Forrás: NOL

Magyarország

Európa Múzeum

Munkatársunktól, 2004. november 26. 00:00

Az Európa Múzeum című – mind a 25 európai uniós tagállamot bemutató – cikksorozatunk befejező részéhez érkeztünk, most a Magyarországról szóló összeállítást közöljük. A magyar olvasó előtt jól ismert a Rakovszky Zsuzsa költőnő által a megadott szempontok szerint önállóan válogatott és bemutatott anyag. Mégis így teljes a 25 európai uniós tagállamról az Európa Múzeum sorozatban kialakuló kép. Mindenképpen érdekes, mit olvashattak rólunk a többi európai ország lapjaiban, ahol ez a sorozat megjelent. Szeretnénk köszönetet mondani a fordítónak, Nemes Krisztiánnak, és a közreműködő műfordítóknak: Benkő Gittának, Eörsi Saroltának, Keresztes Gáspárnak, Lackfi Jánosnak, Nagy Anikónak, Papp Kornéliának, Szabó T. Annának, Térey Jánosnak, Varró Dánielnek, Vörös Istvánnak és Wekerle Szabolcsnak.

&ahogy Rakovszky Zsuzsa látja

Rakovszky Zsuzsa költő 1950-ben született Sopronban. Az ELTE bölcsészkarán végzett magyar-angol szakon, ezt követően először könyvtárosként, majd 1982-től a Helikon Kiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1986-tól szabadfoglalkozású költő és angol műfordító. 1988-1989 között a Soros-alapítvány ösztöndíjasaként Londonban élt. 1994-ben az Oxford University Pressnél jelent meg angolul Új élet (New Life) című, válogatott verseit tartalmazó kötete, mely utóbb díjat is nyert. Fordítója, George Szirtes szerint Rakovszky stílusa “lendületes, gyors, cikázó, ugyanakkor mégis szabatos”, alkatát pedig Sylvia Plathéhoz hasonlította. Rakovszky költészete emellett inkább hagyományosnak mondható, és kevés rokonságot mutat a 90-es évek kései avantgárd törekvéseivel. Bár gyakran él a mindennapi nyelv szófordulataival, versei a klasszikus keretek között formálódnak, és mindig gondosan szerkesztettek. Nemrégiben regényíróként is bemutatkozott: A kígyó árnyéka című könyve elnyerte a 2002. év Magyar Irodalmi Díját.

Magyarország dióhéjban

Államforma: köztársaság. Államfő: Mádl Ferenc (2000. augusztus 4-től). Terület: 93 030 km2. Népesség: 10,2 millió. Főváros: Budapest (kb. 1,8 millió lakos). Nyelv: Hivatalos nyelv a magyar. Egyéb beszélt nyelvek: romani, szlovén, német, román és szlovák. Vallás: A népesség 65%-a római-katolikus, 20%-a református, 5%-pedig evangélikus. Az országban jelentős számú görög-katolikus, szerb-ortodox és zsidó vallású közösség is él. Történelem: A második világháborút Magyarország a náci Németország szövetségeseként a vesztesek oldalán fejezte be, és az országot a szovjet csapatok foglalták el. Az 1947-es kommunista hatalomátvételt követően 1949-ben Magyarország népköztársasággá vált. 1956-ban forradalom tört ki a diktatúra ellen, melyet végül szovjet katonai segítséggel fojtottak vérbe. A kommunisták 1989-ig, a köztársaság kikiáltásáig voltak hatalmon, az első szabad választásokat 1990-ben tartották. A reformok és az állami vállalatok privatizációja súlyos gazdasági válságba torkollott, mely csak a 90-es évek végére stabilizálódott. 1999-ben Magyarország a NATO tagja lett. Gazdaság: A munkaerő 34%-a az iparban, 7%-a a mezőgazdaságban, 58%-a pedig a szolgáltató-szektorban dolgozik. Az ország egyik legjelentősebb bevételi forrása a turizmus: évente 30 millió turista keresi fel. Földrajz: Az ország túlnyomó része termékeny síkság, délnyugaton alacsony dombvidékek, északon középhegységek húzódnak. Az országban 500 ásványvízforrás található, sok helyütt gyógyfürdők létesültek.

Tudta-e?

A világhírű magyar konyha legjellegzetesebb alkotóeleme a fűszerpaprika. Egy átlagos magyar évente kb. 5 kiló paprikát fogyaszt.

