Forrás: National Geographic

Mégsem hagyták el Jeruzsálemet a zsidók?

Ha a leletekről végleg bebizonyosodik, hogy egy egykori zsidó település maradványai, akkor akár újraírhatják a zsidó nép történetét: a jeruzsálemi Templom második lerombolása után (Kr. u. 70) mégsem hagyták el a zsidók a város környékét?

A zsidó nép történetében kétségkívül egyik legmeghatározóbb esemény a Második Templom lerombolása. Az első pusztulása után – amelyet még Salamon király idejében, Kr.e. 950 körül építettek, és amelyet II. Nebukadnezár (Nabukodonozor) babiloni uralkodó pusztított el Jeruzsálem megszállását követően Kr.e. 587-ben -, a Második Templomot Kr. e. 516-ra készítették el. Nagy Heródes idejében a zsidók egyetlen templomát nagy mértékben átépítették, görög stílusjegyeket kapott és méretei is jelentősen megváltoztak.

Ez volt aztán az a Templom, amelyet a zsidó-római háborúk kitörésének első fázisában, Kr. u. 70-ben Titus Flavius, Vespasianus császár fia elfoglalt és leromboltatott, darabjaiból pedig felépítette a maga dicsőségére Rómában a ma csak Titus diadalíveként ismert hatalmas építményt. A zsidók Temploma helyén pedig egy Jupiter-templom épült.

A rombolás következményei

A Második Templom lerombolása még komolyabb következményeket vont maga után, mint az első: történészek eddig egybehangzóan állították, hogy a zsidó nép elvándorlása, a diaszpóra kialakulása tulajdonképpen ekkor vette kezdetét. Az eddigi ismeretek szerint Jeruzsálemet és környékét már közvetlenül a Templom lerombolását követően elhagyták a zsidók, tartván a rómaiak kegyetlen bosszújától, amiért lázadást szítottak a birodalom egy távoli provinciájában.

A zsidók ezt követően még kétszer lázadtak fel a római uralom ellenében: először Kr. u. 115-ben, majd ezt követően Kr. u. 132-ben, ám következményeiben kétségkívül az első lázadás volt a legmegrázóbb – Jeruzsálem elhagyása, a Menóra elvesztése jó időre hazátlanná és valódi vallási központ nélkülivé tette a zsidó népet. Egy mostani felfedezés szerint azonban Jeruzsálemet és környékét mégsem hagyták el teljesen Kr. u. 70-ben a zsidók.

Megtalált zsidó település

Jeruzsálemtől pár kilométerre északra ugyanis vasútépítési munkálatok közben egy falu maradványaira bukkantak, melyről úgy sejtik régészek, hogy azt Kr. u. 70-t követően is zsidók lakták. A legfőbb bizonyítékok erre egyelőre a házmaradványok között megtalált, kőből készült boroskorsók, amelyeket az ásatások vezetője, Debbie Sklar-Parnes szerint egyértelműen zsidók használtak. Amennyiben a többi lelet is egybecseng majd az Izraeli Régészeti Hivatal munkatársának állításával, akkor ez a falu lehet az első kézzel fogható jele annak, hogy Kr. u. 70-t követően is éltek zsidók Jeruzsálemben.

A többi leletet, így többek között üvegékszereket és bronzérméket, egyelőre még vizsgálják, ám Debbie Sklar-Parnes szerint önmagában már az is meglepő volt, hogy azon a helyen egy településre bukkantak. „Az egykori falu hozzávetőelg két hektáron terült el” – nyilatkozta Sklar-Parnes az AP hírügynökségnek. Azt azonban szinte lehetetlen megmondani, hogy a település létezett-e már Kr. u. 70 előtt is, vagy csak a Templom lerombolása után építették fel.

Halvány kételyek

Lee Levine, a Héber Egyetem professzora ugyanakkor halvány kételyét is megfogalmazta már: szerinte az eddigi bizonyítékok még nem túl meggyőzőek. A kőamfórák minden bizonnyal Itáliából származtak – márpedig a gyakorló zsidók ebben az időben már csakis kóser eszközöket használtak-, ráadásul eddig még nem találtak rituális fürdőhelyet sem. Kétségkívül igaz ugyanakkor, hogy egyelőre még csak a település csekély része lett feltárva, ám éppen emiatt Levine szerint érdemes lenne megvárni az ásatások végeztét, mielőtt még bármi bizonyosat mondanának.

Abban ugyanakkor Levive és Sklar-Parnes is egyetért, hogy a település valamikor Kr. u. 132 körül, tehát a Bar Kochba-felkelést követően elnéptelenedett. A hátrahagyott állapotokat megvizsgálva úgy tűnik, hogy ekkor hirtelen kellett elmenekülniük a település lakóinak, mások pedig nem foglalták el helyüket.

Pálinkás Károly

2006. január 10.

Comments are closed.