajta radikalizmust elutasítják. És a Fidesznek, amelyik talán népszerűségéről jobb, ha Gergő beszél, tehát jóval de jóval népszerűbb, mint az MSZP, egyáltalán nem érdeke, hogy ezzel néhányezer, szimbolikusan is akár bármilyen tekintetben, ezen néhányezer randalírozó mellé álljon. Tehát nem érdeke. Nekik az elégedetlen szavazói többség mellett érdemes pozícionálni magukat, és abban a tekintetben mondjuk egy holokauszt emléknapnak a megítélése teljesen természetesen azt jelenti, hogy mindenben egyet kell érteni a kormányoldallal. Itt közösen kell fellépni a szélsőséges tendenciákkal szemben, ami érthető módon most itt néhány, ma Magyarországon aktuálpolitikailag, néhányezer embert jelent az utcán.

Debreczeni József.: – Annyit hadd szóljak még közbe, mielőtt beszélsz, hogy azért érdekes ez a dolog, meg azért pikáns, mert hogy egy olyan nyilatkozatot is elfogadtatott Gyurcsány a Fidesszel, amelyik – hogy mondjam – általánosságban olyan passzusokat tartalmazott, hogy a szélsőséges csoportokkal való mindenféle közösségvállalást el kell ítélni. Hogy a szavakkal kezdődött annak idején is az agresszió, tehát amit a Timesnek nyilatkozott konkrétan nevesítve a Fideszre, hogy nem határolódik el ezektől a csoportoktól, összemossa a határokat, satöbbi, satöbbi, most általánosságban megfogalmazta ezt az igényt és a Fidesz pedig most hát kényszerhelyzetbe került, el kellett, hogy fogadja. Tehát elég kínos helyzet volt. Utána közölték is aztán, némiképp ellentétben azokkal a logikus érvekkel, amiket mondtál, hogy ez csak egy egyszeri alkalom volt és természetesen legközelebb megint kivonulnak a Parlamentből.

Somogyi Zoltán, Political Capital.:- Az egyetértés azzal, amit én mondok, mert azt mondtam, hogy nem volt változás.

Karácsony Gergely, Medián.: -Én nem tudom hogy van-e. Elképzelhető, hogy azért a Fidesznek meg fog változni ez az irányú politikája, tehát én azt gondolom, hogy hosszú távon, hogyha abból indulunk ki, hogy 2010-ben lesz választás, mert én ezt tartom valószínűnek legközelebb, akkor szerintem a Fidesznek hosszú távon ez egy csapdahelyzet, amit állított, hogy mindig kivonulnak, amikor a miniszterelnök beszél. Ez nem hiszem, hogy tartható hosszú távon. Valószínűleg előbb-utóbb a miniszterelnökkel kapcsolatos elég lesújtó vélemények is azért csak meg fognak változni, tehát nem valószínű, hogy egy évvel, mondjuk egy év múlva is ennyire lent lesz a miniszterelnök népszerűsége. Ismerjük ennek a dinamikáját, amikor vannak ezek az intézkedések, amilyen például a Bokros-csomag volt, akkor is a miniszterelnök népszerűsége mélyponton volt, és utána mégiscsak elindult fölfelé.

Akkor egészen máshogy fog ez működni, tehát még az is lehet, hogy egy mártírt csinálnak a miniszterelnökből szándékukkal ellentétesen is azzal, hogy kivonulnak. És azért annyit mondjunk el, hogy azért az nagyon rossz lett volna, hogyha a Fidesz most is kivonul a Parlamentből és nagyon helyes, hogy ez nem így történt. Tehát akkor egy olyan nagyon, olyan politikai vitát generáltak volna, nem szándékosan is akár, ami hát nagyon nem hiányzik ennek a társadalomnak.

