Forrás: NépszavaA vezető magyarországi politikai erők egyre kedvezőbben állnak Izraelhez, megértik problémáinkat, még ha egyes kérdésekben, az eszközök használatában nem is mindenben támogatnak minket – mondta Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. A kneszet elnöke, aki tegnap megbeszélést folytatott magyar partnerével, Szili Katalinnal, hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a magyar és az európai demokrácia pontosan tudja, miként kell az antiszemitizmus jelensége ellen harcolni.
A magyar házelnök a találkozót követően arról beszélt, hogy Magyarországnak, mint EU-tagnak is rendkívül fontosak az Izraellel fenntartott politikai kapcsolatok. A Knesszet elnöke pénteken Somogyi Ferenc külügyminiszterrel is megbeszélést folytatott. (MTI)
Dzivisz lett a krakkói érsek
Krakkó érsekének nevezte ki pénteken XVI. Benedek pápa Stanislaw Dziwisz érseket, az elhunyt II. János Pál pápa személyi titkárát és közeli jó barátját. Dziwisz a 78 éves Franciszek Macharski bíboros érsek utóda lesz a krakkói érseki tisztségben. Ez volt az új pápa első döntése a lengyel püspöki karra vonatkozóan – jelentette be a varsói pápai nunciatúra. A népszerű Macharski bíboros már három évvel ezelőtt benyújtotta lemondását a krakkói érseki székről II. János Pál pápának, és az elhunyt egyházfő kifejezett kérésére maradt meg eddig tisztségében. Dziwisz 68 éves, a teológiai tudományok doktora. (MTI)
Ki kell adni az Abu Graib-i fotókat
Egy manhattani szövetségi bíró kötelezte az amerikai védelmi minisztériumot, hogy június 30-ig adjon át 144 fotót és számos videofelvételt, amelyek az iraki Abu Graib börtönben készültek. A felvételeket Joseph Darby őrmester készítette, s ezek miatt robbant ki az iraki fogolykínzási botrány. A fotók kiadatását az információ szabadságát biztosító törvény alapján emberi jogi csoportok kérték, s a kormány a genfi konvencióra hivatkozva tagadta meg. Alvin Hellerstein bíró most úgy döntött, hogy az amerikai katonák arcát kitakarva a Pentagonnak tíz napon belül át kell adnia a felvételeket. (Népszava)
Kormányülés Párizsban
Átvette hivatalát pénteken reggel az új francia belügyminiszter, Nicolas Sarkozy (képünkön). Dominique de Villepin francia miniszterelnök előző este nevezte meg kormánya új tagjait, tegnap az Elysée-palotában megtartották az első kormányülést. A magyar származású Sarkozy a kabinet második számú embere lett, s megőrizte pártelnöki tisztségét is a Népi Mozgalom Uniója (UMP) élén. A külügyek irányításával a miniszterelnök Philippe Douste-Blazyt bízta meg, aki Michel Barnier-t váltja föl a tárca élén. A gazdasági és pénzügyminiszter ismét Thierry Breton lett. A védelmi minisztériumot továbbra is Michele Alliot-Marie vezeti. (MTI)
Nem esetén lemond Juncker
A luxemburgi miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy lemond tisztségéről, amennyiben hazájának lakossága elutasítja az európai alkotmányt. Jean-Claude Juncker ezt pénteki sajtóértekezletén Luxembourgban jelentette ki.
Felmérések szerint a nagyhercegség lakosságának körében csökken az európai alkotmány támogatóinak aránya. Luxemburgban július 10-én tartják a népszavazást az EU-alkotmányról. (MTI)
Amerikai jelentés az emberkereskedelemről
Condoleezza Rice külügyminiszter tegnap Washingtonban közzétette az ötödik jelentést a nemzetközi emberkereskedelemről, amely mintegy 150 ország helyzetét tekinti át. A jelentés Magyarországra vonatkozó része elismeri, hogy a magyar kormány jelentős erőfeszítéseket tesz az emberkereskedelem visszaszorítására, ám mégsem felel meg a minimumkövetelményeknek. A kormány szerény összegeket fordított az áldozatvédelemre, a megelőző kampányra. Magyarországot a jelentés ‘tranzit, kibocsátó és célországként’ minősíti, az emberkereskedők célpontjai az állami gondozásból kikerült fiatal nők, gyakra romák. Méltatja ugyanakkor a jelentés a 2004 júliusában létrehozott Nemzetközi Emberkereskedelem Elleni Egység közreműködését határokon átnyúló nyomozásokban. (Népszava)
