Forrás: MNO

A Fateless, a Sorstalanság megfilmesítése hosszú ideje a legdühítőbb filmek egyike – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az újonnan csatlakozott államok járnak rosszul az alkotmány elutasítása miatt a Der Spiegel szerint. Schröder egy béna kacsa, ezért képtelen a koalíció hozzájárulni az unió válságának megoldásához – nyilatkozta a Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap mozielőzetesében Fateless – Egy sorstalan regénye című filmet értékeli az alkotás országos vetítései megkezdésének apropóján.

Itt van ez a penetráns szépia, a kegyesség és obszcenitás bizarr keveréke, Ennio Morricone eme “rekviemszósza”, amikor a kamera a buchenwaldi sorakozótéren elvegyül a foglyok között. A Fateless, Kertész Imre Sorstalanságának megfilmesítése hosszú ideje a legdühítőbb filmek egyike. S az, hogy az alkotás nem vész el teljesen, az Kertész udvariasságának tudható be, aki a forgatókönyvet csak azért írta, mert ezzel egy, már létező borzalmasabbat meghiúsíthatott. A visszataszító giccs Koltai Lajos számlájára írható.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin írásában elemzi az alkotmány elutasításának első várható következményét, a 2004-ben csatlakozott államok támogatásában megnyilvánuló diszkrimináció fenntartását. ( 2002-ben azzal az ígérettel vették rá a közép- és kelet-európai államokat a számukra előnytelen pénzügyi feltételek elfogadására, hogy ezért a következő, 2007-2013-as ciklusban majd kompenzálják őket – K.L.)

Gerhard Schröder az unió elnökségét betöltő luxemburgi miniszterelnökkel, Jean-Claude Junckerrel történt találkozó után kijelentette: “Németország kész anyagi lehetőségeinek megfelelően hozzájárulást megfizetni”. Berlin kész “némi elmozdulásra” – nyilatkozta a kancellár. Ugyanakkor Schröder hangot adott ama elvárásának, hogy az új és a régi tagállamoknak sem szabad túlzott követelésekkel előállniuk. Schröder szerint a ratifikációs folyamatot folytatni kell, a hektikus reakciók csak még nagyobb károkat okoznának.

Lapinformációk szerint Juncker már megtette az első javaslatot, hogy a holland nem után a meggyengült EU cselekvőképességét demonstrálja, amikor eljuttatta az unió finanszírozására vonatkozó kompromisszumos javaslatait a tagállamok kormányaihoz. Ebben komoly engedményeket tesz a nettóbefizetőknek, így Németországnak is.

Amíg a brüsszeli bizottság a 2007-2013 közötti időszakban 1,025 billió eurót kíván elkölteni, addig a nettóbefizetők, mint Németország, Franciaország vagy éppen Hollandia a kiadásokat 815 milliárd eurós szinten tartják elfogadhatónak. Juncker új, 875 milliárd eurós javaslata igencsak közel áll a nettó befizetők elvárásaihoz, ami éves szinten mintegy 5 milliárd eurós megtakarítást jelentene Németországnak.

A Süddeutsche Zeitung információi szerint a holland kormány ellenállása miatt kudarcot vallott Schrödernek a hat uniós alapító tag összehívására vonatkozó kezdeményezése. A francia elnökkel történt egyeztetése után a kancellár szerette volna, ha a találkoznak a német, francia, olasz, holland, belga és luxemburgi állam- és kormányfők.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilap interjút készített Wolfgang Schäubléval, a CDU/CSU külpolitikai kérdésekben és uniós ügyekben illetékes Bundestag frakcióvezető-helyettesével.

Az interjúban Schäuble minimálisnak nevezte annak valószínűségét, hogy az alkotmány jelenlegi formájában életbe lépjen. A kereszténydemokrata politikus kijelentette, Gerhard Schröder és Jacques Chirac buldózerként gázoltak át minden, Törökországgal kapcsolatos figyelmeztetéseken. Ez az arrogáns érzéketlenség az egyik tényező, amely a franciaországi népszavazás eredményét befolyásolta.

Korábban többször szóltam arról – nyilatkozta Schäuble -, hogy Törökország uniós tagsága kockáztatja az európaiaknak a politikai unió iránti támogatását.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban a CDU/CSU bízik a hangulatváltozásban című írásában foglalkozik a keresztény unió pártok győzelme esetén várható külpolitikai hangsúlymódosulásokkal.

Csak egy új német kormány lesz képes új impulzusokkal mozgásba hozni az EU-t. “Gerhard Schröder egy béna kacsa” – nyilatkozta a lapnak Matthias Wissmann, a Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke. A Kohl-kormány egykori közlekedési minisztere szerint ezért képtelen a jelenlegi koalíció hozzájárulni az unió válságának megoldásához.

A leendő CDU/CSU vezette kormánynak nem szabad annyira felkészületlennek lennie EU-ügyekben, mint az az első vörös-zöld kormány esetében, 1998-ban történt. Éppen hogy megválasztották a kormányt, és máris az uniós költségvetési tárgyalások közepén találták magukat. Régóta fontolgatják a kereszténydemokraták, hogy az uniós ügyeket egy önálló Európa-minisztériumra bízzák. Amennyiben ezt a leendő koalíciós partner, az FDP ellenállása meghiúsítaná, akkor a kancellári hivatalban kívánnak egy önálló államtitkárságot létrehozni. Ez jelentősen felértékelné a kancellári hivatalt, ebben az esetben Angela Merkelnek állandó lehetősége lenne arra, hogy beavatkozzon a unió napi ügyeinek vitelébe.

Világos a CDU és CSU vezetése számára az is, hogy az uniós alkotmányt elutasító referendumok az Európa-politika egy részének ismételt nemzetállami kézbe helyezéséhez vezethetnek. Wissmann számára például elképzelhető, hogy a milliárdokat felemésztő regionális támogatások egy részét ismét nemzeti kompetenciává tegyék.

Ettől függetlenül a keresztény uniópártok a jelenlegi európai válságban érzik annak lehetőségét is, hogy Törökország EU-tagsága kérdésében új irányt szabjanak. Wissmann abban is biztos, hogy “az unió kormányaiban megváltozik majd a hangulat”. Alig fél évvel ezelőtt a CDU/CSU még az unión belüli testvérpártok között is magára maradt, amikor Ankara számára a privilegizált partneri pozíciót javasolta. Most már a spanyol külügyminiszter, Miguel Angel Moratinos is azt javasolja, hogy az EU gondolja át a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Edmund Stoiber is abban reménykedik, hogy a várható kereszténydemokrata győzelem esetén a Törökországgal folytatott tárgyalások is új irányt vesznek.

Comments are closed.