Debreczeni József.: – Egy nagyon kínos látszat keletkezett volna, amit lehetetlen megmagyarázni, főleg a nyugati közvéleménynek.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – Hát igen, ugye. A közlemény, amit közösen alá kellett írni, hát az sem egy egyeztetett közlemény volt. Tehát abban azért van igazság az ellenzéki kritikában, hogy ha valamit öt párt akar aláírni, akkor nem árt, hogyha előtte egyeztetnek. Egyébként még a rendszerváltás első éveiben

Debreczeni József.: – Gyurcsány kihasználta és kényszerhelyzetbe hozta őket, kihasználta ezt a lehetőséget.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – Hát igen, hogy hogy változik a magyar politika. Mert még a rendszerváltás első éveiben azt hiszem te ott ültél a Parlamentben akkor, amikor még bármilyen komolyabb külpolitikai álláspontot bejelentett a kormány, egy külpolitikai vitanapon előtte az egész szöveget egyeztette az ellenzékkel. Tehát ahhoz képest, hogy alakul ilyen irányban a politika, de mindenesetre egy olyan helyzetbe hozta az ellenzéket, hogy hátha esetleg ebből van valami konfliktus, és méltatlan lett volna egyébként a helyzethez. Tehát teljesen normális reakció volt az, hogy tulajdonképpen ilyen helyzetben mindent ünnepélyesen alá kell írni, és el kell fogadni, egy normális országban valószínűleg így működik, tehát ezzel az égvilágon semmi probléma nincsen.

Ami meg a Fidesz politikai taktikáját illeti, hát ugye jön még egy elnökválasztás meg alelnökválasztás a Fideszben, és utána változhat a hangulat. Egyébként ebben látszik, hogy bár nem nyilvánosság elé hozott és nem annyira deklarált, de van vita a Fideszen belül, hiszen az elmúlt időszakból számos olyan dolgot tudunk mondani, amit Fideszes politikusok így vagy úgy megszavazták, tehát támogattak valamilyen módon. Most csak egy példát hadd mondjak, mondjuk az új jegybankelnöknek a bizottsági meghallgatása, teljes egyetértés volt, Varga Mihály megszavazta az új jegybankelnököt. Tehát ilyen típusú együttműködés, az az igény a Fideszen belül, hogy szakpolitikai vitákat kezdjenek folytatni a kormánnyal, az is megvan, erre is tudunk számos példát mondani, miközben Orbán Viktor halad egy másik pályán és még mindig nem tért le arról, hisz

Debreczeni József.: – Éppen ezt akartam mondani, hogy úgy tűnik, hogy másként kommunikálnak, és egyre inkább másként viselkednek a Fidesz bizonyos, azt nem mondom, hogy meghatározó politikusai, de ismert és markáns politikusai, illetve Orbán Viktor, Navracsics és Pokorni azok, akik tényleg egymás után

Gondolok a múlt heti, Heti Válasz interjúra is, ahol Pokorni tulajdonképpen egy parlamentáris politikának, egy klasszikus parlamenti ellenzékiségnek a koncepcióját fogalmazta meg. Nem véletlen talán, hogy most is Pokorni meg Navracsics voltak a szereplők ebben a hétfői ügyben. Nem arra gondolok, hogy Navracsics rosszul lett, hanem Pokorni mondott beszédet és a Navracsics jelentette be, hogy aláírják a kiáltványt, miközben Orbán úgy tűnik nekem, hogy változatlanul a régi lovon lovagol, a népszavazást akarja átvinni és az OVB-t támadja, és a kormánytöbbségtől remél támogatást egy olyan törvénymódosításhoz, amelynek a végső célja, vagy amellyel a végső célja a kormány elkergetése, ahogy mondta március tizenötödikén. Ezt a feszültséget, hogy látjátok?

