Forrás: HVG

Részletek a Mesiás, avagy értekezés a zsidó Emancipátióról – Zsidónak s kereszténynek egyaránt kedvező tanulmánya című, 1861-ben Budán kiadott műből.

“A jelenkori izraelita nagyobb részénél tudalom nélkül, de a míveltebbeknél hittagadásból, egészen elenyészett a vallásosság. A zsidóság nagy része megeszi a sódart, megissza a kereszténnyel a bort; szombaton, a Talmud szerint halálos büntetés alatt, tűzkészítés tilalmát tétovázás nélkül megszegi; a kereskedők s gyárosok folytatják minden ünnepen üzérkedésüket. (…) ily vallásmeghasonlott nép alkalmas minden veszélyes vállalatra ugyan, de nem a jogegyenlőségre!”

“A zsidó nagyobb száma nem hiszi tartalmát, hogy valahá az izraelita Palästinába mint önálló nemzet visszahelyeztessék. Mint elfajult ősatyáink, kik az egyetlen Istent eltagadván s idegen nemzetek utálatos bálványait imádák, úgy a jelenkori zsidó idegen nemzetiségi istenségei után sovárkodva, s bár ezektől megvetve is, az idegen nemzetiség egyenjoguság morzsalékjáért koldúl, míg ő maga (…) nemzeti dicsőségét megújithatná.”

“…korunkban a nemzetiségek eszméje vezérelve a szabadelvüségnek, tehát szétszórt izraelita népem sem mondhat le nemzeti feltámadásáról; annyival kevésbé, mivel isteni nagy hivatásra van kiszemelve. A mint ő volt az igaz Isten hirdetője s e célra hazájából kelle elbújdosnia, hogy nyugot felé vigye a hit világosságát, úgy szintén hivatva van a nyugoti polgárisulás jótékony malasztját a kelleti népek számára hozója lennie, hogy az igaz hitet az egész föld kerékségén lévő népei ismerjék s fogadják el, s ezzel a mesiási feladat bevégeztessék”

“Nem táplálok oly vérmes reményeket, hogy az izraelita önállóságát az Isten csodatettek által foganatosítandja, mert évezredek óta az Isten a csodákat tettekben megszüntetvén s az észre átszállítván! Tömeges felkelés által Palästinát meghódítani szinte esztelenség! Lesznek tehát olyanok, kik ezen eszmét egy Machivellféle ábrándnak tartják, minek tartani mi nem vagyunk képesek; de mindenesetre érdemli a sz. ügy a kisérletet, s ugyan gyakorlati módon, mire korszakunkat az isteni gondviselés kiszemelvén a csodák gyakorlatias teljesítésére.”

Comments are closed.