Az izraeli biztonsági kabinet hajnalban elrendelte a libanoni szárazföldi hadműveletek kiterjesztését.
A tanácskozásról kiszivárgott: Izrael mindaddig elutasítja a tűzszünetet, míg megérkeznek a nemzetközi csapatok a háborús térségbe, a 48 órás bombázási moratórium határidejének lejárta után pedig a légierő teljes erővel felújítja csapásméréseit. Közben izraeli harci gépek hajnalban mélyen behatolva Libanon légterébe csapást mértek a Hezbollah állásaira, esetleges áldozatokról egyelőre nem tudni.
Ehud Olmert miniszterelnök kedd este beszédet tartott a kánai tragédia után az észak izraeli települések polgármestereinek, illetve az izraeli és a nemzetközi tv csatornák révén az egész világnak. Beszédében hangsúlyozta, hogy a légicsapások 48 órás részleges felfüggesztése ellenére sincs tűzszünet Libanonban, kijelentette, hogy csak akkor lesz vége a háborúnak, ha megszűnt a rakétaveszély és visszatért a két elrabolt katona. A biztonsági kabinet által elfogadott haditerv szerint a következő napokban a nemzetközi erők megjelenéséig Izrael kiterjeszti dél libanoni szárazföldi offenzíváját, lecsapnak a Hezbollah támaszpontjaira a falvakban, hatalmas buldózerekkel lerombolják a határ menti erődítmények romjait, rajtaütéseket szerveznek a Hezbollah katonái és fegyverei után kutatva.
Jeruzsálemi politikai források szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa várhatóan pénteken tűzszünetre szólítja fel a feleket, ami szombaton lép hatályba, de valószínűleg még néhány napig történhetnek fegyveres összetűzések a dél libanoni területeken. A jelenlegi kiterjedt szárazföldi harcok célja a nemzetközi erők megjelenése előtt a Hezbollah teljes elűzése és infrastruktúrájának felszámolása, mert az országok nem szívesen teszik ki veszélynek katonáikat, egy erős gerilla sereg ellen nem akarnak fegyvereseket küldeni a nemzetközi haderőbe. Ezt jelzi, hogy Condoleezza Rice eleinte 30 ezres egységről beszélt, de legutóbbi nyilatkozataiban már csak 10 ezer katonáról esett szó, és ennek a csapatnak a megszervezése is nehézségekbe ütközik, ugyanis az izraeli hadsereg a vártnál jóval kevésbé sikeres a Hezbollah elleni gerillaharcban.
Közben Izrael lezárta egész Ciszjordániát, terrorista-riadóra hivatkozva. A hadsereg szóvivője szerint komoly riasztást kaptak egy izraeli terület ellen készülő merényletről. A dél-libanoni Kanában történt izraeli mészárlás után több palesztin fegyveres csoport a zsidó állam elleni támadással fenyegetőzött.
A libanoni elnök korábban közölte: elutasítja, hogy NATO vezetésű nemzetközi erőt vezényeljenek az ország Izraellel határos déli részébe, ahogy ezt az Egyesült Államok javasolja. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa független vizsgálatot követelt a Kana kisváros elleni izraeli légitámadás ügyében. Libanonban a mentők az izraeli légitámadások 48 órás felfüggesztése idején nekiláttak a halottak kiemeléséhez, eddig 49 holttest került elő a romok alól.
Rendkívüli külügyminiszteri tanácskozást tartanak ma Brüsszelben az Európai Unió tagállamai a libanoni válság miatt. A rendkívüli értekezlet összehívásával a soros finn elnökség azt akarta jelezni, hogy az unió mindent megtesz a válság megoldására. Megfigyelők nem sok jelentőséget tulajdonítanak a tanácskozásnak, az elmúlt hetek sikertelen uniós próbálkozásai miatt.
Az Egyesült Államok egyelőre nem küld katonákat
George Bush kétnapos látogatáson Floridában tartózkodott és ott alapvetően belpolitikai kérdésekről beszélt, ám a közel-keleti válság háttérbe szorította az amerikai bevándorlási problémákat, vagy a gazdaság helyzetét. Az elnök hétfői, Miamiban elmondott beszédében kitért a közel-keleti helyzetre. Közölte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét ösztökéli majd – még a héten -, hogy lépjen fel a dél-libanoni harcok beszüntetéséért.
Egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok nem küld katonákat abba a több nemzetiségű haderőbe, amelynek feladata a libanoni-izraeli határ stabilizálása lesz, jóllehet, az amerikaiak logisztikai segítséget adnak. Beszédében Bush felsorolt egypár feltételt, amelyet ő világos célnak nevezett és amelyre szerinte feltétlenül szükség van a háború befejezéséhez. Az egyik ilyen feltétel az lenne, hogy Irán szüntesse be pénzügyi támogatását és fegyverszállításait a Hezbollahnak, valamint Szíriának is fel kellene hagynia a terrorizmus támogatásával, illetve tiszteletben kell tartania Libanon szuverenitását. Az elnök egyébként állandó telefonkapcsolatban van Condoleezza Rice külügyminiszterrel, aki hétfőn este érkezett vissza a térségből Washingtonba, a tervezettnél előbb, mert a libanoni kormányfő lemondta a tárgyalásait vele. Rice még visszaindulása előtt, hétfőn délután Jeruzsálemben azt mondta, azt nyilatkozta, hogy még a héten átfogó megállapodás születhet a válság ügyében és ennek a megállapodásnak az értelmében meglesz a tűzszünet és feláll a nemzetközi erő a dél-libanoni határ ellenőrzésére.
Közben itt, Washingtonban az egyik befolyásos republikánus politikus Chuck Hegel nebraskai szenátor rendkívül keményen bírálta a Bush-kormányzatot és azonnali tűzszünetet követelt a Közel-Keleten. Be kell fejezni ezt az őrületet – fogalmazott a republikánus politikus Bush politikájáról. A demokrata párt vezető kongresszusi politikusai pedig félretéve nézetkülönbségeiket az Irakból történő kivonulást követelték az elnökhöz címzett levelükben.
MR, Shiri Zsuzsa (Izrael), Járai Judit (Washington)