Karácsony Gergely, Medián.: – Én, hogyha megint a választó felől közelítek, mint ahogy általában szeretek onnan közelíteni, akkor azt látom, hogy lehet, hogy a Fidesz stratégiája megmarad, de a közhangulat az már egy másik vágányon megy. És az az érdekes, hogy a Fidesz népszerűsége akkor ugrott meg az őszödi beszéd óta, amikor a Fidesz nem ezt a stratégiát követte, amit te most mondasz, tehát ezt nagyon konfrontatív stratégiát. Amikor vagy azért mert éppen karácsonyi szünet volt, és az emberek nem foglalkoztak a politikával, vagy éppen tényleg a Fidesz mondjuk kevésbé az utcai politizálás eszközéhez nyúlt, akkor mindig megugrott a népszerűsége. S most is ezt látjuk, hogy igazából nem rosszabb a gazdasági várakozások, az embereknek a gazdasági várakozásai, nem lett rosszabb, pesszimistább a közvélemény vagy elégedetlenebb, és a Fidesz mégis szárnyal. Most a Fidesz a teljes népességben nálunk 41 százalékon áll, ami mondjuk párt nem volt 41 százalékon. Tehát ez egy nem csak egyszerűen vezet a Fidesz most

Debreczeni József.: – Ez komolyan, ez egy történelmi adat, tehát a 38-as óta

Karácsony Gergely, Medián.: – Hogy ha azt az időszakot vetjük össze, amit össze lehet vetni, tehát ezt a kvázi kétpártrendszer időszakát, mondjuk a 2002-es választás óta, akkor volt már olyan, hogy az MSZP ennyire lent volt, mint most, tehát ilyen már volt, ami azt is mutatja, hogy azért innen még föl lehet állni, tehát volt erre már példa. Viszont, hogy ennyire vezetett a Fidesz az MSZP előtt, olyan nem volt az előző ciklusban, és most már ez a második hónap. Viszont ez a változás a politikus népszerűségből ki lehet következtetni, hogy mivel függhet össze, mert itt lehet látni, a Pokorni Zoltán népszerűsége, aki egyébként nem szerepelt különösebben sokat ebben az időszakban, hogy az hét pontot emelkedett három hónap alatt, a Navracsicsé ötöt, és hosszú évek óta nem volt olyan, hogy nem Orbán Viktor volt a legnépszerűbb Fideszes politikus.

Debreczeni József.: – Tehát azokról van szó, akik éppen ezt a parlamentáris alternatívát pedzegetik, ugye?

Karácsony Gergely, Medián.: – Igen. Ami nem csak inkább arról szól, hogy a közvélemény most úgy néz a Fideszre, mint ami képes kanalizálni a kormánnyal kapcsolatos elégedetlenségeket, de nem lép túl azon a küszöbön, amitől nagyon sok választó megijed és visszakoz. Ez történ egyébként az őszödi beszéd után, amikor – ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni – nem az MSZP népszerűsége, hanem a Fideszé esett vissza, méghozzá igen drámai mértékben, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy azért ez a nagy tábor, az még nem egy tábor tulajdonképpen.

Ez a sok szavazó, aki most a Fidesz mellett áll, ezek nem Fideszesek abban az értelemben, hogy minden elemében átveszik a Fidesz retorikáját. És folyamatosan mérünk olyan adatokat, amikor lehet látni, hogy ez a fajta konfrontatív politika hogyan osztja meg a Fideszes szavazótábort. Mondok egy példát. Mondjuk az Árpádsávos zászlókról volt egy kis felmérésünk, és hát ott lehetett látni, hogy a Fidesz szavazók egyharmada azt gondolja, hogy ennek azért van valami köze a nyilasuralomhoz. Vagy a kordonbontásnál, megint volt egy egyharmad a Fidesz szavazókon belül, akik azt mondták, hogy ez nem volt helyes. Általában, ez az utcai politizálást én nem szeretem, én is mindig ezt használom, mert folyamatosan arról beszélünk, hogy ez milyen csúnya dolog, de hát nyilván az utcai politizálásnak is megvan a maga helye, de az, hogy a politizálásra ne a Parlamenten legyen a hangsúly, hanem ezen túl, ezt folyamatosan lehet mérni, hogy ez megint megosztja a Fidesz szavazókat. Tehát azt lehet látni, hogy minél inkább a Fidesz olyan témákban exponálja magát, amik szimbolikusak, a szó szoros értelmében pártpolitikailag és nem valamilyen gazdasági elégedetlenségből származik, az mindig erodálja ezt a bizonyos új többséget.