Festmény: Szinyei Merse Pál (1845-1920): Majális (1873)

A Magyar Nemzeti Galériában, a XIX. századi festészet kiemelkedő alkotásait bemutató termekben többnyire tragikus történelmi témákkal és sötét színekkel találkozunk. Ezekhez képest különösen éles kontrasztot jelent Szinyei Merse Majálisa: napfénytől és életörömtől sugárzik. Szinyei Merse művészetét gyakran rokonítják a francia impresszionistákéval. Abban mindenesetre hasonlítanak, hogy festményeit, így a Majálist sem fogadta a maga korában osztatlan elismerés. Szinte mentegetőzve írta egy levelében: “képem nem akar mást ábrázolni, mint a mit világosan kifejez: egy szép tavaszi napot, melyet a városból kirándúlt társaság élvez.”

Fotó: Az ELTE diákjai a Bem-szobornál 1956. október 23-án

Az 1956. október 23-ai forradalom az ELTE és a Műegyetem diákjainak tüntetéséből robbant ki, amelyhez a munkásság, sőt a karhatalom is csatlakozott. A következő napokban az ország minden nagyobb városában forradalmi események zajlottak. A képen a forradalom első óráinak egyik jelenete látható, a budapesti egyetemi fiatalság az 1848-as magyar szabadságharc lengyel származású tábornokának, Bem Józsefnek a szobra körül gyülekezik.

Személy: Széchenyi István (1791-1860)

Ha Széchenyi Istvánt emlegetik, neve mellől nem maradhat el az állandó jelző: “a legnagyobb” magyar. És ezt a jelzőt politikai ellenlábasától, a nála sokkal radikálisabb elveket valló Kossuth Lajostól kapta. Széchenyi 1825-ös fellépésével vette kezdetét a reformkor. Jószágainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy, a magyar nyelv ápolását célul kitűző intézményre, megvetve ezzel a Magyar Tudományos Akadémia alapját. Nyugat-európai utazásai során ráeszmélt Magyarország elmaradottságára, és nincs senki, aki nála többet tett volna azért, hogy ez megváltozzon. Sok más mellett az ő nevéhez fűződik a dunai gőzhajózás megteremtése, a Tisza szabályozása és a Lánchíd megépítése is. Küzdött a jobbágyok felszabadításáért és a mezőgazdaság modernizálásáért.

Tárgy: A Rubik-kocka (1975)

A kocka minden oldallapja más színű, és valamennyit kilenc négyzetre osztották fel. Ha a tengelyek körül forgatjuk, sok milliárd színkombináció hozható létre. A cél viszont az, hogy helyreállítsuk az eredeti, egyszínű állapotot. A kocka világszerte elterjedt, népszerűsége Rubik Ernő magyar feltaláló leleményességét dicséri. A játékos feladat komoly kihívást jelent, a próbálkozást szinte lehetetlen abbahagyni. Rendeztek már világbajnokságot is, ahol a győztesek 22 másodperc alatt oldották meg a feladatot. Az átlagos próbálkozónak azonban ugyanez több órájába, esetleg napjába kerül.

Szöveg: Babits Mihály: Az írástudók árulása (részlet)

“Az euklidesi geometria csak egy speciális esete a geometriának, amely itt a földön, és kis távolságokra, és megközelítőleg változatlan hőfok mellett stb. érvényes és használható. Nem lehetnek-e ily különböző emeletei a morális igazságnak is? És a klasszikus morál, épúgy mint a klasszikus geometria, nem éppen az az emelet-e, mely a mi földi viszonyainkhoz mérten alakult ki? Ebben az esetben a klasszikus morál igazságai éppoly változhatatlanok volnának e földön, mint az euklidesi trigonometria, éppoly fölül minden kételyen életünkre nézve, mint a kétszerkettő; és mégis megmaradna a szent Kételkedés minden joga és szabadsága a felsőbb látkörök emeletein.”  (Nyugat, 1928. szeptember)

Babits Mihály (1883-1941) elméleti írásaiban az univerzális erkölcsi és szellemi értékeknek elszánt védelmezője volt, amelyeket a korszak szelleme elavultnak ítélt. Tanulmányában, amelyben Julien Benda La fin de l”Éternel, magyarul Az írástudók árulása című könyvéhez fűz gondolatokat, arról elmélkedik, mi a feladata korunkban az írónak, a szellem emberének. A válasz: nem csoportok, pártok vagy osztályok igazságainak, hanem a mindezek felett álló, örök igazságnak a szolgálata.

Dal: Elindultam szép hazámból

Elindultam szép hazámból,

Híres kis Magyarországból.

