Közzétesszük az eddig megjelent legátfogóbb tanulmányt a magyarországi zsidókérdésről. Bibó tanulmánya különösen azért jelentős, mert 1948-ban írta, alig néhány évvel a vészkorszak után. Nem csak a hazai helyzetet tekinti át nagyon figyelemreméltó objektivitással, hanem történelmi visszatekintést is ad az antiszemitizmus globális és magyarországi kialakulásáról.

A tanulmány eredetileg a Válasz c. folyóirat, 1948. 10-11. számaiban jelent meg.

Bevezető:

Az itt közölt tanulmány előzménye egy jó évtizeddel korábbra, a Márciusi Front megalakulásához nyúlik vissza. Bibó, barátjával, Erdei Ferenccel együtt, már akkor javasolta, hogy az 1937. március 15-én megjelenő kiáltványban a baloldali népi ifjúság új szervezete foglaljon állást a zsidókérdésben. Ezt azonban a belső egyetértés hiánya miatt akkor nem sikerült elérniök.

A hazai zsidóság sorsa Bibót a háború alatt szorongások és aggodal­mak közepette mindvégig foglalkoztatta. Azt előre látta, hogy a ször­nyű élmények, a kölcsönös tragédia ellenére, a zsidókérdés és az antiszemitizmus a háború után sem Jog egy csapásra eltűnni. Ugyan­akkor – sejtésével, prognózisával ellentétben – az ittmaradt, a sorskö­zösséget vállaló zsidóság nagy többségét jóval kevésbé töltötte el a feltételezett erős, számonkérő zsidó öntudat, de a magyar társadalom szellemi elitje sem végezte el az általa szükségesnek tartott önvizsgála­tot a történtek miatt, amelyeknek passzív szemlélője volt. Bibó úgy érezte, ebből kettős veszély is származhat. Elsősorban és főként az, hogy a magyar szellemi vezető réteg e történetileg és lélektanilag kiváló pillanatot elmulasztván, túl hamar és könny én jut el az önfelmentéshez, ahelyett hogy önkritikusan f eltárná az antiszemitizmus okait és gyöke­reit. Következésképpen a lappangva továbbélő zsidóellenes előítélet az új rendszerrel azonosuló és benne fontos pozíciókat betöltő zsidók miatt az egész demokráciát a zsidósággal fogja azonosítani. Aggályait alátámasztották a háború után több helyütt fellobbant antiszemita megnyilvánulások, továbbá a vezető réteg különböző csoportjaiban jelerősödött érzékenység és fokozott “tapintat”, vagyis tartózkodás a kérdés őszinte feltárásától.”

Olvasás

Comments are closed.