Ugye a Fidesz amikor bevezette ezt a fogalmat, akkor éppen arról beszélt, hogy ezek nagyon különböző szavazók, akiket egy programmal majd össze kell fogni. Egyelőre ez a program ugye készül, az biztos, hogy azt a nagy tábort, azt a nagy szavazómennyiséget, ami a Fidesz mögött áll most, az hosszú távon nem fog magától ott maradni, főleg akkor nem, hogyha a bombázók, vagy legalábbis néhányan elérjük őket olyan üzenetekkel, amik megosztják őket. Tehát ez a kérdés, hogy lesz-e egy olyan program, ami nem csak egyszerűen az elégedetlenség programja, hanem az alternatíva programja.

Debreczeni József.: – Na de én úgy látom, hogy Orbán erre egyelőre nem mutat hajlandóságot. Ez a feszültség hogyan oldódhat? Vagy el tudod képzelni például, hogy Orbán tényleg visszamegy rendes parlamenti politikusnak, és egy alternatív kormányzati programot fog hirdetni?

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – A Political Capital régóta mondja azt és elemzi azt a helyzetet, hogy Orbán Viktornak a politikai stratégiája külön úton fut a Fidesz érdekeitől és ennek egyszerűen az az oka, hogy jelen pillanatban neki a Fideszen belül, és ráadásul ezen belül is a Fidesz párttagokon belül kell megerősítenie a pozícióját. Tehát el kell velük hitetni, hogy itt egy olyan ellenféllel szemben állnak, amely ellenféllel szemben a radikális út, vagy a kemény út, vagy a kemény fellépés a megoldás. És ráadásul már az első lépések, amikor Orbán Viktor fellépett Gyurcsánnyal szemben ultimátumszerűen, azok előrejósolták, hogy nagyon nehéz lesz majd ebből az ultimátumból kijönni. Tehát ultimátumból csak úgy lehet kijönni, ha újabb ultimátumot adunk, és ennek a sok-sok ultimátumnak, ugye volt azt hiszem először a hetvenkét óra, aztán voltak még egyéb olyan dolgok, amiben megpróbálták Gyurcsány Ferenc minél hamarabbi elmozdítását, és ebből való kijövetel maga a népszavazás gondolata, illetve a népszavazásnak a feszegetése. Hiszen mondjuk, ahogy mondjuk az önkormányzati választás a beígértekhez képest nem volt harmadik forduló, úgy kellett ígérni valami újat, hogy majd lesz valami pont, amikor Gyurcsány mindenképpen távozik.

A Fidesznek több okból nem ez az érdeke. Egyrészt nem érdeke, hogy ennyire merevvé tegye a politikáját, tehát olyan dologról népszavaztasson majd sok idővel később, amelyet esetleg adott esetben az emberek már rég elfogadtak. Mondjuk ilyen például, hogy gyógyszereket lehessen kapni a benzinkutaknál, mondjuk egyet mondjuk, a patikaliberalizáció esetét.

A másik, hogy egyáltalán nem érdeke a Fidesznek egy ilyen kormánnyal szemben nagyon radikálisnak lenni, hát egyszerűen csöndben kell maradni és meg kell mutatni, nézzétek meg emberek, ilyen a kormányotok. Minden olyan esemény, minden olyan radikalizmus, ami inkább ezek az Árpád-sávos ügyek, stb. felé terelik a figyelmet, az sokkal inkább a kormánynak jó, mert most jelen pillanatban a kormány nem teljesít úgy, hogy ha ránéznek a választók, akkor úgy örülnek neki. Innentől kezdve hagyni kellene a választókat, hogy nézegethessék a saját kormányukat.