Visszanéztem félutamból,

Szememből a könny kicsordult.

Bú ebédem, bú vacsorám,

Boldogtalan minden órám.

Nézem a csillagos eget,

Sírok alatta eleget.

Jaj Istenem, rendelj szállást,

Már meguntam a bujdosást.

Idegen földön a lakást,

Éjjel-nappal a sok sírást.

A magyar történelem tele van olyan korszakokkal, amikor sokaknak kellett útra kelniük, hogy mentsék az életüket, hogy kenyeret adhassanak a családjuknak. Így volt ez a Rákóczi-szabadságharc bukása és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után is. A XX. század elején a nincstelenség elől vándoroltak ki nagy tömegek Amerikába, de folytathatnánk a sort a második világháború éveivel és 1956-tal is. A bujdosók, emigránsok fájdalma, honvágya szólal meg ebben a népdalban, amelyet Bartók Béla gyűjtéséből ismerünk. Kodály Zoltánnal ők tették a legtöbbet azért, hogy a magyar népdalkincs fennmaradjon és határainkon túl is ismert legyen.

Vers: Arany János: A walesi bárdok (részlet)

Edward király, angol király

   Léptet fakó lován:

Hadd látom, úgymond, mennyit ér

   A velszi tartomány.

[…]

De túl zenén, túl síp-dobon,

   Riadó kürtön át:

Ötszáz énekli hangosan

   A vértanúk dalát.

(1857. június)

Arany János (1817-1883) a magyar nyelv páratlan művésze. Epikus költeményeinek témáját a magyar történelemből és mondakincsből meríti, alakjai egyidejűleg mitikus figurák és a lélektani regény eszközeivel megjelenített, élő alakok. Híres balladáiban a bűn és bűntudat lélektani problémái foglalkoztatják. A walesi bárdok című ballada  az 1848-as szabadságharc utáni megtorlás légkörében született, akkor, amikor az osztrák császár Magyarországra látogatott. A vers, amelynek mintája az Arany által is fordított Sir Patrick Pence című angol ballada, a költő – a cenzúra miatt burkolt formában – visszautasítja azt a követelést, hogy ő és társai a császárt dicsőítő verseket írjanak.

Étel: Dödölle

A dödöllét nálunk – névről legalábbis – mindenki ismeri a közismert gyerekdalocska miatt, még akkor is, ha sohasem kóstolta. Szűk esztendők egyszerű, laktató és finom étele a dödölle. Nem kell hozzá más, csak krumpli, liszt, hagyma és tejföl. A kockára vágott krumplit megfőzzük, összetörjük, liszttel és a krumpli főzőlevével összedagasztjuk. Vöröshagymás zsiradékba mártott kanállal kiszaggatjuk, sütőben megpirítjuk, tejföllel meglocsolva tálaljuk.

Hely: Sopron, Fő tér

Magyarország két, földrajzilag és kultúrájában, hagyományaiban is meglehetősen elkülönülő részre oszlik. Ez a megosztottság már jóval a magyar állam megszületése előtt fennállt, a római birodalom határa például az országot középütt kettészelő Dunáig terjedt keleten. Sopron helyén már a római korban is település volt, erre vezetett a Borostyánút, és a mai Főtér közvetlen közelében volt a Scrabantia nevű római város fóruma. Noha igen közel van Bécshez, Sopron történelme során többször is tanúbizonyságot tett Magyarországhoz való hűségéhez. 1921-ben népszavazás döntötte el, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához akar-e tartozni, és a soproniak Magyarország mellett döntöttek. Ennek emlékét őrzi a város jelképének, a Tűztoronynak kapuja fölé faragott szoborcsoport, és a kapu felirata: Civitas Fidelissima, “A leghűségesebb város”.

Esemény: 1848. március 15.

A forradalom előkészítői között a korabeli szellemi élet legkiválóbbjai, a legjelentősebb írók és költők is ott voltak. Követeléseik között fontos helyen szerepelt a sajtószabadság. A hagyomány szerint ezen a napon a máig is legnagyobb és legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor szavalta el Nemzeti Dal című, gyújtó hatású versét az összegyűlt tömegnek, majd a “márciusi ifjak”, ahogyan nevezni szokták őket, lefoglalták (a forradalommal rokonszenvező nyomdász tanácsára!) az egyik nyomdát, és kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket. Március 15-ének megünneplése később is gyakran adott alkalmat a különböző diktatúrák elleni tüntetésre.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.