Forrás: HVG

Továbbra sem tudni, mi lesz Magyarország egyik legszebb zsinagógájának, a Rumbach Sebestyén utca 11-13. szám alatti zsidó templomnak a sorsa. Az Otto Wagner szecessziós építészzseni tervei alapján 1872-ben elkészült közel 2 ezer négyzetméteres épület állaga egyre romlik, mivel az érte vetélkedő zsidó szervezetek nem tudnak megegyezni, ezért a felújítás is késlekedik. A Dohány, a Kazinczy és a Rumbach utcai zsinagógák által határolt pesti zsidó háromszög egyik sarkában található templom kálváriája 1959-ben kezdődött: ekkor imádkoztak benne utoljára, ezt követően a romos épületet bezárták. Mivel nem akadt elég forrás a felújítására, az 1980-as években a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) jogelődje, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) néhány millió forintért eladta az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak, amely csak belekezdett a felújításba, végül pedig 1994-ben az Állami Vagyonügynökséghez került a patinás épület. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) 2000-ben megpróbálta 655 millió forintért értékesíteni a félig felújított zsinagógát, de ez végül nem sikerült neki.

Tordai Péter, a Mazsihisz alelnöke a HVG-nek elmondta, már ekkor szerették volna visszaszerezni az egyszer már értékesített épületet. Erre 2002-ben nyílt lehetőség, amikor a 2003. évi költségvetési törvényben az állam vállalta: egy csere keretében térítésmentesen visszaadják a Mazsihisznek a Rumbach-zsinagógát, ha a szervezet véglegesen lemond a XII. kerületi Budakeszi út 32. szám alatti ingatlanra még az 1991-es egyházi kárpótlási törvény alapján benyújtott igényéről (az épületből június 16-án költözik el a kanadai nagykövetség, a bérleti szerződés az ÁPV Rt.-vel július 31-én szűnik meg). Heisler András, a Mazsihisz múlt héten lemondott elnöke úgy tájékoztatta a HVG-t, hogy Medgyessy Péterrel, majd Gyurcsány Ferenccel is egyeztettek az ügyben, s szeretnék elérni, hogy a megállapodás úgy módosuljon, hogy az állam vállalja a zsinagóga felújítását, amihez a Mazsihisz akár a költségek negyedével is beszállna.

Megelégelte közben az évek óta tartó huzavonát a Statusquo Ante Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amely tavaly decemberben vásárlási szándéknyilatkozatot küldött az ÁPV-nek. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija úgy érvel: mivel a Mazsihisz azóta sem mondott le a Budakeszi úti ingatlanról, így nem lehet érvényes a csere. Ráadásul a HVG úgy értesült: a Mazsihisz egyes vezetői szóban többször is azt hangoztatták, hogy ragaszkodnak a kanadai nagykövetség korábbi épületéhez – ilyen kijelentések a múlt heti közgyűlésen is elhangzottak.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Jona Mecger, Izrael askenázi főrabbija januári budapesti látogatásakor is azért lobbizott – többek között a miniszterelnöknél is -, hogy az EMIH kapja meg az épületet. Mivel Gyurcsány a megegyezést sürgette a két zsidó szervezet között, így az EMIH felajánlotta a Mazsihisznek, hogy az épület maradjon az elsősorban neológ hitközségeket tömörítő szervezet tulajdonában, ám annak használati és működtetési jogát – cserébe annak külföldi adományokból való teljes felújításáért – kapja meg az EMIH. Hosszas gondolkodás után a Mazsihisz-vezetés végül úgy döntött, fel sem veti a közgyűlés előtt ezt a javaslatot, és egyedül igyekszik visszaszerezni és hasznosítani az épületet. Ágy mára az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Mazsihisz – ha valóban lemond a sok százmillió forintot érő Budakeszi úti ingatlanról – jórészt állami támogatásból szeretné felújítani az általa egyszer már értékesített épületet, míg az EMIH megvásárolná és fel is újítaná azt.

IZSÁK NORBERT