Debreczeni József.: Tehát akkor azt lehet föltételezni, hogy az elnökválasztás lezajlása után, mármint a Fideszes elnökválasztás után Orbán esetleg szintén visszaáll egy másfajta kerékvágásba.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – Igen. Én nagyon erősen ezt jósolom, hogy neki már nem lesz annyira érdeke ez a fajta hangulatkeltés, lehet egy másfajta megoldást választani. Ugyanakkor sok mindenből nehéz visszajönni. Tehát például most beszélgettünk a parlamenti nem jelenlétről. Ha egyszer történt volna meg szimbolikusan, az egy esemény lett volna. Így, hogy már nagyon régóta, én azt mondom, hogy nagyon régóta kint van a Fidesz, innentől kezdve már bármilyen visszajövetel a vereség képzetét mutatja.

Karácsony Gergely, Medián.: – Azt tegyük hozzá még az eredetei kérdésedhez a programpontokkal kapcsolatban, hogy mai újsághír, hogy a Fidesznek most még nem lesz programja, de lesz egy Orbán Viktor, egy elnöki program, egy alapvetés, ami a kormány politikájával szemben megpróbál egy ideologikus, valamilyen filozofikus választ adni. Tehát úgy tűnik, hogy azt a hiányt azért a Fidesz érzi, hogy valamilyen választ kell adni erre a programra és itt azt is tegyük hozzá, hogy ráadásul a közvélemény nagyon sok szempontból elfogadta a reformok szükségességét, sőt még a megszorításokét is. Tehát egy olyan kritika, ami azt mondja, hogy oké, a költségvetést rendbe kell rakni, de ezt lehetett volna másképp, sokkal jobban csinálni, vagy az, hogy kellenek reformok, de nem pont így.

Persze a Fidesz mond ilyesmit is, de az egyszerű választó számára mégis az a totális konfrontáció vagy a hátat fordítás üzenete jön át elsősorban, miközben a közvélemény valahol a kettő között van, egy árnyaltabb kritikával lehetne szerintem igazából megtartani azokat az elégedetleneket, akik most érzik azt, hogy a kormány nem azon az úton megy, ahol ők szeretnék ezt látni.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – És ebből a szempontból egyik népszavazás sem igazán jó a Fidesznek. Tehát a vizitdíjat ellenzi a maga háromszáz forintjával, akkor az egész egészségügyi reformot elleneznie kell minden elemében

Debreczeni József.: – Hát, ezt meg is teszi egyelőre.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – A tandíj esetében is ugye, hát igen, ez mondjuk egy stratégiaválasztásnak is a kérdése, ami már egyébként a 2006-os választáson is fontos volt, hogy van-e kádári Magyarország vagy nincs már. Ez egy nagyon fontos kérdés, a Fidesz számára is felvetendő kérdés, hogy tényleg mindent az állam intézzen el, vagy valamit azért magánerőből is meg kell oldani.

Debreczeni József.: – A mostani szlovák miniszterelnök – lehet, hogy már mondtam ebben a műsorban – végül is azzal nyert, hogy ellenzett mindenféle reformot, és ez elég volt a győzelemhez.

Karácsony Gergely, Medián.: – És hát az első intézkedése az volt, hogy a vizitdíjat eltörölték. Tehát igen, a vizitdíj, abban azért én is érzek egy politikai öngyilkossági kísérletet, tehát

Debreczeni József.: – Mármint a mostani kormány részéről?

