Forrás: antiszemitizmus.hu

Ázelítő a MIÉP – Jobbik – Harmadik Út közös választási nagygyűléséből

Időpont: 2006. február 18. 17 óra.
Helyszín: Cegléd, Kossuth Művelődési Ház.

Az antiszemita tirádákon újra és újra felháborodni meglehetősen terméketlen és hervasztó vállalkozás. Igyekeztünk ezért olyan idézeteket választani, amelyek a szélsőjobb folyamatos szellemi megújulását illusztrálják: az ideológusok nem csupán az új eseményeket, de az új ideológiákat is beépítik gondolatvilágukba.

Schmidt Árpád (az est házigazdája, a MIÉP sajtóreferense): „A szélsőséges, álliberális, idegen erőket kiszolgáló párt, az SZDSZ ismét arcul köpte a magyar nemzetet ezzel a plakáttal. […] Magyarország a magyaroké.

A „liberális eddig önmagában is megálló, kulcsfontosságú szitokszó volt a MIÉP és a szélsőjobb köreiben. Ha az SZDSZ-t „álliberálisnak nevezik, ezzel mintha igényüket jelentenék be a „liberális jelzőre. Érdemes erre odafigyelni: ha ez nem véletlen nyelvbotlás, akkor a szélsőjobb újabb lépést tesz a politikailag korrekt nyelvezet felé.

Schmidt Árpád: „ Mindenünket elvették. Apáink által felépített gyárainkat, mindent, amit a magyar nép a háború után felépített a romokból. Nem maradt más, csak a föld. A föld, amelyet kiszemeltek idegenek, amely jó dús és igen kellemetes a szemnek. Ott messze, távol sok a homok (taps) és kevés a víz. Vajon megtörténik-e az, hogy a homokból hirtelen idejönnek olyanok, akik megkívánják ezt az édesvizet? Nem engedjük! (Közbekiabálás: Már itt vannak!) […] Azonban eszembe jutott egy kép a magyar föld elfoglalásával kapcsolatban. A zsidó katona így szól a kis palesztin gyerekhez: Ejnye-bejnye, kisfiam! Nem szabad ezt a szép harckocsit dobálni! De akkor tessék megmondani, mit keres a hálószobámban? (Taps)

„…amit a magyar nép a háború után felépített a romokból – MSZMP-s szóhasználat: a háború utáni újjáépítéssel mindig is a kommunista párt és utódpártjai büszkélkedtek.

„A föld…, amely jó dús és igen kellemetes a szemnek. – bibliai szófordulat, Kánaán földjének leírására hajaz, Károli Gáspár fordításának stílusában. A MIÉP-es szónok zsidó forrást is használ zsidóellenes beszédében.

„Ott messze, távol sok a homok és kevés a víz. Az antiszemiták fantáziája kimeríthetetlen, ha Izraelt kell újabb és újabb metaforákkal körülírniuk.

A zsidó harckocsi és a kis palesztin gyerek: az Al Aksza intifáda jelképe, amit a szélsőjobb is folyvást használ: a gyerekgyilkos zsidó politikailag korrekt változata. Ajánljuk baloldali lapok képszerkesztőinek figyelmébe.

Csurka István: „ Nem lehet megmondani, hogy […] ott, ahol a legnagyobb kegyetlenséggel irtják a palesztinokat, ott mi fog történni. A Hamasz nyert. […] Egy nép választott magának egy kormányt, egy országgyűlési többséggel és most New York szűkül. Szűköl, bocsánat. Szűkül is, hát hadd szűküljön. Ez új időt jelent. És ez a baromság, amivel most etetik a világot, ezek a karikatúrák és a rá válaszul kitörő tüntetések, amelyeket ők szítanak. Ne csodálkozzanak ezen, mindenre van lehetőség a tömegmanipulációban és a pénz hatalma által. Háborút akarnak. Háborút akarnak, de nem mernek. Mert Irán nagy falat.

Teljes azonosulás ez az Izraelt eltörölni szándékozó Hamasszal („Egy nép választott magának egy kormányt) és a Holokauszt-tagadó elnök által vezetett Iránnal. És vajon miért nem tud azonosulni Csurka az (Irán által is szított és támogatott) iszlám tömegtüntetésekkel, ahol (számára nyilván kedves módon) izraeli zászlókat is égetnek és tombol a nyugat-elleneség? Valószínűleg ezektől ő is tart: keresztény magyarként nem sok megértésre számíthat az iszlám fanatikusok részéről. Ezért tehát úgy dönt, hogy az iszlám fanatikusok mögött is a zsidók állnak.

Kovács Dávid (a Jobbik elnöke): „Ezt az országot úgy tudták gyarmatosítani és kifosztani, hogy hozzá tizenöt év alatt kondicionáltak egy rabszolganemzetet. Mi lehet akkor a kiút? Hogy végre magyar emberek átvegyék az irányítást ezeken a területeken. Hogy magyar média legyen […] Magyarországról egyvalamit el kell tüntetni, ki kell szorítani, ki kell gyomlálni, ki kell irtani a politika területéről. […] Ez pedig az SZDSZ és az általa képviselt… (A továbbiakat a tapstól nem lehet érteni.)

„Ki kell szorítani, ki kell gyomlálni, ki kell irtani – e költői erejű, öngerjesztő dühroham a gátlástalan agresszív szándék bejelentésében kulminál, csak a „politika területéről kifejezés jelzi, hogy az önkontroll egy morzsája még megmaradt.

Schmidt Árpád: „Mindenünket elvehetik: házainkat, földjeinket, de a hitünket nem, soha. […] Én bízom benne, sőt: hiszem, hogy sikerül, mert csak együtt sikerülhet megsemmisíteni és a történelem szemétdombjára dobni ezeket a Kun Béla büdös leheletét lihegőket, akik jelen pillanatban is az ország nyakán ülnek.

Itt már az önkontroll maradéka is elveszett. Szó sincs már itt holmi – mégoly átlátszó – kódolt nyelvezetről. Nem kell finomkodni, végül is egymás között vagyunk. „Megsemmisíteni és a történelem szemétdombjára dobni ezeket a Kun Béla büdös leheletét lihegőket – itt bizony már emberek megsemmisítéséről van szó. Minden külön értesítés helyett.

A „Jöjjön el a mi országunk üzenetű SZDSZ plakátról van szó. (a szerk.)