Karácsony Gergely, Medián.: – Igen, igen, igen. Tehát most nem akarom Horn Gyulát idézni, de ugye ő mondta azt, hogy a népnevelési szándékkal volt bevezetve, más dolog, hogy a Bokros-csomagnál aztán végképp voltak ilyenek. Tehát az ő kormánya is csinált ilyeneket.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – Ezek nagyon relatív kategóriák.

Karácsony Gergely, Medián.: – Persze.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – Egyrészt a szlovák kormány

Karácsony Gergely, Medián.: – De azért háromszáz forintért az ember nem a szlovák kormány

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – A szlovák kormányfő ugye nem nyert egyedül. Tehát meg kell nézni azt a koalíciót, amelyben két vállalhatatlan párttal együtt kormányoz. Tehát az mondjuk egy elég érdekes, európai szinten is érdekes figuráció már, hogy a De ugyanakkor, hogy mennyire relatívak ezek a dolgok, két példám is van erre. Az egyik a Csehországban az a kampány, amit az orvosok folytattak a Szociáldemokrata Párttal szemben, és minden rendelőben ott volt az a kampány, hogy félünk attól, hogy majd államosítani fogják az egyébként végre privatizált egészségügyet. Tehát amit a választók megszoknak, a megszokás ugye ahhoz próbálnak ragaszkodni, és ami nincsen, attól idegenkednek. Hogyha Nem tudhatjuk, hogy két év múlva ezeknek a változásoknak milyen lesz a hatása, és Amerikában A másik például Amerika, ahol a több biztosítós egészségügyhöz képest a demokratáktól, hogy majd egy biztosítóssá teszi. Tehát ilyen szempontból ezek relatív kategóriák és én azt gondolom, hogy a vizitdíj abból a szempontból szimbolikus, rossz a kormány felé is, mert itt igazából a háromszáz forint a nehezen kommunikálható, hogy ez mi. De rossz egyébként az ellenzék

Debreczeni József.: – No. Úgy hallom benne vagyunk az egészségügyi reformban. Abban a sajátos helyzetben vagyunk – szerintem a Bárándy féle törvényjavaslatot most már ne hozzuk szóba, öt percünk van még -, szóval abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy hat óra körül beszélgetünk most, és mire adásba kerül a beszélgetésünk, addigra lesz új egészségügyi minisztere az SzDSz-nek, illetve hát jelöltje legalábbis.

Karácsony Gergely, Medián.: – Az a furcsa helyzet, amikor tényleg a tévénéző tájékozottabb, mint a politikai szakértők a tévében, igen

Debreczeni József.: – Igen. Tehát azt nem javaslom, hogy a lehetséges jelöltek esélyeit vagy a karakterét latolgassuk, vagy hogy melyik mögött milyen támogatás van, mert tényleg lesz egy eredmény estére. Az viszont figyelemreméltó, hogy úgy tűnik, hogy most a személycserék vannak napirenden az SzDSz-ben, tehát új elnök lett, új szóvivő lett. Esetleg ezt megkérdezném, hogy Eörsiről mint frakcióvezetőről mi a véleményetek. Az új miniszter személye ma föltehetően eldől, illetve Fodor Gábor, mint lehetséges környezetvédelmi miniszter is lebeg, illetve én azt látom, hogy minthogyha az SzDSz a miniszterváltás kapcsán is beleszorulna nagyon ebbe, verbálisan legalábbis, ebbe a több biztosítós kontra egy biztosítós modellbe, vagy a reformnak a puhább változata úgy tűnik, hogy nagyobb többségben van. Tehát a hétvégén volt az MDF-nek egy szakértői tanácskozása, ahol úgy tűnik, hogy az összes párt szemben érvelt az SzDSz álláspontjával. Mit tudtok mondani, anélkül, hogy ismernétek az új minisztert.

Karácsony Gergely, Medián.: – Hát, valóban, arról ne beszéljünk. Ami a több biztosítós rendszert illeti, amiről nyilván szintén ne beszéljünk, mert nem biztos, hogy nekünk erről beszélnünk kell, hiszen ez egy olyan szakkérdés, ami hiába politikailag fölértékelte, a részleteit nem biztos, hogy jól látjuk.

Debreczeni József.: – Az ennek kapcsán kialakuló politikai pozíciót.

Karácsony Gergely, Medián.: – Ezt akarom mondani. Szerintem az az SzDSz-nek nem baj, hogy mindenki ellenzi az ő javaslatát, mert hogyha azt támogatja a lakosság húsz százaléka, mint ahogy egyébként ennél jóval többen támogatják ezt az elképzelést, az még mindig több, mint ahányan százalékon az SzDSz áll. Tehát én azt gondolom, hogy itt kényszerhelyzetben van mind a két kormánypárt, de főleg az SzDSz, aki ha a több biztosítós rendszert valamilyen szinten nem tudja elfogadtatni ebben a ciklusban, akkor nem fog tudni majd mit fölmutatni 2010-ben.

Debreczeni József.: – De erre elég kevés most az esély szerintem.

Karácsony Gergely, Medián.: – Én ebben azért nem vagyok biztos, mert azért a több biztosítós rendszert, szóval nagyon sok mindenre rá lehet mondani, hogy az egy több biztosítós rendszer. És olyan kompromisszumot szerintem fognak tudni kötni a koalíciós pártok, amivel kapcsolatban ez tényleg elmondható. Tehát ennek nagyon sok formája van, és az állam biztos, hogy nem fog kivonulni az egészségügyből. Onnantól kezdve egyébként, hogy maga az OEP, tehát az országos, a mostani egészségbiztosítás megmarad és egy alternatíva, hogy át lehet lépni vagy sem, onnantól kezdve, ha valaki a biztonságra hajt, mint állampolgár, akkor egyszerűen ott marad annál a biztosítónál.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – Nem ártana persze kommunikálni, hogy mit jelent a több biztosítós modell, mert egyelőre egy olyan politikai vitát látnak a választók, amit nem értenek. Maga az egy vagy több, ez önmagában még semmit nem jelent, tehát nem ártana beszélni egy kicsit a részletekről.Ami pedig az SzDSz-nek a miniszterválasztásait jelenti, érdekes új fejlemény volt Demszky Gábor aktivizálódása, aki ugye egyrészt elmondta, hogy Fodor Gábor ne legyen miniszter, elmondta a saját jelöltjét, Horváth Ágnest

Debreczeni József.: – Ez meghökkentőnek tűnik, mert hát neki nincs pártfunkciója, úgy tudom, a főpolgármester.

Somogyi Zoltán, Political Capital.: – Őneki pozíciója van, tehát ő az SzDSz-en belül egy nagyon jó pozíciót nyert el, és ezt be is jelentette, elmondta, ezt is nyíltan elmondta, hogy úgy érzi, hogy Kóka Jánossal együtt az ügyvivő testületben Kóka Jánosék csapata, illetve a budapesti lobby vagy budapesti csapat biztosítani tudja az SzDSz-en belüli többséget. Ez egy elég egyértelmű politikai üzenet arra, hogy ha Kóka gondolja, akkor nem kell itt Fodor Gáborral egyeztetnie, elég Demszky Gáborral. Bár az is érdekes, hogy ő itt most kétfrontos harcot nyitott, mert egyébként az egészségügy miniszter jelöltje, az pont Kóka János alternatív jelöltjéhez képest más. De Fodor Gáborral is szembement. Ez egyébként régi, régi politikai hiba. Tehát ebben lehet rosszul járni is, bár ugye a nézők sokkal okosabbak nálunk, tehát nem tudjuk, hogy ki a miniszter.

Debreczeni József.: – Igen. Hát, akkor azt javaslom, hogy ne is okoskodjunk tovább. Megköszönöm a beszélgetést, a nézőknek pedig a megtisztelő figyelmet.

Comments are closed.